2010.11.05. 16:08
Hamis ízek a piacon
Az élelmiszer-hamisítás története egyidős a piaci élelmiszergyártással. Nagy riadalmat váltott ki például a háború előtt a kofák körében a piaci hatósági állatorvos, aki valamit cseppentett a tejfölös köcsögökbe, aztán némelyiket szó nélkül felrúgta. Amit csinált, az a keményítőpróba volt, jóddal ugyanis a liszttel sűrített tejföl kék színreakciót ad.
A kilencvenes évek eleje a borhamisítás fénykora volt. Kies tanyákon szalmás cukorcefrét erjesztettek műtrágya gyorsítóval föld alatti betontartályokban, majd citromsavval és aromával állították be az ízvilágot, a testességet pedig glicerin hozzáadásával érték el. Magyarország élelmiszerexportja legutóbb a mézen bukott meg, az ezt követő ellenőrzés pedig a minták több mint hetven százalékát találta nem megfelelőnek.
A legdurvább hamisítás, ami egyes, a piacokon árult mézeknél fordul elő, az a cukorszirupba áztatott akácvirág plusz színezékből előállított mézszerű jelenség. Kifinomult nagyüzemi módszer a folyékony kukorica invert cukor mézzé alakítása festék-anyagok és karakteres ízű mézek hozzáadásával. De hamisításnak számít a méhek cukorral való etetése a téli időszakon kívül, amit aztán a rovarok mézgyomra ugyan mézzé alakít, de hiányoznak belőle azok a beltartalmi értékek vitaminok, ízanyagok , amiért a mézet szeretjük.
Igazából a profi hamisítást csak laboratóriumi módszerekkel lehet leleplezni optikai izomériás vagy szénizotóp-fehérjearány vizsgálatokkal. Mi vásárlók házi laboratórium híján csak annyit te- hetünk, hogy ellenőrzött magyar termékként címkézett mézet vásárolunk. Ja, és még valami: a méz ikrásodása természetes folyamat, nem cukrozásra utal.