És mégis mozog a föld

Az akarattyai magaspartfalon keletkezett repedések miatt a menetidő az elmúlt hetekben további másfél órával növekedett, mert fehérvári átszállás mellett Csajágnál vonatpótló buszokra, Balatonkenesén pedig újból vonatra kell szállni annak, aki tovább akar haladni. A menetidő jelentős növekedése mellett az utasokat a zsúfoltság is idegesíti. Közeledik a húsvét, hamarosan itt a turisztikai szezon.

Balatonkenesénél több alkalommal okozott a jelenlegihez hasonló, vagy annál súlyosabb problémát a falmozgás: 1914 májusában a leomló földtömeg besodort egy szerelvényt a Balatonban, személyi sérülés nem történt. Egy vasúttörténettel foglalkozó internetes szakportál szerint amióta vasút fut a magaslaton tizenegy alkalommal fordult elő komolyabb megcsúszás, 1998. május 9-én például 20 ezer tonna föld omlott a pályára.

Nem szeretném, ha tudálékossággal vádolnának meg, de már az elején tisztázni kell, hogy a kenesei löszfal néven ismert képződmény tulajdonképpen csak részben löszfal; alsó része felső-pannóniai korú tavi üledéksor, mindössze a felső 15-20 méternyi szakasz a löszréteg. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a helyzet emiatt kevésbé lenne veszélyesebb, sőt.

Amikor Balatonkenesénél épült a vasútvonal, a mérnökgeológia még nem volt olyan fejlett, mint ma, nem volt annak a tudásnak a birtokában, hogy az évtizedekkel később kialakuló problémát előre jelezze, vagy megjósolja. Erről már a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatóhelyettese beszélt. Ha ezt tudták volna a szakemberek, akkor valószínűleg más irányba vezetik a vasútvonalat.

Chikán Géza geológus megemlítette: a pannóniai üledéksor egyik jellegzetessége, hogy különböző, változó szemcsenagyságú törmelékes üledék található benne az agyagtól a homokig. (A lösz, illetve a pannóniai üledéksor közötti egyik lényeges eltérés, hogy az előbbi jóval fiatalabb, jégkorszaki képződmény, nem egész 2 millió éves, míg az üledéksor többi része 6-7 millió évvel ezelőtt keletkezett.) A talajmozgást tulajdonképpen az okozza, hogy a rétegek közé beszivárog a víz. Mivel a változó szemcseméretű anyagok különböző módon vezetik a vizet, az agyagrétegen elcsúszik a homokréteg - magyarázta a szakértő.

Ez annak a következménye, hogy csapadék hatására a rétegek közötti természetes egyensúly megbomlik, ami számunkra szélsőséges viselkedésben testesül meg. Chikán Géza hozzátette, hogy Dunaszekcsőn, ahol a keneseihez hasonlóan veszélyes a partfal mozgása, lényegében hasonló a probléma, mint a Balaton partjánál. Évek, évtizedek telhetnek el látványos jelenségek nélkül, a kenesei mozgás valószínűleg annak is betudható, hogy az utóbbi évek egyik legcsapadékosabb tele volt az idei - vélekedett. Ez a természetes egyensúly egyébként visszaállhat, a fölmozgásokban van ciklikusság.

A vasúti nyomvonal, illetve a szerelvények nem gyorsítják a mozgást, valószínűleg nincsenek lényeges hatással a jelenségre, bár a dinamikus mozgás kiválthat ilyen jellegű változásokat is. Az tény, hogy a vonal más irányba való vezetésével megoldódna a probléma, de ez nagyon drága megoldás lenne, másrészt terület sincs, ahol ki lehetne jelölni azt. A védekezés leghatékonyabb módja a Dunaújvárosnál alkalmazott lépcsőzetes felfalazás, de ez aprólékos és a vasúti vonal áthelyezésével összemérhető költségigényű beavatkozási mód.

Sokan aggódnak a kenesei vonalért, ezek a hangok az utóbbi években felerősödtek, ugyanis nagyszabású tervek szerint 2013-tól lehetőség lenne a Hajmáskér-Balatonfűzfő közötti szakasz megépítésére, csökkenne a jelenlegi szakasz jelentősége. Erről már egy fűzfői lakossági fórumon 2007-ben beszéltek a MÁV illetékesei.

Balatonkenese polgármestere szerint minél hamarabb meg kell oldani a magaspartfal problémáját, és tovább kell fejleszteni a vonalat. Sörédi Györgyné megemlítette, hogy lehet villamosítani a szakaszt, az akarattyai alagút nem jelenthet akadály, mint ahogy egyesek hivatkoznak arra. A település próbálkozott a MÁV-val közösen pályázati forráshoz jutni a magaspartfal védelmére, de kérésüket elutasították, a legutolsó hivatalos információ szerint a gazdasági miniszter kabinetfőnökénél vannak intézkedés céljából a dokumentumok. (A választások miatt olyan pesszimista forgatókönyv is elképzelhető, hogy érdemben csak hónapok múlva foglalkoznak a kérdéssel.)

Az önkormányzat állami segítség nélkül képtelen megoldani a problémát, hiszen a kármentés legalább 40-50 millió forintba, a helyzet megnyugtató rendezése pedig ennek csaknem tízszeresébe kerül becslések szerint. Ekkora összeget sem a MÁV, sem az önkormányzat nem tud a biztosítani - tette hozzá a polgármester. A csúszásveszély a partfal csaknem két kilométeres szakaszát érinti, a repedések most a szakasz szélén jelentek meg. A legutóbbi, a MÁV illetékesei által adott tájékoztatás szerint akkor indulhat meg az érintett szakaszon a vasúti közlekedés, ha két egymást követő mérés csak 0-1 milliméteres elmozdulást mutat. A március elején bekövetkezett csúszás közvetlenül lakóházat nem fenyeget, ugyanakkor a töltés felett és környezetében 49 utca található.

Nemcsak az önkormányzat, de a civilek is aggódnak. Kérelemmel fordultak a térség országgyűlési képviselőihez, hogy segítsenek. Erről már Kiss Tamásné, a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület elnöke beszélt. Szólt arról a félelméről, hogy a töltésmozgás kapcsán felerősödhetnek az olyan hangok, miszerint szüntessék meg a szakaszt, másfelé menjen a vonat. Ez számunkra egyszerűen elfogadhatatlan, hiszen nagyon sok nyaraló érkezik vonattal a településre. Sőt, a turisztikai célokkal, hogy a Balaton körbeutazható legyen vonattal, ez teljesen ellentétes, nagyon rossz megoldás lenne. Az egyesület elnöke jelezte azt is: többen felháborodottan hívták a közelmúltban azért, mert nem fértek fel a vonatpótló autóbuszra, ha pedig találtak helyet, akkor is zsúfoltság volt. Ezt az áldatlan állapotot mielőbb rendezni kell, mert közeledik húsvét, illetve a turisztikai szezon, amikor jelentősen megnövekszik a forgalom. Éppen emiatt a Volán-társaságokhoz is levelet intézünk - tette hozzá Kiss Tamásné.

A jelenlegi helyzet senkinek nem jó. Meg lehetne említeni a jogosan dühős utasokat, egyetemistákat, főiskolásokat, akik elszenvedik a kényelmetlenségekkel járó átszállásokat, és panaszukkal árasztják el az illetékeseket. Meg lehetne említeni a szállásadókat, akik aggódnak a kieső bevételek miatt. De nem jár jól a MÁV, és rajta keresztül az állam sem, ha kevesebb az utas.