Az alapítás óta változtak a szerepek, hatáskörök

AéJkevésbé érezzük, egyre inkább megtanulunk önállóan élni, bár kötelességeinket gyakran eszünkbe juttatják. Engedelmes vagy engedetlen állampolgárként éljük mindennapjainkat? Dr. Bayer József akadémikussal, egyetemi tanárral próbáltuk elemezni az állam mai szerepét.

- Mi jellemzi az államot? Például a két szélsőség viszonyai között: demokráciában és diktatúrában?- Demokráciában az állam és a társadalom, az állam és a gazdaság funkciói jól elkülönülnek egymástól. A modern államnak ugyan a demokráciákban is kiterjedt feladatai és hatáskörei vannak, de tiszteletben tartja a szervezett civil társadalom autonómiáját, az egyéni és közszabadságot, a gazdaságot pedig legfeljebb közvetett eszközökkel igyekszik szabályozni, befolyásolni. Diktatúrákban viszont folyamatos a kísértés - és így a törekvés is - az állam funk-cióinak és hatáskörének a ki- terjesztésére. Az állam itt nemcsak közszolgáltató intézményként, hanem elnyomó apparátusként is műkö- dik. És minél nagyobb az ellenállás a hatalommal szemben, az állam annál több területre terjeszti ki az ellenőrzését, ami tendenciájában egy totális diktatúrához, a civil társadalom és a gazdaság autonómiájának a felszámolásához vezet.

- A mi demokráciánknál maradva, mennyire változott meg az állam szerepe? Mintha mostanában igyekezne az állam minél inkább háttérben maradni.- Az állam mai, kétségtelenül tapasztalható visszavonulása mögött két nagyon eltérő ok van. Az egyik a régebbi diktatúrában túlterjeszkedő államunk visszaszorítása a jogállami keretek közé, ezt mindnyájan örömmel fogadjuk. A másik viszont az, hogy a globális gazdasági verseny kikezdi azokat a jóléti, szociális állami szolgáltatásokat, amelyek a társadalmi béke alapját képezték az elmúlt évtizedekben. A versenyképességre, a költségvetési egyensúlyra hivatkozva ma egyre több ingyenes közszolgáltatástól vagy szerzett jogtól esnek el az állampolgárok.- Mik azok a feladatok, amelyek mindig is az államra tartoztak?- Az állam mint a területi igazgatás és a közügyek intézésének uralmi szervezete nagyon különböző szerepet töltött be az egyes történelmi korokban. De mindig elsőrendű feladatai közé tarto- zott a külső védelem, a belső rend fenntartása, az igazságszolgáltatás, a gazdasági erőforrások elosztása vagy legalábbis szabályozása. Ezért örök tárcák a külügy és hadügy, a belügy, az igazságügy, valamint a pénzügyek. A modern állam ugyanakkor mind kiterjedtebb funkciókat kezdett ellátni, ahogy kifejlő- dött a jóléti vagy szociális állam. Ma már nehéz lenne elképzelni olyan államot, amelyik ne foglalkozna a közok- tatással, a nyugdíj- és a társadalombiztosítással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel vagy újabban a környezetvédelemmel.

