Horgászás közben is érhet baleset

Szinte nincs olyan horgász, akit ne ért volna kisebb-nagyobb sérülés pecázás közben, ha nem volt súlyos az eset, legfeljebb egy kézlegyintéssel elintézte. Ha valakinek horog akadt az ujjába, esetleg  megrándult a  bokája a Balaton-parti kövezésen, már tudomást sem vett róla, a horgászat velejárója. Így vannak ezzel, ha a horgászcsónaknak "lába kél" a kikötőben, ami nemcsak felettébb bosszantó, hanem nagy anyagi terhet is jelent a károsult sporik számára.

Sajnos, időnként előfordulhatnak komolyabb balesetek. Minden évben hallunk arról, hogy vízi járműről valaki felhevült testtel vízbe esett, s megtörtént a tragédia. Súlyos kimenetelű balesetek kikötők területén is bekövetkezhetnek, amire sajnos van is példa. Elképzelhető, hogy az egyesület saját taván a horgász elesik, mert nincs kellően biztosítva a meredek partoldalon a közlekedés, vagy a kikötőben beszakad valaki alatt a stégdeszka - mindezek következménye akár törés is lehet. Ilyen esetekben az ügy kivizsgálása, a felelősség megállapítása elkerülhetetlen.

Póczik András, az egyik biztosító társaság ügyvezetője is felhívta a figyelmet az egyesületi csónakkikötő, a közösségi horgászállás (stég) baleseti veszélyességére, továbbá az ilyen jellegű esetleges káresemények következményeinek biztosítással történő mérséklésének, illetve kivédésének lehetőségére. A biztosítási szakember kifejtette, minden közösségi létesítménnyel rendelkező horgászegyesület számára reális és elkerülhetetlen kockázati elem a kikötő, illetve az itt bekövetkező káresemény, legyen szó működési engedéllyel vagy csak fennmaradási engedéllyel bíró létesítményről. Azoknál az eseteknél, ahol a kikötő használatával kapcsolatosan személyi sérülés, tárgyrongálási kár következik be, az egyesület mint üzemeltető felelőssége is fennáll. Gondoljunk csak olyan káresemények bekövetkeztére, mint például a stégdeszka beszakadása, amikor a horgásztárs vagy a vendége személyi sérüléses kárt szenved. Rossz belegondolni, ha a baleset nyolc napon túl gyógyult, netán műtéti beavatkozással végződik, s maradandó egészségkárosodással jár. Ezekhez még társulhat a balesetet szenvedett ruházati kára, esetlegesen magával vitt tárgyi eszközeiben bekövetkezett kára is. A dologi kárt félretéve minden ilyen esetben fennáll a kártérítési kötelezettség, amely súlyosabb kimenetelű balesetek bekövetkeztekor egy-egy egyesület számára olyan anyagi terhet jelenthet, ami akár a további működést is ellehetetlenítheti. A felsorolt balesetek nagy része karbantartással, odafigyeléssel, fegyelmezett viselkedéssel megelőzhető, de a legnagyobb jó szándék mellett sem elkerülhető. Az ilyen és ehhez hasonló problémák megoldására a megfelelő biztosítás kellő védelmet jelenthet az egyesületek számára.