2013.05.24. 13:08
Keletkezés vagy teremtés?
Tudatos közbenjárás nélkül nem jöhetett létre az élet a Földön, a tudomány a mai napig nem talált olyan anyagokat, amelyekkel modellezni tudta volna az élet megszületését, hangsúlyozta Baumann Miklós egyetemi tanár.
A 88 éves professzor másfél órás előadást tartott a napokban a Davidikumban, amelyen a logika, a fizikai és a kémia elveit felhasználva vonta kétségbe a jelenleg érvényes keletkezés-elméletet. A vegyészmérnök végzettségű, tíz nyelven beszélő nyugdíjas oktató egykoron Hamvas Béla rendszeres vitapartnere volt, igaz, akkoriban a filozófussal szemben a racionális oldalt képviselte.
Az utóbbi évtizedekben azonban egyre inkább erősödött az a meggyőződése, hogy a földi élet létrejöttének tudományos magyarázata nem állja meg a helyét. Előadása kezdetén előrebocsátotta, mondanivalója „előítélet és ellenszenv nélkül”, de a materializmus kritikája lesz.
A filozófiatörténeti bevezető után az élet létrejöttének kutatásában az egyes tudományok – kémia, biológia, fizika – által a huszadik században elért eredményeket ismertette, majd ezeknek a megállapításoknak, szintén tudományos megközelítéssel mondott ellent. Egy svéd tudós kutatását ismertetve leszögezte: az élet alapvető feltétele, hogy nukleotidok kapcsolódjanak össze, ahhoz azonban, hogy egy nukleinsav (DNS) létrejöjjön, egészen minimális az esély – tíz a mínusz 158-adikon (hogy az arányokkal tisztában legyünk, tíz a mínusz másodikon egy századdal egyenlő). Ez véletlenszerűen, tudatos beavatkozás nélkül nem jöhetett létre, állítja Baumann Miklós.
A tudomány által képviselt teóriát, miszerint egy mélyedésben megmaradt a víz, s évmilliók elteltével ebben jöttek létre az első élőlények – ezt a jelenséget a professzor következetesen „őshúslevesnek” nevezte –, a tudós is osztotta, de elképzelése szerint ez sem történhetett meg véletlenszerűen. Az evolúcióról úgy vélekedett, nincs anyagi oka, amit az is bizonyít, hogy megmaradt az evolúciós piramis: vagyis manapság is vannak egysejtűek, minden élőlény ugyanis nem fejlődött tovább.
Előadásának végén amellett tört lándzsát, hogy lennie kell egy elmének, ami végtelen és megtervezett mindent. Egy ilyen lény van, őt Istennek hívjuk, fogalmazott. Irigylem azokat, akik nem látnak és hisznek, az én hitem viszont tudáson alapul, zárta előadását a vegyészmérnök. A közönség nagy részét látszólag meggyőzték az elmondottak, a szkeptikusabbak pedig feltehetően összezavartan távoztak a professzor előadásáról.
