Hétvége

2011.09.17. 13:43

Bödőcs: A közönség ösztöndíjasa vagyok

A stand up egyik hazai frontembere, a Hofi utódjának is nevezett Bödőcs Tibor ajkai fellépése után adott interjút lapunknak.

Tóth B. Zsuzsa

A Showder Klubból és a Dumaszínházból egyaránt ismert fiatal előadó 2004 óta tagja a Rádiókabarénak, de az utóbbi években többnyire szólókarrierjét építi, nem kis sikerrel. Neki köszönhetően szereztünk tudomást arról, hogy létezik egy Búcsúszentlászló nevű kis falu, szülőhelye. Annak lakói és kocsmájának állandó vendégei azonban ma már mindannyiunk ismerősei.
 
- Hétköznapi hősök mindenhol vannak. Ahogy mondják, nem a görögök vívták a legdicsőbb háborúkat, de nekik voltak a legjobb történetíróik. Ahogy Hrabaltól tanultam: A gyöngyszem ott van mindenkiben, és szeretettel közeledve az emberekhez meg is találhatjuk valamennyit - mondja Tibor, aki bár a fővárosban él, ma is sokat hazalátogat szüleihez.

Azt mondja, már kikapcsolja a korábban fárasztónak vélt munka apja szőlőjében. Persze, a borozgatás sem utolsó a sorban, de a pálmát az olvasás viszi el. Legutóbb Babits és Móricz köteteit vette le a polcról. Mindennek hatását előadásaiban is érezhetjük, Tibor beleszövi mondandójába hétköznapi élményeit, a közéletet, a politikát, és merít a nagy elődöktől. Nem véletlen, hogy néha az az ember érzése, hogy Hofi támadt fel a színpadon.
 
- Hofi hozzáállása minta számomra. Az a minimum, hogy maximalista legyek - ez sugárzik a munkájából. Egyébként egész nap a munkán és ezen jár az agyam, amikor pihenek, akkor is poénokon töröm a fejem. Az óvoda bohócának neveztek annak idején, aztán a humor később búvópatakként hol gátlások mögé bújt, hol újra előjött. Középiskolában már fellépéseim voltak. Tizenegy éve szerepelek - számol vissza Tibor, akit közben kétszer Bon-bon díjjal jutalmaztak, tavaly pedig kiérdemelte a Karinthy gyűrűt.



Vallja, hogy önfejű, makacs cowboyként dolgozik, mióta önállósodott. Azt mondja, megvan ennek a jó és a rossz oldala is, például, hogy neki kell menedzselnie magát. Örömmel látja, hogy egy héten többször is megtölt egy-egy vidéki színháztermet, ahogy Ajkán is több, mint négyszázan voltak kíváncsiak rá. Csakhogy nagy felelősséggel jár mindez. Több, mint egy órán át egyedül nyomni a szöveget, anélkül, hogy lankadna a közönség figyelme. Mindig kell tudni újat mondani. Éppen ezért a napi politika helyett inkább a köztudatba már beépült eseményeket hozza fel. Azokat, amelyek hosszabb időn át használhatóak, de nem lerágott csontok.
 
- A közönség ösztöndíjasa vagyok. A rögtönzések hatása hamar lemérhető. Ha nem ül egy poén, még dolgozom rajta, többször nekifutok, aztán ha máskor sem jön be, kihagyom. Az első közönségem, a tesztpilóta a feleségem. Igen, nem árt, ha a humorista párjának van humorérzéke  helyesel nevetve. Akkor bezzeg ő könnyezett, amikor egy hónapja a szeme láttára született meg a kisfia.
 
- Mondhatnám, hogy az egy újabb állomás a műfaj keretein belül. De komolyan, nagy élmény volt. És ott tényleg sírás volt, nem röhögés - mondja. Közben akár a diplomája is megszülethetett volna a magyar tanárnak készülő humoristának.
 
- A vizsgáim megvannak, de a diplomát még nem kaptam meg. A nyelvvizsga valószínűleg a következő negyven év programja lesz. Addig is próbálom az ország egész népét - nem középiskolás fokon - nevettetni.
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!