Hétvége

2017.06.13. 14:25

Gazdag, szerteágazó életpályájával is tanít

Pápa – P. Tófeji Vali pedagógusi életpályáját követően sem törődött bele a nyugdíjazásba, huszadik verseskötete jelenik meg idén, s még ma is aktívan vállal szerepet a közéletben.

Laskovics Márió

Tófeji Mária Valéria 1937-ben született Tófejen. Érdekes egybeesés, de családnevét bognár édesapja már akkor magán viselte, mielőtt háztartásbeli feleségével és elsőszülött lányukkal a Zala megyei községbe települtek. Bátyja és ő már e kis faluban születtek.

- Édesapám szorgalmas, édesanyám a szépségre nagyon szomjas ember volt. Úgy érzem, tőlük a jót: apámtól a munka becsületét, az emberek tiszteletét, anyámtól pedig a szép lelkét örököltem. Anyám szeretett volna pedagógus lenni, de egy falusi lánynak akkoriban ez lehetetlen volt. Elhatározta hát, hogy egyik gyermekéből, ha törik, ha szakad, de tanítót nevel. Így lett belőlem, a fészekfentőből pedagógus – emlékszik vissza.

Puskásné Tófeji Valéria verses- és novelláskötetei előtt

- Már kilenc évesen felnőttként bánt velem a zalatárnoki tanítónénim, egyszer rám bízta az első négy osztályt. Valahogy megláthatta bennem, hogy jól tudok közeledni az emberekhez. Felültem a katedrára, szemben a gyerekekkel, és mondtam nekik, ha megcsinálják a feladatokat, utána mesélek. Mint a güzü, úgy dolgoztak – osztotta meg első tanítói élményét.

A zalaegerszegi tanítóképző elvégzése után rögtön férjhez ment. Puskás Kálmán Budapesten katonáskodott, viszont Vali néni nem kapott munkát a fővárosban. 1955–1956-ban gyakorlóéves tanító Zalatárnokon, egy évig távházasságra kényszerülve. Hitvese leszerelt, és Pápán textiltechnikusként dolgozott. Vali néni 1956-tól 1973-ig tanító Pápa–Mátyusháza-pusztán, 1973 és 1994 között a pápai Kilián György (ma Weöres Sándor) Általános Iskolában tanított. Alsó tagozatos munkaközösség-vezetőként felhasználta, s a helyi viszonyokra alkalmazta a tanyasi iskolában szerzett tapasztalatait. 1983-tól 1993-ig szaktanácsadóként Pápa és Zirc vonzáskörzeteinek huszonhárom iskolájában ellenőrizte a pedagógiai munka eredményességét.

Első, 1989-ben megjelent Lélekkép című verseskötetével

1960-ban megszületett egyetlen fia, első csasztuskáját az ő iskolai házi feladataként írta meg. Kezdeti költeményei a helyi Elekthermax gyár üzemvezetőiből verbuválódott, osztályát patronáló brigád hatására keletkeztek, ugyanis tiszteletbeli tagjukká nevezték ki Vali nénit, s egy fehér asztalos találkozón versben figurázta ki a tagokat, nagy sikert aratva. Ez további alkotásra sarkallta.

A pedagógus életpályája melletti és utáni művészeti tevékenysége számokban:

1989-től tizenkilenc verses- és novelláskötete jelent meg, és a huszadik is már a nyomdában van. Műveivel 79 antológiában szerepel. Három könyvet szerkesztett a pápai nyugdíjas egyesület Irodalmi színpadának. Tizennégy költő könyvét, verseskötetét szerkesztette. Otthoni gyűjteményében a könyvbemutatóiról szóló tizenöt videokazetta mellett megtalálható több egypéldányos kézirat is: egyikben róla írt újságcikkek, másikban családjáról szóló versei kaptak helyet. Nyolc festőnek nyitotta meg kiállítását köszöntő beszéddel, melyet mindig verssel zárt. Írt nekrológokat is, melyeket felolvasott a temetéseken. Mielőtt nyugdíjba ment, két évig szerkesztette az Érintés című folyóiratot. 1993-tól az Amatőr Írószövetség tagja, 1994-ben főszerkesztője a szervezet központi lapjának, a Kristálynak. 1994-től tizenöt éven át pedig a negyedévenként megjelent Pápai Kristály irodalmi és kulturális folyóiratnak. Miközben textiltechnikus férje lábait cukorbetegség okozta érszűkület következtében amputálni kellett, s a vizsgálati és kezelési kiadások eléggé apasztották a családi kasszát, sokszor mégis önköltségén jelentette meg a színes lapot. Puskás Kálmán 2009-es halálával nemcsak egy hosszú szerelemnek, de az irodalmi lapnak is vége szakadt.

