Hétvége

2014.06.13. 11:40

Szex a szocializmusban

A Szex és szocializmus című kötet szerzői, Tóth Eszter Zsófia történész és Murai András filmtörténész azt vizsgálták, hogyan jelent meg a Kádár-kor nyilvánosságában a testiség, a párkapcsolatok és a szexualitás. A kötet megírásához az Ifjúsági Magazin 1965 és 1989 között megjelent mintegy 300 lapszámát, valamint korabeli filmeket is alapul vettek.

Marton Attila

A szerzőpárossal a veszprémi könyvbemutató után beszélgettünk a szexuális forradalom magyarországi hatásáról és arról is, hogy miért találhatunk közös vonást a Horthy-rendszer és a szocializmus szexualitáshoz való viszonyulásában.

- Hogyan viszonyult az állam a szexualitáshoz a Kádár-korszakban?

Tóth Eszter Zsófia (TEZS: - A rendszer a szocialista erkölcsnek megfelelő viselkedésmódokat preferálta. A Szex és szocializmus című kötetben azt vizsgáltuk, hogyan jelenik meg a korabeli sajtóban és a filmekben a testiség, a szexualitás. Azzal, hogyan vonatkozik a szocialista erkölcs a nemi életre, a családtervezési tanácsadók, szexuális tanácsadók foglalkoztak. A felvilágosítást az 1973-as népesedéspolitikai határozat nyomán állami feladatnak tartották.

Murai András (MA): - Hivatalosan megfogalmazott és propagált cél volt a szocializmusban az ember nevelése. Ez a szándék a párkapcsolatok és a szexualitás terén is megjelent, például az Ifjúsági Magazinban vagy a Nők Lapjában, de az előbb említett népesedéspolitikai határozatból is ezt olvashatjuk ki.

- A korabeli filmek többségében a szexualitás mintha elfojtva jelenne meg.

MA: - A filmbeli szexualitás ábrázolásában 1978-79-ben következik be változás. Ettől kezdve merészebben, nyíltabban, naturalistábban jelenik meg, például Gothár Péter Ajándék ez a nap, vagy Szomjas György Könnyű testi sértés és Falfúró című filmjeiben. Ráadásul ezekben a szexualitás összefügg valamely társadalmi problémával, például a lakáshelyzettel. Élhetetlennek mutatták a magyar élettereket, s a szexualitás, a férfi-női kapcsolat része volt az élhetetlen mikrovilágnak: nem megszépült szerelmi történeteket és szeretkezéseket látunk, hanem lefokozva, kigúnyolva vagy szatirikusan jelennek meg, mint az Egészséges erotikában.

 

- Milyen hatása volt idehaza a szexuális forradalomnak?

MA: - Egy egészen nyilvánvaló jele Szilágyi Vilmosnak a hetvenes évek végén a nyitott házasságról megjelent könyve. Az önmagában érdekes, hogy a szocialista rendszer derekán, 1978-ban egyáltalán megjelenhetett egy könyv a nyitott házasságról. Nagyon elüt attól az erkölcsi elvárásrendszertől, amit az állam megfogalmazott a családok felé. A könyv megjelenése után rövidesen megjelent egy másik Boldog házasságok titkai címmel, ami a hagyományos családmodellt propagálta.

TEZS: - A fogamzásgátlók bevezetése - Infecundin, Bisecurin - a hazai szexuális életet is forradalmasította, még ha nem is olyan gyorsan, ahogyan ezt elképzelték: eleinte ugyanis nem szívesen vették be a nők ezeket a tablettákat. A szexuális forradalom hatása azonban a különböző társadalmi rétegekben mást jelentett: az értelmiségieknél előfordult, hogy kommunát alakítottak, egy falusi közösségben ez nehezen volt elképzelhető.

- Többször beszéltek arról, hogy a Kádár-korszak folytatja a Horthy-korszak szexualitáshoz való hozzáállását. Ez így volt a többi szocialista országban is?

MA: - Nem az a pontos megfogalmazás, hogy folytatta . Ha valamivel szembefordult a Kádár-rendszer, az éppen a két világháború közötti időszak volt. Inkább arról van szó, hogy a társadalomban mélyen gyökerezett az a keresztény-erkölcsi hagyomány, amely egy zártabb családmodellt jelentett, és valószínűleg ez került át a második világháború befejeződése után a magyar társadalomba. Ez a konzervatív normarendszer a Kádár-rendszernek is megfelelt.

TEZS: - Lengyelországban hasonló volt a helyzet, mint nálunk, az NDK azonban fiatal államként az NSZK-val szemben határozta meg magát, és próbálta állampolgárai számára vonzóvá tenni az országot. Ennek egyik pillére a szexualitás előtérbe helyezése volt.

- Közel háromszáz lapszámát nézték végig az Ifjúsági Magazinnak. Mi volt a legmeglepőbb a munka során?

TEZS: - Nekem például a hogyan veszítetted el a szüzességedet kérdésről kibontakozott vita, amely kétszer is visszatért. Nyíltan szerepelnek benne történetek, például, hogy valaki egy taxiban veszítette el a szüzességét.

MA: - Amikor nekiálltunk a témának, azt gondoltam, hogy nagyítóval kell majd keresni a szövegeket. Ehelyett a rendszer nem hogy teret engedett, hanem sok esetben generálta az erről való beszédet az Ifjúsági Magazinban és a Nők Lapjában. Úgy tűnhet, hogy a szocializmus és a szexualitás távol esik egymástól, de nem volt szokatlan az erről való beszéd.

- A fő funkciója ennek nem az volt, hogy a rendszer meghatározza, mi a jó, a követendő, és mi a rossz?

TEZS: - Mindig vitákat generáltak, ahol többféle nézőpontot bemutattak. A végén mindig volt egy szerkesztői zárszó, ahol ki volt bontva, hogy mi a kívánatos viselkedés az adott szituációban, de érdekes, hogy az alternatívák is felvillantak.

MA: - Ha a mai kor élménytársadalmával összevetjük, amelyben mindenki az élvezeteket keresi és a szexualitás is mindenekelőtt az élvezet forrásaként jelenik meg, a Kádár-rendszerben nem ez állt a centrumban. Sokat foglalkoztak az AIDS-el, a terhesség-megszakítással, és azzal, mikortól lehet férjhez menni, szabad-e az utcán csókolózni. A szexualitás elsősorban a normatív térben jelent meg, a szabályozás kérdéseként, erkölcsi kontextusban, és kevésbé az örömszerzés részeként, kivéve a Veres Pál által vezetett levelezési rovatot, ahol különlegességeket is lehetett olvasni.



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!