- Hogyan változtatja meg az állam szerepét, jelentőségét az Európai Unió?- Az Európai Unió tagállamai szuverén jogaik egy részét megosztva gyakorolják, feladván kizárólagos igényüket arra, hogy egyedül hatá-rozzák meg - például - a gazdasági versenyszabályokat, a pénz értékét stb. Egyre több területen közös szabályozást fogadnak el, előírva nemcsak a demokratikus és jogállami normákat, de például az agrárpolitikát, kereskedelempoli-tikai, környezetvédelmi normákat és még sok mást is. A globális verseny Európában is kikényszeríti az állam kivonulását a szociális felelősség egy részéből. Az unión belül nincs konszenzus abban, hogy mit lehet megőrizni a jóléti állam vívmányaiból a szociális szolgáltatásokban, a munkajogban, mit is jelentene egy közös európai szociálpolitika. Mégis, miközben az egyes államok szuverenitása sok területen csökken, más területeken azonban megnő, mert befolyást gyakorolhatnak a fejlesztési források ésszerű felhasználására és el-osztására. Az állam nem képes tartósan helyettesíteni a piacot, megvédeni a polgárait annak minden negatív hatásától. Mégis, a gazdasági versenyképesség céljai mellett az államnak gondoskodnia kell a társadalmi kohézióról és a területi kiegyenlítődésről is. Amelyik kormány ezt elfelejti, az előbb-utóbb megbukik. Az állam tehát számos területről visszavonulna, inkább a társadalomra bízva az alkalmazkodást, ezzel is elhárítva a rá nehezedő társadalmi nyomást. Az EU-ban ezt szolgál-ja a kormányzati hatalom decentralizálása, azaz a települési és regionális önkormányzatok autonómiájának növe- lése is. A központi kormányzatnak ugyanakkor aktívabbá kell válnia egyes stratégiai területeken, hogy koncentrálja a gazdasági erőforrásokat, növelje a társadalom és az egyének versenyképességét. A modern állam nem elnyomó és uralkodó, hanem fejlesztő és szolgáltató állam, ebben van az ereje.

- Az államreform központi helyet kap a mai kormányzati politikában is...- A kormányzati reformok kulcskérdése: hogyan lehet olcsóbb, mégis hatékonyabb közigazgatást fenntartani. Mely szolgáltatásokat nem adhat ki a kezéből az állam, és mit bízhat a piaci és társadalmi szereplőkre? Ha erről fog szólni a politikai vita, akkor esélyünk van a felemelke- désre és a helytállásra a globális versenyben. De ha a szemben álló politikai erők tovább-ra is csak egymás kezét fogják le a reformok előmozdítása helyett, akkor nem jók a kilátásaink.A modern állam tiszteletbentartja a szervezett civiltársadalom autonómiáját

- Mi jellemzi az államot? Például a két szélsőség viszonyai között: demokráciában és diktatúrában?- Demokráciában az állam és a társadalom, az állam és a gazdaság funkciói jól elkülönülnek egymástól. A modern államnak ugyan a demokráciákban is kiterjedt feladatai és hatáskörei vannak, de tiszteletben tartja a szervezett civil társadalom autonómiáját, az egyéni és közszabadságot, a gazdaságot pedig legfeljebb közvetett eszközökkel igyekszik szabályozni, befolyásolni. Diktatúrákban viszont folyamatos a kísértés - és így a törekvés is - az állam funk-cióinak és hatáskörének a ki- terjesztésére. Az állam itt nemcsak közszolgáltató intézményként, hanem elnyomó apparátusként is műkö- dik. És minél nagyobb az ellenállás a hatalommal szemben, az állam annál több területre terjeszti ki az ellenőrzését, ami tendenciájában egy totális diktatúrához, a civil társadalom és a gazdaság autonómiájának a felszámolásához vezet.

- A mi demokráciánknál maradva, mennyire változott meg az állam szerepe? Mintha mostanában igyekezne az állam minél inkább háttérben maradni.- Az állam mai, kétségtelenül tapasztalható visszavonulása mögött két nagyon eltérő ok van. Az egyik a régebbi diktatúrában túlterjeszkedő államunk visszaszorítása a jogállami keretek közé, ezt mindnyájan örömmel fogadjuk. A másik viszont az, hogy a globális gazdasági verseny kikezdi azokat a jóléti, szociális állami szolgáltatásokat, amelyek a társadalmi béke alapját képezték az elmúlt évtizedekben. A versenyképességre, a költségvetési egyensúlyra hivatkozva ma egyre több ingyenes közszolgáltatástól vagy szerzett jogtól esnek el az állampolgárok.- Mik azok a feladatok, amelyek mindig is az államra tartoztak?- Az állam mint a területi igazgatás és a közügyek intézésének uralmi szervezete nagyon különböző szerepet töltött be az egyes történelmi korokban. De mindig elsőrendű feladatai közé tarto- zott a külső védelem, a belső rend fenntartása, az igazságszolgáltatás, a gazdasági erőforrások elosztása vagy legalábbis szabályozása. Ezért örök tárcák a külügy és hadügy, a belügy, az igazságügy, valamint a pénzügyek. A modern állam ugyanakkor mind kiterjedtebb funkciókat kezdett ellátni, ahogy kifejlő- dött a jóléti vagy szociális állam. Ma már nehéz lenne elképzelni olyan államot, amelyik ne foglalkozna a közok- tatással, a nyugdíj- és a társadalombiztosítással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel vagy újabban a környezetvédelemmel.

