Hétvége

2012.08.05. 13:06

Habsburg György: a név, a cím nekünk nem volt különleges, azzal nőttünk fel

A rendszerváltáskor, mikor édesapját, Habsburg Ottót elkísérte az országban tett utazásain, még nem tudott magyarul. De mert lobbizni akart a magyar ügyekért, megtanult. Habsburg Györggyel, a Magyar Vöröskereszt elnökével veszprémi látogatásakor készítettünk interjút.

Varga Domokos Péter

- Előfordul olyan helyzet, hogy használja a hercegi címet? Mit jelent ma önnek ez a cím?

- Én nem használom, de természetesen elfogadom, hiszen ez a cím a családdal együtt jár.

- Befolyásolja az életét a származása?

- Egy kicsit erre is nehéz nekem válaszolni, mert én ezzel a névvel és ezzel a hagyománnyal nőttem fel, így természetesen hatással volt az életemre. Ha Európában utaztam, mindenütt láttam a kapcsolódási pontokat a családdal. Most nemrég is egy hetet töltöttem Spanyolországban, ahol újra meg újra szembesülök vele, milyen sok helyen jelenik meg az ország történelmében a Habsburg név. Ugyanúgy, ahogy hajdan én is, most a gyerekeim kérdeznek rá a gyökereinkre, és csodálkoznak rá a család jelenlétére az európai történelemben. De ez nekünk nem volt különleges, mi ezzel nőttünk fel.

- Ön több egyetemen tanult, majd egy ideig újságíróként dolgozott. Mennyire volt ez komoly kihívás, esetleg hosszú távú cél?

- Először ez arra szolgált, hogy az egyetemi tanulmányaim között előteremtsem az utazások és a tanulás további költségeit. Kezdetben arról szólt, hogy miután előzetesen megbeszéltem a szerkesztőségekkel, az utazásaimról írtam cikkeket. A történelem és a politika mindig nagyon érdekelt, ezért ezt nagyon szívesen csináltam. Ebből végül lett egy komoly foglalkozás, német televíziós társaságoknál és más országokban is dolgoztam. Magyarországon is nagyon komolyan foglalkoztam a médiával, a TV2-vel is együttműködtem.

- Magyarországra 1993-ban költözött. Ön európai polgár – akárcsak az édesapja, Habsburg Ottó, aki haláláig töltötte be a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöki címét –, a kontinens számos országához kötődik. Miért éppen Magyarországot választotta otthonául?

- A család 1989-ben kapta meg hivatalosan a hazatérés lehetőségét, április 3-án, a Zita királynéért tartott gyászmiséhez kapcsolódva. Utána elkísértem édesapámat a magyarországi utazásain, de ekkor még nem beszéltem magyarul. Akkor láttam, hogy ezen változtatni kell, ezért megtanultam a nyelvet. Édesapám sokat tett azért, hogy az ország csatlakozzon az Európai Unióhoz, én is úgy láttam, számtalan előnnyel, pozitív változással járna. Ahhoz, hogy rálássak a folyamatra, hogy részt vegyek benne, szükség volt a nyelvre. 1993-ban még nem gondoltam, hogy itt fogok maradni, de valamilyen formában összenőtt az egész: itt kötöttöm házasságot, itt születtek meg a gyerekek, házat építettünk, azaz itt fogunk maradni.

- 1996-ban nevezték ki Magyarország utazó nagykövetének. Milyen kötelezettségekkel jár ez a feladat?

- Az idők folyamán ez változott. Kezdetben elsősorban az Európai Unióról, az Európai Parlamentről szólt, ahol én nagyon sok időt töltöttem, lobbiztam a magyar ügyekért. A Miniszterelnöki Hivatallal és a Külügyminisztériummal együttműködve tárgyalásokat készítettem elő. Mostanában az ENSZ-hez kapcsolódik inkább a tevékenységem. A pozícióm továbbra is megvan, ha hívnak és ha kérik, az országot érintő konkrét ügyekben megpróbálok segíteni.

- A gazdasági világválság éveiben milyen kihívásokkal kell a Vöröskeresztnek szembenéznie?

- A világon és Magyarországon is ugyanazokat a problémákat kell kezelnünk. A Vöröskereszt eddig a katasztrófahelyzetekben volt jelen. De ennek a szónak a jelentése az utóbbi években változott: ma már nem csak az egyik pillanatról a másikra történő tragédiákat jelenti. A gazdasági válság ugyanolyan kárt okoz, mint egy katasztrófa, akkor is, ha időben elnyúlik. Aki elveszti a munkahelyét, az nem azonnal kerül katasztrófahelyzetbe, hanem folyamatosan. Ilyen esetben sokkal nehezebb adományokat, támogatásokat gyűjteni, hiszen a média nem tud szívbemarkoló, meghökkentő képeket közvetíteni a helyzetről. Pedig ezeknek az embereknek is segíteni kell, hiszen ők is rászorulnak. Ugyanakkor a válság miatt kevesebb támogatást kapunk az államtól, a cégektől, de segítenünk meg többet kell. Ezért kell kihasználnunk minden lehetőséget az adományok gyűjtésére, például a Vöröskereszt 1359-es telefonszámát.

 

Habsburg György (teljes nevén Paul Georg Maria Joseph Dominikus von Habsburg-Lothringen; Starnberg, 1964. december 16. –) osztrák és magyar újságíró, politikus, közéleti személyiség.

Apai nagyapja IV. Károly, az utolsó magyar király volt, apja pedig Habsburg Ottó, az utolsó magyar trónörökös, ezért megilleti a magyar királyi hercegi cím. 1996-ban utazó nagykövetnek nevezték ki. 2004-ben a Magyar Vöröskereszt elnöke lett. 2009-ben a Magyar Demokrata Fórum EP-választási listájának második helyére jelölték.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!