Felújították az eredeti oltárt a zirci plébánia Kis-templomában

A munkálatokat végző badacsonytördemici Pák András és a magyarpolányi Szalay György faszobrász-restaurátor művészek elmondták, tavaly kaptak felkérést a plébániától, mely egy pályázathoz kapcsolódva a szentély falának festését, a főoltár és a hozzá kapcsolódó Piéta szobor restaurálását foglalta magában.

A főoltár rossz állapota miatt sokáig raktáron volt. A fő gond, hogy a templom levegője nedves, nincs fűtés, így a gomba- és rovarfertőzéseknek kedvez a klímája. A szakemberek több lépésben végezték el a restaurálást. A faelemek, a szerkezet mellett a szobor felületét is helyre kellett állítani, azaz rekonstruálni az aranyozást és pótolni a hiányokat. Szalay György elmondta, a barokk tárgy felülete úgynevezett Polierweiss technikával készült, ami magas fényű fehér festés, mely a porcelán felfedezésével terjedt el. Egyes feltételezések szerint a márványt, a porcelánt igyekeztek utánozni vele.

A munkálatokat több lépésben végezték el a szakemberek
Fotó: Nagy Lajos

Általában - ahogy a zirci templomban is - aranyozással vegyítették. A Piéta szobor a templom leghíresebb darabja, érdekes ábrázolási mód, melynek gyökerei a spanyol barokkig nyúlnak vissza; ekkor volt gyakori, hogy a keresztről leemelt Krisztust Mária ölébe fektették, szintén jellegzetessége, hogy jól látszik a kálváriának a nyoma Krisztus testén. A Piétán sok ezüstözés is található: a lüszter technika során az ezüst alapra áttetsző színes lakkfestéket hordtak fel, ami eredeti barokk módszernek számít. A farontó rovarok, gombák jelenléte miatt nagy problémát jelentett, hogy a fa aktív fertőzésnek volt kitéve.

A károsodott elemeket fertőtlenítették és konzerválták a szakemberek. A Piétát egy nagy, széles rönkből faragták ki, mely hátul több centiméter mélyen fertőzött volt, nem volt tartása a fának. A szerkezetét ezért megerősítették. A művészektől megtudtuk, az oltárszerkezet fenyőből, a rátét díszítések és a szobrok hársfából készültek. A munkálatok végeztével újra a helyére került az eredeti oltár. Stílusában megegyezik a szószékkel, melynek restaurálása még hátravan.

A felújítás a szentély falának festését, a főoltár és a hozzá kapcsolódó Piéta-szobor restaurálását foglalta magában

Huszár G. Lőrinc zirci ciszterci rendi plébánostól megtudtuk, a helyben Kis-templomként emlegetett épület közelében állt egykor a királyi udvarház, ahol I. András király elhunyt. Mellette látszanak az Árpád kori templom romjai, mely épület az egykori udvarház és a középkori Zirc falunak a temploma volt. A török idők után, amikor német telepesek érkeztek a településre, a jelenlegi helyén újra felépült a templom. Huszár G. Lőrinc elmondta, úgy vélték, hogy az udvarház és a régi templom köveiből épült újjá, azonban kiderült, hogy ez nem így történt. Az épület felújítása már korábban elkezdődött, mely során a salétromos vakolat jelentős részét a belső térben, restaurátorok felügyeletével leverték.

Ekkor derült ki, hogy a fal nem a kövekből, hanem téglából épült. A 18-ik század közepén a plébánia és az apátság krónikájában a templomot úgy emlegetik, mint a kápolnát a temetőben. Tőle délre helyezkedett el az 1700-as években a falu temetője, 1785-ban a mai alsó temető később még távolabb került, 1800-as évek végén nyitották meg a felső temetőt.

Először vélhetően a templom szentélye készült el, amely egy kápolna volt. Ide, mint a falu templomába látogatott el a veszprémi püspök, aki akkor elmarasztalóan nyilatkozott róla, dísztelennek, igénytelennek tartotta, elégedetlen volt az állapotával.A zirci szerzetesek ezért - a feltételezések szerint - Európa akkori leghíresebb festőjét, ifj. Josef Winterhaldert kérték fel 1780-ban, hogy díszítse a belső tereket. Valószínűleg az ő alkotásai láthatóak a Kis-templommennyezeten és az oldalfalakon. Egyelőre ez nincs bizonyítva, annyi bizonyos, hogy a művész Magyarországon több helyen dolgozott abban az időben.

Huszár G. Lőrinc kiemelte, a helyiek számára fontos, látogatott a templom, ahol minden vasárnap tartanak szentmisét. A Fájdalmas Anya tiszteletére van szentelve, Mária hét fájdalma van megjelenítve az oldalképeken, a mennyezeti képeken, valamint a Piéta szobron is. Nagyon ritka az a megjelenítés, ami itt, Zircen látható, vagyis hogy Krisztus nem Mária ölében fekszik, hanem mellette ül egy kövön, a Szűzanya így emeli fel a halott testét. A barokk templom kialakítása 1744-től 1780-ig tartott. Az 1780-as bővítéskor kifestették, tornyot emeltek rá, a Piéta szobor ekkor került ide, amelyet 300 évesre becsülnek.

Szalay György és Pák András faszobrász-restaurátor művészek a zirci templomban

A plébános kiemelte, a 24. órában voltak az oltár felújításhoz, amely különben elporladt volna. Sajnos a templom mikroklímája nem kedvező. Tervben van az egész templom, így a mennyezet, az oldalfalak, valamint a 18-ik századi padok megújítása. A tervek szerint nem csak az épület, de a környezete is megújul a jövőben. A restaurátorok a megyei meghatározó műemlék épületek mellett az ország több pontján dolgoztak többek között a pápai Esterházy kastély, a Szent György-hegyi Lengyel kápolna, a veszprémi Szaléziánum, a fertődi kastély, valamint a budapesti Zeneakadémia felújításán.