- Hogyan változtatja meg az állam szerepét, jelentőségét az Európai Unió?- Az Európai Unió tagállamai szuverén jogaik egy részét megosztva gyakorolják, feladván kizárólagos igényüket arra, hogy egyedül hatá-rozzák meg - például - a gazdasági versenyszabályokat, a pénz értékét stb. Egyre több területen közös szabályozást fogadnak el, előírva nemcsak a demokratikus és jogállami normákat, de például az agrárpolitikát, kereskedelempoli-tikai, környezetvédelmi normákat és még sok mást is. A globális verseny Európában is kikényszeríti az állam kivonulását a szociális felelősség egy részéből. Az unión belül nincs konszenzus abban, hogy mit lehet megőrizni a jóléti állam vívmányaiból a szociális szolgáltatásokban, a munkajogban, mit is jelentene egy közös európai szociálpolitika. Mégis, miközben az egyes államok szuverenitása sok területen csökken, más területeken azonban megnő, mert befolyást gyakorolhatnak a fejlesztési források ésszerű felhasználására és el-osztására. Az állam nem képes tartósan helyettesíteni a piacot, megvédeni a polgárait annak minden negatív hatásától. Mégis, a gazdasági versenyképesség céljai mellett az államnak gondoskodnia kell a társadalmi kohézióról és a területi kiegyenlítődésről is. Amelyik kormány ezt elfelejti, az előbb-utóbb megbukik. Az állam tehát számos területről visszavonulna, inkább a társadalomra bízva az alkalmazkodást, ezzel is elhárítva a rá nehezedő társadalmi nyomást. Az EU-ban ezt szolgál-ja a kormányzati hatalom decentralizálása, azaz a települési és regionális önkormányzatok autonómiájának növe- lése is. A központi kormányzatnak ugyanakkor aktívabbá kell válnia egyes stratégiai területeken, hogy koncentrálja a gazdasági erőforrásokat, növelje a társadalom és az egyének versenyképességét. A modern állam nem elnyomó és uralkodó, hanem fejlesztő és szolgáltató állam, ebben van az ereje.

- Az államreform központi helyet kap a mai kormányzati politikában is...- A kormányzati reformok kulcskérdése: hogyan lehet olcsóbb, mégis hatékonyabb közigazgatást fenntartani. Mely szolgáltatásokat nem adhat ki a kezéből az állam, és mit bízhat a piaci és társadalmi szereplőkre? Ha erről fog szólni a politikai vita, akkor esélyünk van a felemelke- désre és a helytállásra a globális versenyben. De ha a szemben álló politikai erők tovább-ra is csak egymás kezét fogják le a reformok előmozdítása helyett, akkor nem jók a kilátásaink.A modern állam tiszteletbentartja a szervezett civiltársadalom autonómiáját

- Mi jellemzi az államot? Például a két szélsőség viszonyai között: demokráciában és diktatúrában?- Demokráciában az állam és a társadalom, az állam és a gazdaság funkciói jól elkülönülnek egymástól. A modern államnak ugyan a demokráciákban is kiterjedt feladatai és hatáskörei vannak, de tiszteletben tartja a szervezett civil társadalom autonómiáját, az egyéni és közszabadságot, a gazdaságot pedig legfeljebb közvetett eszközökkel igyekszik szabályozni, befolyásolni. Diktatúrákban viszont folyamatos a kísértés - és így a törekvés is - az állam funk-cióinak és hatáskörének a ki- terjesztésére. Az állam itt nemcsak közszolgáltató intézményként, hanem elnyomó apparátusként is műkö- dik. És minél nagyobb az ellenállás a hatalommal szemben, az állam annál több területre terjeszti ki az ellenőrzését, ami tendenciájában egy totális diktatúrához, a civil társadalom és a gazdaság autonómiájának a felszámolásához vezet.

