Keresztyénség, nemzeti identitás

VéáJnélkül értelmezhető egy ember élete? És a régi közösségi identitás teljes felmorzsolódása felé haladó világ vajon képes tudatos választás nélkül tovább létezni? Sokak számára Pápa városa nemcsak egy kulturális életét tektve ébredező barokk kisváros, de az egykori szellemi fellegvár is, amelyben a református gondolkodók jelentős szerepet töltöttek be.

Magyarország létének legmeghatározóbb ünnepéhez érve érdekes kérdés, hogy mit jelent az ünnep egy ma élő református gondolkodónak. Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Református Gyűjtemények igazgatója a református szemléletből adódóan Szent István királyt elsősorban nem mint szentet, hanem mint a Magyarország helyét Európában meghatározó kiemelkedő történelmi nagyságot tiszteli.

- A református tudatban összefonódott a keresztyénség és a nemzeti identitás, így számunkra is rendkívüli jelentőségű István király alkotása, amely a magyarságot Európába integrálva véglegesen meghatározta népünk helyét a nyugati kultúrában - mondta Köntös László. A lelkipásztor hozzátette, a Szent István által előidézett fordulattal vált a magyarság azzá, aki lett, mert nemcsak csatlakozott, hanem rátalált önmaga visszavonhatatlan útjára.A tudományos gyűjtemény vezetője kiemelte, Európához nem most csatlakozunk, hiszen ezer éve annak részei vagyunk.

- A nyugati kultúra ott végződik, ahol a nyugati keresztyénség eléri határát - tette hozzá az igazgató. Köntös László szerint ezen az augusztus 20-ai ünnepen a legfontosabb az, hogy ehhez az ezeréves hagyományhoz való viszonyt megértsük és újraértelmezzük azt. - Tény, még a mai átmeneti korban is, hogy az európai kultúra egyik alappillére az identitást eredményező keresztyénség, ám ma a hagyomány folytonossága megszakadni látszik - folytatta Köntös László, majd hozzátette: sokak szerint a felvilágosodás korában megkezdődött, majd a modernitás előrehaladásával felerősödött az elvallástalanodás folyamata. A modern világban a vallás úgy tűnik fel, mint a múlt tartozéka, sajnálatos és sajátos módon a modernitás és a vallásosság a nyugati kultúrában szembekerült egymással, míg bizonyos kultúrákban jól megférnek egymással.

- A vallásosság irracionális jelenségnek tűnik fel, holott nincs senki, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miért. Köntös László szerint azonban nem a kereszténység utáni kort éljük, sokkal inkább egy átmeneti éra áldozatai vagyunk. - A keresztyén hagyomány olyan mélyen beágyazódott az európai kultúrába, hogy öntudatlanul is részesei vagyunk annak. Gondoljunk csak arra, hogy városainkban nem minaretek, hanem keresztyén templomok állnak, és a nagy keresztyén ünnepek, így például a karácsony is szerves része életünknek - folytatta az igazgató.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

Magyarország létének legmeghatározóbb ünnepéhez érve érdekes kérdés, hogy mit jelent az ünnep egy ma élő református gondolkodónak. Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Református Gyűjtemények igazgatója a református szemléletből adódóan Szent István királyt elsősorban nem mint szentet, hanem mint a Magyarország helyét Európában meghatározó kiemelkedő történelmi nagyságot tiszteli.

- A református tudatban összefonódott a keresztyénség és a nemzeti identitás, így számunkra is rendkívüli jelentőségű István király alkotása, amely a magyarságot Európába integrálva véglegesen meghatározta népünk helyét a nyugati kultúrában - mondta Köntös László. A lelkipásztor hozzátette, a Szent István által előidézett fordulattal vált a magyarság azzá, aki lett, mert nemcsak csatlakozott, hanem rátalált önmaga visszavonhatatlan útjára.A tudományos gyűjtemény vezetője kiemelte, Európához nem most csatlakozunk, hiszen ezer éve annak részei vagyunk.

