Nyolcvannégy év után ismét két ünnepet ül Búzás Huba

A teljes fizikai és szellemi frissességnek örvendő alkotó húsvétkor, egészen pontosan ma, nagyszombaton ünnepli 84. születésnapját. A költőtől megtudtuk: legjobb gondolatait többnyire hajnalban veti papírra. Lendületes munkakedvvel alkotta meg Föld! Föld! – vesztőhelyünk című második lírai eposzát, úgymond, az emberi lélek történetét. A kötet már a nyomdai előkészítés stádiumában van. Megtudtuk, Baranyi Ferenc költő, író megrázóan szép alkotásnak nevezi a művet. Mit lehet még tudnunk e kötetről?

– Valóban az emberi lélek története, amennyiben elsősorban világirodalmunk és művészetünk progresszív szellemisége hordozza leginkább lét-tudatunkat. Más szóval az emberiség kultúráját hordozza, amilyen nincsen rajtunk kívül e bolygón, de talán a mindenségben is alig lehet ehhez fogható civilizáció. S hordoz még valamit: túlélésünk reményét, ha leszámolunk környezetpusztításainkkal, az atomháború fenyegetésével, ha végre megembereli magát az emberiség. És ez nem szójáték! – mondta. Az író történetéhez tartozik, hogy élete során volt egy 23 évig tartó költői elnémulása, mely végül – visszatértekor – kiforrott költői nyelvet és újszerű stílust eredményezett. Szemmel láthatóan mit se számít magasabb életkora, hiszen még töméntelen energia és közlésvágy feszül benne. E napokon azonban ünnepel. Születésnap és húsvét egyszer van egy évben, s ha ez a kettő még egybe is esik… Vajon az ünnepkörről milyen gondolatok jutnak eszébe?

– A húsvét változó időpontokra eső ünnep a naptárban. Idén éppen a születésnapomra esik, csakúgy, mint nyolcvannégy évvel ezelőtt, világra jövetelemkor. Sokszor hallottam gyerekként anyámtól: „Fiam, téged a nyuszi hozott”. Hatéves lehettem, amikor megkérdeztem: na de a nőstény vagy a baknyúl hozott-e? Mert már cseperedő fiúként is szerfölött mulatságosnak találtam a baknyulak szerelmetes dobbantásait – jegyezte meg. Ezek után szóba került, hogy a keresztény kultúrkörben a húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe; a római katolikus egyház niceai zsinata Kr. u. 325-ben határozta meg akként a napját, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapokon kell megünnepelni Krisztus feltámadását. Az ünnep magyar neve, a „húsvét” a negyvennapos böjt végére utal. A hívek ugyanis Jézus feltámadásának ünnepe előtt negyven nappal – húshagyó kedden, illetve hamvazószerdán – kezdik meg a feltámadás napjáig tartó nagyböjti önmegtartóztatásukat, megvonva maguktól a hús fogyasztását. A feltámadás ünnepe, a húsvét a keresztényi szeretet jegyében fogant örömünnep. A költő érdekességként megjegyezte, hogy nem minden európai nép tartja ünnepe egyik jelképének a piros tojást. A vallási megközelítésen túl számos más népszokás kapcsolódik az év ezen időszakához.

– Mifelénk a piros tojás a palóc legények kezdeményezéséhez köthető jelkép, elsőként ők honosították meg. Amikor a lányos háznál a legény húsvéthétfőn, tisztelete jeléül, megöntözte a leányt, piros tojást kapott viszonzásként. Az öntözés szabadsága az első harangszóig tartott, utána már illetlenség volt locsolkodni. A piros tojáson az írás a leány érzelmének üzenete volt. Így kapcsolódik a mélyen vallásos ünnep a szerelemhez. A legények úgy tartották: ha megfakul a tojáson az írás, sír utánuk a fehérnép. Ekkor háztűznézőbe mentek, hogy megkérjék szívük választottjának kezét. A tojás mint a termékenység és a szerelem jelképe a keresztény szimbolika szerint a feltámadásra is utal. Krisztus úgy kelt ki a sírból és ment a mennybe, mint ahogy a tojásból kikelő madár szárnyal az ég felé. Nemcsak nálunk tartották ezt így, hanem például már etruszk sírok is árulkodnak a feltámadás gondolatiságáról, hiszen a nőket nemegyszer a sarkuk alatt piros tojással temették el – fejtette ki a költő.

Végül a régi idők születésnapjaira emlékezve a háborús időket említette, amikor sokat nélkülöztek. A költő gyermekként nagyon szerette a kakaspörköltet. Édesanyja születésnapjára, évente egyszer mindig elkészítette. Azóta Búzás Huba – ha csak teheti – felnőttként is egy tál kakaspörkölttel ünnepel. Számára ez a mai napig a gyermekkor varázslatos emlékeit idézi föl, hozza vissza.