A Pro Publico-díjjal és a Pro Cultura díszoklevéllel

Miközben lapozgatjuk a verseivel készült könyveket, nézegetjük az élete boldog pillanatait megörökítő fényképeket, díjairól is számot ad: kiemelkedő kulturális, értékteremtő és -megőrző munkájáért, közéleti szerepvállalásaiért 2003-ban Pro Cultura díszoklevéllel, 2006-ban Pro Publico-díjjal tüntették ki. Továbbá kiérdemelt még tizennégy oklevelet, huszonnégy díszoklevelet, nyolc emléklapot, négy érmet, illetve egy róla szóló szakdolgozatot (egyet pedig lektorálhatott), valamint egy neki, róla szóló versgyűjteményt. Legnagyobb büszkesége mégis a családja: fia építészmérnök lett. Két fiú unokája közül az egyik szintén a pedagógusi pályát választotta: olyan mint Vali néni, mindent csinál.

Vali nénit arról is kérdeztem, mi tartja ennyire fiatalon. Úgy véli, amíg értelmes tevékenységet tud végezni, addig nem öregszik gyorsan. Úgy érte meg szép korát, hogy szinte semmit nem érzett nehéznek, túlságosan fáradságosnak, ugyanis az írás és a szerkesztés a hobbijai, sok öröm származott, és származik mind a mai napig belőlük. Ma is bámulatosan aktív, talán ennek is köszönheti szellemi frissességét. Tagja a Pápai Jókai Körnek, a Pápai Művelődéstörténeti Társaságnak, valamint a helyi nyugdíjas egyesületnek, melyben több mint tíz éve vezeti a nyugdíjas irodalmi színpadot. 2012 óta zsűrielnök a megyei versmondók veszprémi megmérettetésein. Fiatalosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy megtanulta a mobiltelefon és a számítógép, az internet kezelését, s a legnépszerűbb közösségi oldalon is jelen van.

- Az én és a mostani fiatalok élete oly nagyon messze van stílusban egymástól, hogy amit én szépnek, jónak érzek, nem biztos, hogy nekik is az. A minap visszaadtam egy fiatal költő modern kötetének bemutatási lehetőségét, mert nem mondtak számomra semmit a versei. Mivel nem hatottak rám pozitívan, s nem értettem meg őket, nem is tudtam volna beszélni róluk. Ez persze nem általános, mert vannak nagyon szép költeményeket író fiatalok – jegyezte meg a generációs különbséget.

Vali néni kerékpárral, olykor sétálóbottal közlekedik, otthonában is van szobabiciklije. Kértem, adjon tanácsokat az utána jövő nemzedékeknek:

- Kár lenne jegyezgetni azt, ami bántó vagy nem esett jól. A tüskék szúrnak bennünket, nem szabad megőrizni őket! Csak a szépre szabad emlékezni. A testi egészség megőrzésére a biciklizést, a gyaloglást említeném. Nem szabad elhagyni magunkat. Ha azzal foglalkozunk, hogy itt fáj, ott fáj, azzal csak erősítjük a negatív érzéseinket. Mindennek meg kell keresni a pozitív oldalát. A szellemi frissességet pedig rengeteg olvasással őrizhetjük meg. Sokat utazom, külföldre is. Érdemes az élményeket gyűjteni a tárgyak helyett. Adnod kell ahhoz, ha kapni szeretnél: eszerint éltem, s próbálok ma is.

„Ha megkérdeznéd tőlem, miért kell írnod? Azt mondanám, mert nem érsz rá meghallgatni: benyelnek a hétköznapok. Esténként, ha fáradtan ül melléd a gond, az olvasólámpa alá odatelepszem hozzád. Felejtsd el millió megvívandó harcod! Tárd ki lelked ablakait! Beszélni fog hozzád a csend.” - ez volt olvasható első, Lélekkép című verseskötete bemutatójának meghívóján.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!