Hétvége

2011.08.07. 07:10

Dinóparadicsom a Bakonyban

Újra a Bakonyban folytat ásatásokat a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció. A dr. Ősi Attila ajkai származású geológus, paleontológus vezette csapat elmúlt 11 évben megtalált leleteit felhasználva csontváz- és életnagyságú testrekonstrukciók készülnek több kréta időszakban itt élt őshüllőről, ezek várhatóan októbertől láthatók a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Varga Róbert

A rengeteg eső sem zavarta meg a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció 22 tagját, hogy újra elkezdjék a megszokott nyári ásatásaikat a Bakonyban, Iharkút mellett. Rendületlenül dolgoznak most is a művelésen kívüli bauxitbányában, ahol 2000-ben Ősi Attila megtalálta az első dinócsontokat. Azóta ez a lelőhely és a magyar ásatási munkák nemzetközi hírnevet szereztek nemcsak a magyar dinoszauruszvadászoknak, hanem a térségnek is. Európaszerte, sőt világviszonylatban is beszélnek az iharkúti leletekről, ugyanis az ajkai dinóvadász felfedezéseiről, kutatásairól szépszámú külföldi publikáció jelent meg.

És hogy miért is különleges a bakonyi ásatás? Mint azt Ősi Attilától megtudtuk: a 85 millió éves bakonyi lelőhely kapocs a korok és a leletek között. A paleontológusok ismernek ennél fiatalabb, valamint ennél idősebb lelőhelyeket Európában, de köztük van egy hézag, és pont ezt tölti be az iharkúti leletanyag. A kréta időszak végén ugyanis a bakonyi térségnek egyedülálló élővilága volt. Azért is alakult ez így, mert ez a terület a szubtrópusi klíma alatt elszigetelődött, az itt élő állatoknak paradicsomi körülményeket jelentett erdővel, réttel, folyóval. Ennek a kontinensnek az állatvilága sokkal változatosabb volt, mint eddig gondolták a tudósok, és olyan fajok is éltek itt édesvízi környezetben, amelyekről korábban azt hitték, csak tengerekben honosak.

Ennek a folyóvízi, ártéri világnak az egyik csúcsragadozója egy Mosasaurus-féle ragadozó gyík volt, ami többek között azért tartanak egyedülálló felfedezésnek, mert ezt a csoportot korábban csak tengeri üledékekből ismerték, itt pedig édesvízi környezetből kerültek elő a csontjai.

Az expedíció tagjai az elmúlt évtizedben eddig mintegy harmincféle gerinces állat: halak, kétéltűek, gyíkok, krokodilok, teknősök és főleg dinoszauruszok maradványait ásták ki.

Magyarország legkorábbi madárleleteit is ők fedezték fel. Az ölyv méretű madarak egy ősi, a kréta időszak végén kihalt csoportjába, az Enantiornithesek közé sorolha- tók. Ez egy új faj, ezért a Bauxitornis mindszentyae nevet kapta Mindszenty Andrea, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)  professzorának, a bauxitkutatás jeles szakértőjének tiszteletére, aki többször járt már a bakonyi ásatáson és szakmai tudásával segítette az expedíció munkáját.

Az expedíció tagjai a Bakonyban azonosították be néhány éve a Hungarosaurus tormai páncélos dinoszauruszt is. A növényevő, 4,5 méter hosszú dinoszaurusz négy lábon járt, testét több száz páncélelem borította. A "bakonyi sárkány", a repülő hüllőkhöz tartozó, három-négy méter szárnyfesztávolságú pteroszaurusz, a Bakonydraco galaczi fosszíliái is Iharkúton kerültek elő, csakúgy, mint az Ajkaceratops kozmai csontjai. Utóbbi papagájcsőrszerű szájjal és elöl kis szarvval rendelkezett, másfél méter hosszú lehetett, növényekkel táplálkozott, s megközelítőleg 30 kilogrammot nyomott. A csapat büszkélkedhet még azzal is, hogy ők leltek rá és azonosították be a tudományos világban eddig ismeretlen növényevő, mindenevő krokodilt, az Iharkutosuchus makadit.