- A nyugati kultúra ott végződik, ahol a nyugati keresztyénség eléri határát - tette hozzá az igazgató. Köntös László szerint ezen az augusztus 20-ai ünnepen a legfontosabb az, hogy ehhez az ezeréves hagyományhoz való viszonyt megértsük és újraértelmezzük azt. - Tény, még a mai átmeneti korban is, hogy az európai kultúra egyik alappillére az identitást eredményező keresztyénség, ám ma a hagyomány folytonossága megszakadni látszik - folytatta Köntös László, majd hozzátette: sokak szerint a felvilágosodás korában megkezdődött, majd a modernitás előrehaladásával felerősödött az elvallástalanodás folyamata. A modern világban a vallás úgy tűnik fel, mint a múlt tartozéka, sajnálatos és sajátos módon a modernitás és a vallásosság a nyugati kultúrában szembekerült egymással, míg bizonyos kultúrákban jól megférnek egymással.

- A vallásosság irracionális jelenségnek tűnik fel, holott nincs senki, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miért. Köntös László szerint azonban nem a kereszténység utáni kort éljük, sokkal inkább egy átmeneti éra áldozatai vagyunk. - A keresztyén hagyomány olyan mélyen beágyazódott az európai kultúrába, hogy öntudatlanul is részesei vagyunk annak. Gondoljunk csak arra, hogy városainkban nem minaretek, hanem keresztyén templomok állnak, és a nagy keresztyén ünnepek, így például a karácsony is szerves része életünknek - folytatta az igazgató.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

Magyarország létének legmeghatározóbb ünnepéhez érve érdekes kérdés, hogy mit jelent az ünnep egy ma élő református gondolkodónak. Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Református Gyűjtemények igazgatója a református szemléletből adódóan Szent István királyt elsősorban nem mint szentet, hanem mint a Magyarország helyét Európában meghatározó kiemelkedő történelmi nagyságot tiszteli.

- A református tudatban összefonódott a keresztyénség és a nemzeti identitás, így számunkra is rendkívüli jelentőségű István király alkotása, amely a magyarságot Európába integrálva véglegesen meghatározta népünk helyét a nyugati kultúrában - mondta Köntös László. A lelkipásztor hozzátette, a Szent István által előidézett fordulattal vált a magyarság azzá, aki lett, mert nemcsak csatlakozott, hanem rátalált önmaga visszavonhatatlan útjára.A tudományos gyűjtemény vezetője kiemelte, Európához nem most csatlakozunk, hiszen ezer éve annak részei vagyunk.

- A nyugati kultúra ott végződik, ahol a nyugati keresztyénség eléri határát - tette hozzá az igazgató. Köntös László szerint ezen az augusztus 20-ai ünnepen a legfontosabb az, hogy ehhez az ezeréves hagyományhoz való viszonyt megértsük és újraértelmezzük azt. - Tény, még a mai átmeneti korban is, hogy az európai kultúra egyik alappillére az identitást eredményező keresztyénség, ám ma a hagyomány folytonossága megszakadni látszik - folytatta Köntös László, majd hozzátette: sokak szerint a felvilágosodás korában megkezdődött, majd a modernitás előrehaladásával felerősödött az elvallástalanodás folyamata. A modern világban a vallás úgy tűnik fel, mint a múlt tartozéka, sajnálatos és sajátos módon a modernitás és a vallásosság a nyugati kultúrában szembekerült egymással, míg bizonyos kultúrákban jól megférnek egymással.

- A vallásosság irracionális jelenségnek tűnik fel, holott nincs senki, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miért. Köntös László szerint azonban nem a kereszténység utáni kort éljük, sokkal inkább egy átmeneti éra áldozatai vagyunk. - A keresztyén hagyomány olyan mélyen beágyazódott az európai kultúrába, hogy öntudatlanul is részesei vagyunk annak. Gondoljunk csak arra, hogy városainkban nem minaretek, hanem keresztyén templomok állnak, és a nagy keresztyén ünnepek, így például a karácsony is szerves része életünknek - folytatta az igazgató.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

- A református tudatban összefonódott a keresztyénség és a nemzeti identitás, így számunkra is rendkívüli jelentőségű István király alkotása, amely a magyarságot Európába integrálva véglegesen meghatározta népünk helyét a nyugati kultúrában - mondta Köntös László. A lelkipásztor hozzátette, a Szent István által előidézett fordulattal vált a magyarság azzá, aki lett, mert nemcsak csatlakozott, hanem rátalált önmaga visszavonhatatlan útjára.A tudományos gyűjtemény vezetője kiemelte, Európához nem most csatlakozunk, hiszen ezer éve annak részei vagyunk.