- A mi demokráciánknál maradva, mennyire változott meg az állam szerepe? Mintha mostanában igyekezne az állam minél inkább háttérben maradni.- Az állam mai, kétségtelenül tapasztalható visszavonulása mögött két nagyon eltérő ok van. Az egyik a régebbi diktatúrában túlterjeszkedő államunk visszaszorítása a jogállami keretek közé, ezt mindnyájan örömmel fogadjuk. A másik viszont az, hogy a globális gazdasági verseny kikezdi azokat a jóléti, szociális állami szolgáltatásokat, amelyek a társadalmi béke alapját képezték az elmúlt évtizedekben. A versenyképességre, a költségvetési egyensúlyra hivatkozva ma egyre több ingyenes közszolgáltatástól vagy szerzett jogtól esnek el az állampolgárok.- Mik azok a feladatok, amelyek mindig is az államra tartoztak?- Az állam mint a területi igazgatás és a közügyek intézésének uralmi szervezete nagyon különböző szerepet töltött be az egyes történelmi korokban. De mindig elsőrendű feladatai közé tarto- zott a külső védelem, a belső rend fenntartása, az igazságszolgáltatás, a gazdasági erőforrások elosztása vagy legalábbis szabályozása. Ezért örök tárcák a külügy és hadügy, a belügy, az igazságügy, valamint a pénzügyek. A modern állam ugyanakkor mind kiterjedtebb funkciókat kezdett ellátni, ahogy kifejlő- dött a jóléti vagy szociális állam. Ma már nehéz lenne elképzelni olyan államot, amelyik ne foglalkozna a közok- tatással, a nyugdíj- és a társadalombiztosítással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel vagy újabban a környezetvédelemmel.

- Hogyan változtatja meg az állam szerepét, jelentőségét az Európai Unió?- Az Európai Unió tagállamai szuverén jogaik egy részét megosztva gyakorolják, feladván kizárólagos igényüket arra, hogy egyedül hatá-rozzák meg - például - a gazdasági versenyszabályokat, a pénz értékét stb. Egyre több területen közös szabályozást fogadnak el, előírva nemcsak a demokratikus és jogállami normákat, de például az agrárpolitikát, kereskedelempoli-tikai, környezetvédelmi normákat és még sok mást is. A globális verseny Európában is kikényszeríti az állam kivonulását a szociális felelősség egy részéből. Az unión belül nincs konszenzus abban, hogy mit lehet megőrizni a jóléti állam vívmányaiból a szociális szolgáltatásokban, a munkajogban, mit is jelentene egy közös európai szociálpolitika. Mégis, miközben az egyes államok szuverenitása sok területen csökken, más területeken azonban megnő, mert befolyást gyakorolhatnak a fejlesztési források ésszerű felhasználására és el-osztására. Az állam nem képes tartósan helyettesíteni a piacot, megvédeni a polgárait annak minden negatív hatásától. Mégis, a gazdasági versenyképesség céljai mellett az államnak gondoskodnia kell a társadalmi kohézióról és a területi kiegyenlítődésről is. Amelyik kormány ezt elfelejti, az előbb-utóbb megbukik. Az állam tehát számos területről visszavonulna, inkább a társadalomra bízva az alkalmazkodást, ezzel is elhárítva a rá nehezedő társadalmi nyomást. Az EU-ban ezt szolgál-ja a kormányzati hatalom decentralizálása, azaz a települési és regionális önkormányzatok autonómiájának növe- lése is. A központi kormányzatnak ugyanakkor aktívabbá kell válnia egyes stratégiai területeken, hogy koncentrálja a gazdasági erőforrásokat, növelje a társadalom és az egyének versenyképességét. A modern állam nem elnyomó és uralkodó, hanem fejlesztő és szolgáltató állam, ebben van az ereje.