Több csont preparálása után kiderült az is, hogy a térségben éltek rhabdodontida dinoszauruszok is, ezek az állatok 2-2,5 méter hosszúságúak voltak, a hátsó két lábukon jártak és növényekkel táplálkoztak. A ragadozók közül pedig biztos, hogy előfordultak ezen a területen a pulyka méretű, feltehetően tollas dinoszauruszok, a Pneumatoraptorok is.

Ősi Attila és csapata pedig most is tovább keresi rendületlenül az elveszett világ csodáit. Igen, számukra csoda az, ha csákányozás, lapátolás, ásás, földmorzsolás közben kezükbe akad egy 85 millió éves dinócsont vagy épp egy borostyán, amely különleges rovarok maradványait rejtheti magában. Mert ezeket is találnak bőven azok a geológus-, biológushallgatók és doktoranduszok, akik dacolva a váltakozó időjárási viszonyokkal, elszántan folytatják a feltárásokat.

Közben persze időnként felbőg az átalakított Trabantjuk motorja, ez a magyar dinóvadászok szállítóautója és egyben jelképes járgánya is. A Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció elnyűhetetlen autója szimbóluma is annak, hogy mi ilyen technikai háttérrel is képesek vagyunk világszenzációra. A kocsit Makádi László biológus vezeti, aki - amikor azt kérdeztem, milyen érzés, ha elneveznek valakiről egy őslényt (mert róla őskrokodilt kereszteltek el) - nevetve azt mondta Torma András kutatóval együtt: attól még egy szórakozóhelyen sem ájulnak el a lányok, ha valaki azt mondja nekik: "Figyelj, rólam elneveztek ám egy dinoszauruszt..."

A lelkes és vidám expedíció a kemény fizikai munka mellett persze sokat viccelődik, gyakran a Főnöknek hívott Ősi Attilával is, aki elmaradhatatlan kalapjában Indiana Jonesra emlékeztetően hitelesíti mindazt, amikor a magas színtű tudás, a tudomány és a kaland egy helyen kiteljesedhet az ember életében. Egy bakonyi ásatáson például. Most pedig ennek az életnek, sorsnak nem akármilyen gyümölcsét a nagyközönség is megcsodálhatja.

- Egy tárlatra készülünk, a feltárási munkák mellett ez köti le minden időnket. A Magyar Természettudományi Múzeumban várhatóan október végén látható egy nagyszabású magyarországi dinoszauruszkiállítás, és ennek az anyagnak jelentős része a bakonyi leletek bemutatásából áll majd. Már profi kivitelezésben készülnek azok a csontváz- és életnagyságú testrekonstrukciók, amely alapján a nagyközönség is láthatja, milyen volt a hatméteres Mosasaurus vagy épp a rhabdodontida. Rekonstruálják az Ajkaceratopsot is, és biztos, hogy megnézheti mindenki a mi első magyar dinónkat, a Hungarosaurust. Mindezek mellett megépítjük az iharkúti ásatás kicsinyített változatát is teremben, azt, ahogy mi dolgoztunk itt az elmúlt 11 évben. Már  vittek fel a múzeumba innen a bányából földanyagot, lesz ott törmelék, sár, meg persze csákány, lapát, ásó. Ugyanis ezek nélkül nem dinóvadász a dinóvadász. Bevallom őszintén, a többiekkel együtt én is izgalommal várom már ezt a tárlatot, mert akárhogy is nézzük, így még nem szembesültünk mindazzal, amiért az elmúlt több mint egy évtizedben dolgoztunk és kutattunk - mondta Ősi Attila, aki hozzáfűzte, az elmúlt egy hétben már négyládányi leletet ástak ki a földből, a dinoszauruszcsontok, állat- és növényfosszíliák száma tovább gyarapszik a gyűjteményükben, azokat majd ősszel preparálják és vizsgálják meg. A paleontológus szerint olyan gazdag a lelőhely, hogy legalább 25-30 évre elegendő munka vár még rájuk.

Egy igazi bakonyi dinóparadicsomban.

 

A Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció kutatásait Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által elindított Lendület program támogatja az elkövetkezendő öt évben. Segíti még a feltárásokat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Jurassic Foundation, a Hantken Miksa Alapítvány és a Geovolán Kft. A nyári ásatások költsége mintegy 900 ezer forint.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!