A csipke és a vízimalom tette ismertté - Orrszágos rendezvények Nemeshanyban

A Magyarok Kenyere búzaösszeöntés ünnepe, mint július elején kiderült, az idén Nemeshanyban lesz. Az ország összes megyéjéből és a határon túli magyarlakta területekről hoznak búzát, amelyet kulturális műsor keretében öntenek össze, majd megőrlik, és abból készül az augusztus 20-ai ünnepre az ország kenyere.

A búzaösszeöntést egy pécsi professzor, Korinák László kezdeményezésére 2011 óta tartják. Az idén Orfű és Nemeshany szerepelt lehetséges helyszínként. A szervezők azért döntöttek a Veszprém megyei település mellett, mert itt található működőképes malom, ahol az őrlést el tudják végezni. Az augusztus 13-ai rendezvénynek a Csizmadia vízimalom ad otthont.

Kiss Attila polgármester
Fotó Tisler Anna

Mint a polgármestertől megtudtuk, tervezik, hogy a csipkések találkozóját a közeljövőben nemzetközivé terjesztik ki. A nemeshanyi csipkebarátok köre már most is kapcsolatot ápol az orosz, szlovén és lengyel csipkekészítők egyesületeivel.

Az idén július 27. és 30. közötti Levegőben tűvel, párnán orsóval, örökségünk a csipkekészítés elnevezésű találkozóra Kiskunhalasról, Szolnokról, Balatonendrédről, Zalaegerszegről, Budapestről, Karcagról érkeznek, és részt vesznek a nemeshanyiak is. Az előadásokon a népművészetre épülő csipkefajtákról és a nemeshanyi csipke múltjáról és jelenéről is hallanak az érdeklődők.

A faluház épületét muskátlik teszik szebbé

Augusztus első hetében a hagyományos csipkekészítő- tábort tartják. A programra a káptalanfai iskola csipkeszakkörösei is jelentkeznek. A diákok szintén ügyesek és szorgalmasak, országos versenyeken nyernek díjakat. A csipkekészítők a Művészetek völgyébe is kilátogatnak, bemutatót tartanak.

A nemeshanyi csipkekészítés elindítója Tóth Mária kézimunka-készítő háziiparos volt, aki 1937-ben Párizsban a Nemzetközi Kézműipari Kiállításon különdíjat kapott. Ezzel vált ismertté a település neve külföldön, és vált részévé a magyar csipke történetének. Tóth Mária első munkáin a höveji fehér hímzés pókolásait ültette át levegőben varrott csipkébe. Később a tüllcsipke készítésével is sikert ért el.

Zimits Hajnalka a tájházban. Az itt lévő tárgyakat kevesen ismerik

A hagyomány egy időre feledésbe merült, majd csaknem fél évszázados kihagyást követően 2002 óta ismét tanulhatják az érdeklődők a csipkekészítést. A faluház előterében a csipkékből rendeztek be állandó kiállítást, ott tekinthető meg Tóth Mária párizsi oklevele is. Az első csipkés tábort 2008-ban rendezték.

A település határában áll az egykori vízimalom felújított épülete. A malmot 1907-ben építtette Háry Mihály molnár. Jelenleg múzeum, 2003 óta látogatható. A látogatóknak Csizmadia Elemér, az utolsó vízimolnár fia beszél saját emlékei alapján az egykori molnárokról, a malomban folyt életről.

A tájház látnivalói

A malom mellett épült egy fogadó, ahol a falusi csendre, nyugalomra vágyók szállnak meg. A malmot gyakran keresik fel táborozók, kiránduló diákcsoportok. A gyerekek az őshonos állatokat, régen a mezőgazdaságban használt eszközöket is láthatnak. A Tájházban a múlt század elején használt háztartási eszközökkel és lakberendezési tárgyakkal ismerkednek a látogatók, tudtuk meg Zimits Hajnalkától, a Nemeshanyért Egyesület elnökétől.

A szoba és a konyha berendezési tárgyait helybeliek ajándékozták a gyűjteménynek. Kint látható a fából készült lovas kocsi, ekék, lószerszámok. Zimits Hajnalka elmondta, ma már sok gyerek nem ismeri meg például a teknőt, azt pedig még kevesebben tudják, hogy mire használták azt egykor.

Nemeshany őrzi az egykori falusi képet. A faluház ablakaiban és udvarán muskátli nyílik. A buszváró épületét Csík Tamás tűzikovács népi iparművész és Kardos Róbert fafaragó munkái teszik szebbé. A buszváró melletti teret a község szeretné letérkövezni. Jelenleg a járdafelújítás folyik.

A térség vadakban gazdag, így a vadászok is látogatják. A környéken két vadászház is működik, a közeli Sárosfő pedig a kirándulók kedvelt helye.