- A nyugati kultúra ott végződik, ahol a nyugati keresztyénség eléri határát - tette hozzá az igazgató. Köntös László szerint ezen az augusztus 20-ai ünnepen a legfontosabb az, hogy ehhez az ezeréves hagyományhoz való viszonyt megértsük és újraértelmezzük azt. - Tény, még a mai átmeneti korban is, hogy az európai kultúra egyik alappillére az identitást eredményező keresztyénség, ám ma a hagyomány folytonossága megszakadni látszik - folytatta Köntös László, majd hozzátette: sokak szerint a felvilágosodás korában megkezdődött, majd a modernitás előrehaladásával felerősödött az elvallástalanodás folyamata. A modern világban a vallás úgy tűnik fel, mint a múlt tartozéka, sajnálatos és sajátos módon a modernitás és a vallásosság a nyugati kultúrában szembekerült egymással, míg bizonyos kultúrákban jól megférnek egymással.

- A vallásosság irracionális jelenségnek tűnik fel, holott nincs senki, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miért. Köntös László szerint azonban nem a kereszténység utáni kort éljük, sokkal inkább egy átmeneti éra áldozatai vagyunk. - A keresztyén hagyomány olyan mélyen beágyazódott az európai kultúrába, hogy öntudatlanul is részesei vagyunk annak. Gondoljunk csak arra, hogy városainkban nem minaretek, hanem keresztyén templomok állnak, és a nagy keresztyén ünnepek, így például a karácsony is szerves része életünknek - folytatta az igazgató.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

- A református tudatban összefonódott a keresztyénség és a nemzeti identitás, így számunkra is rendkívüli jelentőségű István király alkotása, amely a magyarságot Európába integrálva véglegesen meghatározta népünk helyét a nyugati kultúrában - mondta Köntös László. A lelkipásztor hozzátette, a Szent István által előidézett fordulattal vált a magyarság azzá, aki lett, mert nemcsak csatlakozott, hanem rátalált önmaga visszavonhatatlan útjára.A tudományos gyűjtemény vezetője kiemelte, Európához nem most csatlakozunk, hiszen ezer éve annak részei vagyunk.

- A nyugati kultúra ott végződik, ahol a nyugati keresztyénség eléri határát - tette hozzá az igazgató. Köntös László szerint ezen az augusztus 20-ai ünnepen a legfontosabb az, hogy ehhez az ezeréves hagyományhoz való viszonyt megértsük és újraértelmezzük azt. - Tény, még a mai átmeneti korban is, hogy az európai kultúra egyik alappillére az identitást eredményező keresztyénség, ám ma a hagyomány folytonossága megszakadni látszik - folytatta Köntös László, majd hozzátette: sokak szerint a felvilágosodás korában megkezdődött, majd a modernitás előrehaladásával felerősödött az elvallástalanodás folyamata. A modern világban a vallás úgy tűnik fel, mint a múlt tartozéka, sajnálatos és sajátos módon a modernitás és a vallásosság a nyugati kultúrában szembekerült egymással, míg bizonyos kultúrákban jól megférnek egymással.

- A vallásosság irracionális jelenségnek tűnik fel, holott nincs senki, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miért. Köntös László szerint azonban nem a kereszténység utáni kort éljük, sokkal inkább egy átmeneti éra áldozatai vagyunk. - A keresztyén hagyomány olyan mélyen beágyazódott az európai kultúrába, hogy öntudatlanul is részesei vagyunk annak. Gondoljunk csak arra, hogy városainkban nem minaretek, hanem keresztyén templomok állnak, és a nagy keresztyén ünnepek, így például a karácsony is szerves része életünknek - folytatta az igazgató.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

- A nyugati kultúra ott végződik, ahol a nyugati keresztyénség eléri határát - tette hozzá az igazgató. Köntös László szerint ezen az augusztus 20-ai ünnepen a legfontosabb az, hogy ehhez az ezeréves hagyományhoz való viszonyt megértsük és újraértelmezzük azt. - Tény, még a mai átmeneti korban is, hogy az európai kultúra egyik alappillére az identitást eredményező keresztyénség, ám ma a hagyomány folytonossága megszakadni látszik - folytatta Köntös László, majd hozzátette: sokak szerint a felvilágosodás korában megkezdődött, majd a modernitás előrehaladásával felerősödött az elvallástalanodás folyamata. A modern világban a vallás úgy tűnik fel, mint a múlt tartozéka, sajnálatos és sajátos módon a modernitás és a vallásosság a nyugati kultúrában szembekerült egymással, míg bizonyos kultúrákban jól megférnek egymással.