- Az államreform központi helyet kap a mai kormányzati politikában is...- A kormányzati reformok kulcskérdése: hogyan lehet olcsóbb, mégis hatékonyabb közigazgatást fenntartani. Mely szolgáltatásokat nem adhat ki a kezéből az állam, és mit bízhat a piaci és társadalmi szereplőkre? Ha erről fog szólni a politikai vita, akkor esélyünk van a felemelke- désre és a helytállásra a globális versenyben. De ha a szemben álló politikai erők tovább-ra is csak egymás kezét fogják le a reformok előmozdítása helyett, akkor nem jók a kilátásaink.A modern állam tiszteletbentartja a szervezett civiltársadalom autonómiáját

- A mi demokráciánknál maradva, mennyire változott meg az állam szerepe? Mintha mostanában igyekezne az állam minél inkább háttérben maradni.- Az állam mai, kétségtelenül tapasztalható visszavonulása mögött két nagyon eltérő ok van. Az egyik a régebbi diktatúrában túlterjeszkedő államunk visszaszorítása a jogállami keretek közé, ezt mindnyájan örömmel fogadjuk. A másik viszont az, hogy a globális gazdasági verseny kikezdi azokat a jóléti, szociális állami szolgáltatásokat, amelyek a társadalmi béke alapját képezték az elmúlt évtizedekben. A versenyképességre, a költségvetési egyensúlyra hivatkozva ma egyre több ingyenes közszolgáltatástól vagy szerzett jogtól esnek el az állampolgárok.- Mik azok a feladatok, amelyek mindig is az államra tartoztak?- Az állam mint a területi igazgatás és a közügyek intézésének uralmi szervezete nagyon különböző szerepet töltött be az egyes történelmi korokban. De mindig elsőrendű feladatai közé tarto- zott a külső védelem, a belső rend fenntartása, az igazságszolgáltatás, a gazdasági erőforrások elosztása vagy legalábbis szabályozása. Ezért örök tárcák a külügy és hadügy, a belügy, az igazságügy, valamint a pénzügyek. A modern állam ugyanakkor mind kiterjedtebb funkciókat kezdett ellátni, ahogy kifejlő- dött a jóléti vagy szociális állam. Ma már nehéz lenne elképzelni olyan államot, amelyik ne foglalkozna a közok- tatással, a nyugdíj- és a társadalombiztosítással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel vagy újabban a környezetvédelemmel.

- Hogyan változtatja meg az állam szerepét, jelentőségét az Európai Unió?- Az Európai Unió tagállamai szuverén jogaik egy részét megosztva gyakorolják, feladván kizárólagos igényüket arra, hogy egyedül hatá-rozzák meg - például - a gazdasági versenyszabályokat, a pénz értékét stb. Egyre több területen közös szabályozást fogadnak el, előírva nemcsak a demokratikus és jogállami normákat, de például az agrárpolitikát, kereskedelempoli-tikai, környezetvédelmi normákat és még sok mást is. A globális verseny Európában is kikényszeríti az állam kivonulását a szociális felelősség egy részéből. Az unión belül nincs konszenzus abban, hogy mit lehet megőrizni a jóléti állam vívmányaiból a szociális szolgáltatásokban, a munkajogban, mit is jelentene egy közös európai szociálpolitika. Mégis, miközben az egyes államok szuverenitása sok területen csökken, más területeken azonban megnő, mert befolyást gyakorolhatnak a fejlesztési források ésszerű felhasználására és el-osztására. Az állam nem képes tartósan helyettesíteni a piacot, megvédeni a polgárait annak minden negatív hatásától. Mégis, a gazdasági versenyképesség céljai mellett az államnak gondoskodnia kell a társadalmi kohézióról és a területi kiegyenlítődésről is. Amelyik kormány ezt elfelejti, az előbb-utóbb megbukik. Az állam tehát számos területről visszavonulna, inkább a társadalomra bízva az alkalmazkodást, ezzel is elhárítva a rá nehezedő társadalmi nyomást. Az EU-ban ezt szolgál-ja a kormányzati hatalom decentralizálása, azaz a települési és regionális önkormányzatok autonómiájának növe- lése is. A központi kormányzatnak ugyanakkor aktívabbá kell válnia egyes stratégiai területeken, hogy koncentrálja a gazdasági erőforrásokat, növelje a társadalom és az egyének versenyképességét. A modern állam nem elnyomó és uralkodó, hanem fejlesztő és szolgáltató állam, ebben van az ereje.

