Hétvége

2012.03.31. 07:22

Füstölgések kémény ügyben

Lovászpatona, Pápa - Negyven évig dolgozott a szakmában a lovászpatonai Venczel Gyula. Elmondása szerint mindent tud a kéményseprésről, ennek is köszönhető, hogy számos ponton kifogásolja a Közszolg. Kft. ez irányú tevékenységét.

Nagy Imre

Otthonában találkozunk, papírhalom, számlák, a megyei önkormányzat 2010. decemberi rendelete fekszik előtte. A településen esedékes kéménytisztítás apropóján kereste meg lapunkat, és mondta el észrevételeit. Elsőként a rendeletből idéz: 

- A szolgáltató a közszolgáltatás időpontjáról fél évvel, míg a munkavégzés tényleges időpontjáról legalább nyolc nappal előbb köteles a tulajdonost írásban - ajánlott levélben - értesíteni. Ez nem azonos a kiplakátolással. Aki nem kap ilyen értesítést, az a szolgáltatásért nem köteles fizetni. Hiszen ez olyan feltétel, amit a rendelet 8. paragrafusának 5. pontja rögzít: ha a szolgáltatás teljesítése a kéményseprő hibájából marad el, a tulajdonos díjfizetésre nem kötelezhető - mondja, utalva arra, hogy szerinte nem végezték el a szerződésben rögzített munkát.  

- Kéményégetés a rendszerváltás óta Pápa körzetében nem volt. Itt is megvalósul az 5. bekezdés, tehát a tulajdonos nem kötelezhető díjfizetésre. Mégpedig azért, mert a folyamatból kimarad egy fontos elem. Márpedig a közüzemi szerződésben benne van, és a szerződés szakmailag teljesen korrekt. Másik probléma, hogy a szolgáltatónak a kéménysepréshez nincs megfelelő eszköze. A kéményseprőnek egy szál drót van a vállán. A drótkefével csak szilárd tüzelésű kéményt szabad seperni. A gáz bevezetését követően létesültek a lemez, illetve a bélelt kémények. Ezeket csak műanyag bevonatú kefeszárral, műanyag kefefejjel szabad söpörni. Ilyen még a rendszerváltás óta nem történt. Ugodon, a Klapka utcában van a legtöbb bélelt- és lemezkémény. Ott mindenki megmondja, hogy a gáz bekötése óta nem nyúltak a kéményekhez, hiszen hiányoznak ehhez a tárgyi feltételek. A lemezkémények tisztítása is kötelező, de a drótkefe csak kárt okoz bennük - állítja Venczel Gyula. Elmondja azt is, hogy az is érdekes, hogy kémény belmérettől függetlenül egy méretű kefefejjel tisztítanak. 



-  Egy húszas kéménybe nem nyomhatok bele egy ötvenes kéményhez való kefefejet. Ez fordítva is igaz. Ez nevetséges. Itt ugyancsak érvényes a 8. paragrafus 5. pontja. A lemezkéményeseket a rendszerváltás óta, tehát évtizedeken keresztül becsapták. Olyan díjat szedtek be, ami mögött sem szerszám, sem munka nincs. Ez a díj tehát a szolgáltatónak nem járt. A rendeletben benne van, hogy a négyévenkénti műszaki felülvizsgálat költségei az árakba beépítésre kerültek. Így a lakosság valójában már kifizette a műszeres kéményvizsgálatot, de az a rendszerváltás óta szintén nem történt. Díjfizetésre tehát nem kötelezhető, ezt szintén jogtalanul szedte a kft. A tükör nem műszer. A kamera viszont az, ám ezzel szintén nem rendelkezik a szolgáltató. A kéménypénz beszedését azonnal le kellene állítani, mert tulajdonképpen olyan munkák maradtak el, amiért fizettünk, de nem kaptuk meg a pénzünk ellenértékét - fogalmaz a nyugdíjas kéményseprő, aki évekkel ezelőtt saját vállalkozást indított a pápai térségben.  

- A műszeres vizsgálatnál minden kémény esetében tanúsítványt kell kiállítani, ami az összes lényeges adatot tartalmazza a vakolás minőségétől a terhelhetőségig. Ez minden - még a tartalék - kéményre vonatkozik. Mutasson valaki ilyet. Amikor a kéményseprő megjelenik a faluban, le kellene jelentkeznie az önkormányzatnál. Ott igazolnák, hogy mikor kezdte, és mikor végzett a munkával. Jó volna, ha ezt bevezetnék újra, hiszen azt, hogy valóban ott van-e a kéményseprő a faluban, senki sem ellenőrzi - mond egy újabb javaslatot, majd áttér a szolgáltatás díjaira, mert szerinte azokkal is gond van. 

