Újra szárnyakat kaphat a repülőtér?

Erről a helyszínen beszélgettünk Bernáth András mérnökkel és Bognár István pilótával. Amint azt  megtudtam, a terület magántulajdonban van, a tulajdonosoktól bérli Bognár István cége a mintegy 160 hektárnyi területet, amely pillanatnyilag átminősítés alatt áll. Eddig ugyanis nem nyilvános fel- és leszállóhelyként tartották nyilván, de ha az átminősítés megtörténik, a hivatalos megnevezés (ismét) repülőtér lesz. Egy nyolcszáz méter hosszú, húsz méter széles felszállópálya ehhez a követelmény, ami aztán több eltérő típusú sportrepülőgép kiszolgálására is alkalmas, a súlykorlátozás figyelembevételével. Bognár István kft.-je egyébként az ingyenes használat biztosításával támogatja a helyi repülős egyesületet. Három szakosztály működik Tapolcán, egy motoros sárkány, egy vitorlázórepülő és egy motoros repülőgép szakosztály.

Két beszélgetőtársam azonban ennél, a mai állapotnál lényegesen több lehetőséget lát a szép nagy hangárral is rendelkező repülőtérben. Bernáth András számos európai példát hozott fel arra, hogy a repülőturizmus, a sportcélú repülés, illetve akár a rekreációs repülés iránt mutatkozó igény a megfelelő szervezés és szükséges fejlesztés révén felpezsdítheti az adott település gazdasági életét. Egyre többen hódolnak ennek a szenvedélynek, amely egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem tartozik a megfizethetetlen kategóriába.

Ha egy ultrakönnyű repülőgépet nézünk, ahhoz akár egy személygépkocsi áráért hozzájuthat bárki. A vezetéshez szükséges engedély megszerzése sem olcsó ugyan, de még mindig sokan megfizethetik azt hazánkban is. Nem luxusról van szó, hangsúlyozták mindketten.

A terület adott, a hangár is, de nyilván kiszolgáló létesítmények, infrastruktúra kellene, másrészt a terület magántulajdonban van. Ezzel összefüggésben Császár László polgármestert is megkerestük. A tapolcai városvezető - aki saját bevallása szerint kifejezetten szereti a repülést, sőt még vezetett is kis gépet valamikor - elmondta, hogy ő is lát fantáziát a reptér turisztikai hasznosításában. A város számára tavasszal adódik lehetőség a visszavásárlásra, mivel az érvényben lévő szerződés alapján hasznosítási kötelezettség terheli a mostani tulajdonosokat. A határidő pedig jövőre lejár. A város tehát dönthet a visszavásárlásról, ami Császár László szerint jól illeszkedne az önkormányzat idegenforgalmi koncepciójához. Gond azonban a mai gyenge befektetési hajlandóság, hiszen ide azért összességében súlyos milliárdok kellenének. A repülőtérhez eleve kell infrastruktúra, szálláslehetőség, de a laktanyai terület egészét tekintve a tervekben szereplő fürdő- és welnessközpont megvalósítása lenne hosszú távon is jövedelmező befektetés az egész város, a térség részére. Egyik projekt a másikat erősítené. De erre még, úgy tűnik, várni kell, mert ugyan érdeklődők eddig is voltak, de a mai bizonytalan pénzügyi, gazdasági helyzetben a befektetők is óvatosabbak.

Tapolcán 1936-ban döntött az akkori község vezetése arról, hogy állandó katonaság idetelepítését és reptér létesítését kéri az akkori hatalomtól. Ennek főként gazdasági okai voltak, úgy látta a vezetés, hogy egy ilyen beruházás fellendítheti az egykor szebb napokat látott, eladósodott települést.

A kérés meghallgatásra talált, és annak fogadtatását jól illusztrálja a képviselő-testület 1936. július 9-i jegyzőkönyvéből származó részlet: "A képviselő-testület vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnöknek és a honvédelmi miniszternek a Tapolca községgel szemben tanúsított megértő és jóindulatú magas rendelkezéséért, hogy a községben repülőtér létesüljön és ezzel a sok sorscsapástól sújtott község történetében új korszakot nyitott, a leghálásabb köszönetet mond. Köszönetet mond a képviselő-testület gróf Eszterházy Móric országgyűlési képviselőnek, valamint nemes Suhay Imre altábornagynak, a magyar királyi 3. honvéd vegyesdandár parancsnokának is a repülőtér létesítése és az állandó helyőrségnek Tapolcára telepítése érdekében kifejtett tevékenységéért."

Így kezdődött a repülőtér, s vele a tapolcai helyőrség története. A helyőrséget 2005-ben megszüntette a kormány, de talán a repülőtérnek van még jövője.