- Az államreform központi helyet kap a mai kormányzati politikában is...- A kormányzati reformok kulcskérdése: hogyan lehet olcsóbb, mégis hatékonyabb közigazgatást fenntartani. Mely szolgáltatásokat nem adhat ki a kezéből az állam, és mit bízhat a piaci és társadalmi szereplőkre? Ha erről fog szólni a politikai vita, akkor esélyünk van a felemelke- désre és a helytállásra a globális versenyben. De ha a szemben álló politikai erők tovább-ra is csak egymás kezét fogják le a reformok előmozdítása helyett, akkor nem jók a kilátásaink.A modern állam tiszteletbentartja a szervezett civiltársadalom autonómiáját

- A mi demokráciánknál maradva, mennyire változott meg az állam szerepe? Mintha mostanában igyekezne az állam minél inkább háttérben maradni.- Az állam mai, kétségtelenül tapasztalható visszavonulása mögött két nagyon eltérő ok van. Az egyik a régebbi diktatúrában túlterjeszkedő államunk visszaszorítása a jogállami keretek közé, ezt mindnyájan örömmel fogadjuk. A másik viszont az, hogy a globális gazdasági verseny kikezdi azokat a jóléti, szociális állami szolgáltatásokat, amelyek a társadalmi béke alapját képezték az elmúlt évtizedekben. A versenyképességre, a költségvetési egyensúlyra hivatkozva ma egyre több ingyenes közszolgáltatástól vagy szerzett jogtól esnek el az állampolgárok.- Mik azok a feladatok, amelyek mindig is az államra tartoztak?- Az állam mint a területi igazgatás és a közügyek intézésének uralmi szervezete nagyon különböző szerepet töltött be az egyes történelmi korokban. De mindig elsőrendű feladatai közé tarto- zott a külső védelem, a belső rend fenntartása, az igazságszolgáltatás, a gazdasági erőforrások elosztása vagy legalábbis szabályozása. Ezért örök tárcák a külügy és hadügy, a belügy, az igazságügy, valamint a pénzügyek. A modern állam ugyanakkor mind kiterjedtebb funkciókat kezdett ellátni, ahogy kifejlő- dött a jóléti vagy szociális állam. Ma már nehéz lenne elképzelni olyan államot, amelyik ne foglalkozna a közok- tatással, a nyugdíj- és a társadalombiztosítással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel vagy újabban a környezetvédelemmel.

- Hogyan változtatja meg az állam szerepét, jelentőségét az Európai Unió?- Az Európai Unió tagállamai szuverén jogaik egy részét megosztva gyakorolják, feladván kizárólagos igényüket arra, hogy egyedül hatá-rozzák meg - például - a gazdasági versenyszabályokat, a pénz értékét stb. Egyre több területen közös szabályozást fogadnak el, előírva nemcsak a demokratikus és jogállami normákat, de például az agrárpolitikát, kereskedelempoli-tikai, környezetvédelmi normákat és még sok mást is. A globális verseny Európában is kikényszeríti az állam kivonulását a szociális felelősség egy részéből. Az unión belül nincs konszenzus abban, hogy mit lehet megőrizni a jóléti állam vívmányaiból a szociális szolgáltatásokban, a munkajogban, mit is jelentene egy közös európai szociálpolitika. Mégis, miközben az egyes államok szuverenitása sok területen csökken, más területeken azonban megnő, mert befolyást gyakorolhatnak a fejlesztési források ésszerű felhasználására és el-osztására. Az állam nem képes tartósan helyettesíteni a piacot, megvédeni a polgárait annak minden negatív hatásától. Mégis, a gazdasági versenyképesség céljai mellett az államnak gondoskodnia kell a társadalmi kohézióról és a területi kiegyenlítődésről is. Amelyik kormány ezt elfelejti, az előbb-utóbb megbukik. Az állam tehát számos területről visszavonulna, inkább a társadalomra bízva az alkalmazkodást, ezzel is elhárítva a rá nehezedő társadalmi nyomást. Az EU-ban ezt szolgál-ja a kormányzati hatalom decentralizálása, azaz a települési és regionális önkormányzatok autonómiájának növe- lése is. A központi kormányzatnak ugyanakkor aktívabbá kell válnia egyes stratégiai területeken, hogy koncentrálja a gazdasági erőforrásokat, növelje a társadalom és az egyének versenyképességét. A modern állam nem elnyomó és uralkodó, hanem fejlesztő és szolgáltató állam, ebben van az ereje.