-  Itt is becsapják a lakosokat 60 forinttal. Az árajánlat nem ezt tartalmazza. 2010-ben a gázkéményeknél, illetve a szilárdnál is 8 folyóméter kéményt írtak be. Az mindegy, hogy a valóságban mekkora a kémény, ennyit számolnak, ez után kell mindenkinek fizetni. Becsapnak bennünket - foglalja össze a kéményseprő, majd búcsúzóul elvisz egy közeli házhoz, ahol egy egyedülálló idős hölgy lakik. Mutatja a kéményét, ami valóban messze a nyolcméteres méret alatt van, ő - Venczel Gyula szerint - mégis ez után fizet.

A felvetésekkel kapcsolatban megkerestem a pápai Közszolg. Kft. nemrég kinevezett, illetve volt ügyvezetőjét, Mészáros Csabát és Kovács Attilát. Attila csak legyint, mint mondja, egész dossziéja van a Venczel-féle feljelentésekből. Mészáros Csaba válaszul a felvetésekre a megyei önkormányzat közgyűlésének 13/2001-es számú önkormányzati rendeletére hivatkozik, ami a kéményseprői közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szól. A rendelet 4. paragrafusa szabályozza a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját. 

- A kiértesítésről a 3. pont rendelkezik: a szolgáltató a közszolgáltatás végzésének várható időpontjáról fél évvel, míg a tényleges munkavégzés időpontjáról legalább nyolc nappal azt megelőzően köteles a tulajdonost írásban, vagy hirdetmény útján, illetőleg a helyben szokásos más módon értesíteni. Ennek értelmében a tulajdonosok kiértesítése vidéken a helyi önkormányzatokkal együttműködve, a jogszabályban leírt, helyben szokásos módon (plakát, hirdetmény, szórólapozás) történik. Az ajánlott levél akkor lép életbe, ha a tulajdonos az említett időszakban nem teszi lehetővé, hogy megvizsgáljuk a kéményét - mondja a fiatal ügyvezető. 



- De nézzük, mi a helyzet a kéményégetéssel. A rendelet így fogalmaz: a tulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátását tűrni, és az ellátáshoz szükséges előfeltételeket biztosítani. Így különösen az érintett helyiségekbe való bejutás lehetőségét, illetve kémény kiégetés alkalmával a helyszínen legalább tíz liter vízről, a koromzsák tisztításakor megfelelő gyűjtőedényről gondoskodni. Tehát, ha a kéményseprő úgy ítéli meg, hogy szükséges kéményt égetni, akkor az ingatlan tulajdonosnak kell ehhez biztosítani a feltételeket. De maga az égetés szakmai kérdés, a rendelet nem is írja elő, hogy mikor kell elvégezni. Mivel ennek során a kémény állapota olyan mértékben károsodhat a különböző hőtágulások következtében, ami a kémény állapotát nagymértékben károsítja, ezért a kéményseprők ezt az eljárási módot csak a legvégső esetben alkalmazzák - fogalmaz a Közszolg. Kft. vezetője.

- A kéményseprők feladata az, hogy meggyőződjenek az égéstermék maradéktalan és biztonságos elvezetéséről. Amennyiben szabálytalanságot észlelnek, írásban kötelesek felhívni a tulajdonos figyelmét annak megszüntetésére. Ezt a következő esedékes munkavégzéskor ellenőrzik. Amennyiben a szükséges intézkedés nem történt meg, a szolgáltatónak írásban értesítenie kell az elsőfokú építési, illetve tűzvédelmi hatóságot - foglalja össze a munka lényegét.

- A szükséges és előírt felszerelés természetesen a rendelkezésünkre áll - mutatja Kovács Attila azt a bizonyos, Venczel Gyula által hiányolt kamerát. - Minden kefemérettel rendelkezünk, legfeljebb nem aggatjuk magunkra, hanem a kocsiban tároljuk. Az általunk alkalmazott díjakat minden évben a Veszprém Megyei Önkormányzat állapítja meg. A kémények hosszméretét pedig éppen Venczel Gyula - aki 2001-ig alkalmazásunkban állt - nyilvántartása szerint állapítottuk meg.

Munkánk színvonalát bizonyítja, hogy ellátási területünkön - Pápán és 49 településen - a kémények tisztítása, ellenőrzésének hiánya miatt az elmúlt 10 évben szerencsére baleset nem történt. Akkor mi is a reklamáció tárgya? - tárja szét a kezét a volt ügyvezető igazgató. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!