- A vallásosság irracionális jelenségnek tűnik fel, holott nincs senki, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miért. Köntös László szerint azonban nem a kereszténység utáni kort éljük, sokkal inkább egy átmeneti éra áldozatai vagyunk. - A keresztyén hagyomány olyan mélyen beágyazódott az európai kultúrába, hogy öntudatlanul is részesei vagyunk annak. Gondoljunk csak arra, hogy városainkban nem minaretek, hanem keresztyén templomok állnak, és a nagy keresztyén ünnepek, így például a karácsony is szerves része életünknek - folytatta az igazgató.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

- A nyugati kultúra ott végződik, ahol a nyugati keresztyénség eléri határát - tette hozzá az igazgató. Köntös László szerint ezen az augusztus 20-ai ünnepen a legfontosabb az, hogy ehhez az ezeréves hagyományhoz való viszonyt megértsük és újraértelmezzük azt. - Tény, még a mai átmeneti korban is, hogy az európai kultúra egyik alappillére az identitást eredményező keresztyénség, ám ma a hagyomány folytonossága megszakadni látszik - folytatta Köntös László, majd hozzátette: sokak szerint a felvilágosodás korában megkezdődött, majd a modernitás előrehaladásával felerősödött az elvallástalanodás folyamata. A modern világban a vallás úgy tűnik fel, mint a múlt tartozéka, sajnálatos és sajátos módon a modernitás és a vallásosság a nyugati kultúrában szembekerült egymással, míg bizonyos kultúrákban jól megférnek egymással.

- A vallásosság irracionális jelenségnek tűnik fel, holott nincs senki, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miért. Köntös László szerint azonban nem a kereszténység utáni kort éljük, sokkal inkább egy átmeneti éra áldozatai vagyunk. - A keresztyén hagyomány olyan mélyen beágyazódott az európai kultúrába, hogy öntudatlanul is részesei vagyunk annak. Gondoljunk csak arra, hogy városainkban nem minaretek, hanem keresztyén templomok állnak, és a nagy keresztyén ünnepek, így például a karácsony is szerves része életünknek - folytatta az igazgató.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

- A vallásosság irracionális jelenségnek tűnik fel, holott nincs senki, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miért. Köntös László szerint azonban nem a kereszténység utáni kort éljük, sokkal inkább egy átmeneti éra áldozatai vagyunk. - A keresztyén hagyomány olyan mélyen beágyazódott az európai kultúrába, hogy öntudatlanul is részesei vagyunk annak. Gondoljunk csak arra, hogy városainkban nem minaretek, hanem keresztyén templomok állnak, és a nagy keresztyén ünnepek, így például a karácsony is szerves része életünknek - folytatta az igazgató.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

- A vallásosság irracionális jelenségnek tűnik fel, holott nincs senki, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miért. Köntös László szerint azonban nem a kereszténység utáni kort éljük, sokkal inkább egy átmeneti éra áldozatai vagyunk. - A keresztyén hagyomány olyan mélyen beágyazódott az európai kultúrába, hogy öntudatlanul is részesei vagyunk annak. Gondoljunk csak arra, hogy városainkban nem minaretek, hanem keresztyén templomok állnak, és a nagy keresztyén ünnepek, így például a karácsony is szerves része életünknek - folytatta az igazgató.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

A református lelkipásztor szerint a keresztyén világszemlélet az embert, önmagát az evilági léten túlmutatóan, Isten felől közelítve próbálta megérteni, míg ma a végtelent elveszítve a dolgokat tesszük végtelenné, mintha azok képesek volnának távlatokat mutatni.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.

- Meggyőződésem, hogy eljön a mai hiedelemvilágból való kijózanodás kora, hiszen az ember nem érzékelheti és értheti meg magát csupán önmagából kiindulva. Legyen bármily csodálatos is a technikai fejlődés, az élet alapkérdései továbbra is megválaszo-latlanok maradnak - mondta Köntös László igazgató. A lelkipásztor szerint rendkívül elgondolkodtató, hogy a látszólagos haladás ellenére az emberről ma sem tudunk töb- bet, mint kétezer évvel ezelőtt. A Szent István-i örökség felvállalása ma tudatos választás kell hogy legyen, hiszen úgy tűnik, az öntudatlan hagyománykövetés már nem elég - fejezte be Köntös László gondolatait.