- Az államreform központi helyet kap a mai kormányzati politikában is...- A kormányzati reformok kulcskérdése: hogyan lehet olcsóbb, mégis hatékonyabb közigazgatást fenntartani. Mely szolgáltatásokat nem adhat ki a kezéből az állam, és mit bízhat a piaci és társadalmi szereplőkre? Ha erről fog szólni a politikai vita, akkor esélyünk van a felemelke- désre és a helytállásra a globális versenyben. De ha a szemben álló politikai erők tovább-ra is csak egymás kezét fogják le a reformok előmozdítása helyett, akkor nem jók a kilátásaink.A modern állam tiszteletbentartja a szervezett civiltársadalom autonómiáját

- Hogyan változtatja meg az állam szerepét, jelentőségét az Európai Unió?- Az Európai Unió tagállamai szuverén jogaik egy részét megosztva gyakorolják, feladván kizárólagos igényüket arra, hogy egyedül hatá-rozzák meg - például - a gazdasági versenyszabályokat, a pénz értékét stb. Egyre több területen közös szabályozást fogadnak el, előírva nemcsak a demokratikus és jogállami normákat, de például az agrárpolitikát, kereskedelempoli-tikai, környezetvédelmi normákat és még sok mást is. A globális verseny Európában is kikényszeríti az állam kivonulását a szociális felelősség egy részéből. Az unión belül nincs konszenzus abban, hogy mit lehet megőrizni a jóléti állam vívmányaiból a szociális szolgáltatásokban, a munkajogban, mit is jelentene egy közös európai szociálpolitika. Mégis, miközben az egyes államok szuverenitása sok területen csökken, más területeken azonban megnő, mert befolyást gyakorolhatnak a fejlesztési források ésszerű felhasználására és el-osztására. Az állam nem képes tartósan helyettesíteni a piacot, megvédeni a polgárait annak minden negatív hatásától. Mégis, a gazdasági versenyképesség céljai mellett az államnak gondoskodnia kell a társadalmi kohézióról és a területi kiegyenlítődésről is. Amelyik kormány ezt elfelejti, az előbb-utóbb megbukik. Az állam tehát számos területről visszavonulna, inkább a társadalomra bízva az alkalmazkodást, ezzel is elhárítva a rá nehezedő társadalmi nyomást. Az EU-ban ezt szolgál-ja a kormányzati hatalom decentralizálása, azaz a települési és regionális önkormányzatok autonómiájának növe- lése is. A központi kormányzatnak ugyanakkor aktívabbá kell válnia egyes stratégiai területeken, hogy koncentrálja a gazdasági erőforrásokat, növelje a társadalom és az egyének versenyképességét. A modern állam nem elnyomó és uralkodó, hanem fejlesztő és szolgáltató állam, ebben van az ereje.

- Az államreform központi helyet kap a mai kormányzati politikában is...- A kormányzati reformok kulcskérdése: hogyan lehet olcsóbb, mégis hatékonyabb közigazgatást fenntartani. Mely szolgáltatásokat nem adhat ki a kezéből az állam, és mit bízhat a piaci és társadalmi szereplőkre? Ha erről fog szólni a politikai vita, akkor esélyünk van a felemelke- désre és a helytállásra a globális versenyben. De ha a szemben álló politikai erők tovább-ra is csak egymás kezét fogják le a reformok előmozdítása helyett, akkor nem jók a kilátásaink.A modern állam tiszteletbentartja a szervezett civiltársadalom autonómiáját

- Hogyan változtatja meg az állam szerepét, jelentőségét az Európai Unió?- Az Európai Unió tagállamai szuverén jogaik egy részét megosztva gyakorolják, feladván kizárólagos igényüket arra, hogy egyedül hatá-rozzák meg - például - a gazdasági versenyszabályokat, a pénz értékét stb. Egyre több területen közös szabályozást fogadnak el, előírva nemcsak a demokratikus és jogállami normákat, de például az agrárpolitikát, kereskedelempoli-tikai, környezetvédelmi normákat és még sok mást is. A globális verseny Európában is kikényszeríti az állam kivonulását a szociális felelősség egy részéből. Az unión belül nincs konszenzus abban, hogy mit lehet megőrizni a jóléti állam vívmányaiból a szociális szolgáltatásokban, a munkajogban, mit is jelentene egy közös európai szociálpolitika. Mégis, miközben az egyes államok szuverenitása sok területen csökken, más területeken azonban megnő, mert befolyást gyakorolhatnak a fejlesztési források ésszerű felhasználására és el-osztására. Az állam nem képes tartósan helyettesíteni a piacot, megvédeni a polgárait annak minden negatív hatásától. Mégis, a gazdasági versenyképesség céljai mellett az államnak gondoskodnia kell a társadalmi kohézióról és a területi kiegyenlítődésről is. Amelyik kormány ezt elfelejti, az előbb-utóbb megbukik. Az állam tehát számos területről visszavonulna, inkább a társadalomra bízva az alkalmazkodást, ezzel is elhárítva a rá nehezedő társadalmi nyomást. Az EU-ban ezt szolgál-ja a kormányzati hatalom decentralizálása, azaz a települési és regionális önkormányzatok autonómiájának növe- lése is. A központi kormányzatnak ugyanakkor aktívabbá kell válnia egyes stratégiai területeken, hogy koncentrálja a gazdasági erőforrásokat, növelje a társadalom és az egyének versenyképességét. A modern állam nem elnyomó és uralkodó, hanem fejlesztő és szolgáltató állam, ebben van az ereje.

- Az államreform központi helyet kap a mai kormányzati politikában is...- A kormányzati reformok kulcskérdése: hogyan lehet olcsóbb, mégis hatékonyabb közigazgatást fenntartani. Mely szolgáltatásokat nem adhat ki a kezéből az állam, és mit bízhat a piaci és társadalmi szereplőkre? Ha erről fog szólni a politikai vita, akkor esélyünk van a felemelke- désre és a helytállásra a globális versenyben. De ha a szemben álló politikai erők tovább-ra is csak egymás kezét fogják le a reformok előmozdítása helyett, akkor nem jók a kilátásaink.A modern állam tiszteletbentartja a szervezett civiltársadalom autonómiáját

- Az államreform központi helyet kap a mai kormányzati politikában is...- A kormányzati reformok kulcskérdése: hogyan lehet olcsóbb, mégis hatékonyabb közigazgatást fenntartani. Mely szolgáltatásokat nem adhat ki a kezéből az állam, és mit bízhat a piaci és társadalmi szereplőkre? Ha erről fog szólni a politikai vita, akkor esélyünk van a felemelke- désre és a helytállásra a globális versenyben. De ha a szemben álló politikai erők tovább-ra is csak egymás kezét fogják le a reformok előmozdítása helyett, akkor nem jók a kilátásaink.A modern állam tiszteletbentartja a szervezett civiltársadalom autonómiáját

- Az államreform központi helyet kap a mai kormányzati politikában is...- A kormányzati reformok kulcskérdése: hogyan lehet olcsóbb, mégis hatékonyabb közigazgatást fenntartani. Mely szolgáltatásokat nem adhat ki a kezéből az állam, és mit bízhat a piaci és társadalmi szereplőkre? Ha erről fog szólni a politikai vita, akkor esélyünk van a felemelke- désre és a helytállásra a globális versenyben. De ha a szemben álló politikai erők tovább-ra is csak egymás kezét fogják le a reformok előmozdítása helyett, akkor nem jók a kilátásaink.A modern állam tiszteletbentartja a szervezett civiltársadalom autonómiáját