Miért falják fela községházát?

Magyarországon jelenleg háromszázegy település ezer lakosnál kevesebbet számlál, ezen belül hatvanegy, amelyiket még ötszáz polgár sem tudja magáénak. A polgármesteri hivatalok megszüntetését indokló hivatalos verdikt, miként Lampert Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter ezt a minap a Községek, kistelepülések és kistérségek országos szövetsége (KÖSZ) közgyûlésén kifejtette 1. quotA kistelepülések csak saját magukra hagyatkozva, a meglévõ, egyébként mindig szûkösnek minõsített forrásaikra alapozva nem tudnak tisztességes színvonalon mûködniquot - ez adta az okot a kistérségi társulások létrehozására, az elõrelépésre - egyébként polgármesterek, jegyzõk, illetve az érdekképviseletek is igazolják, biztosított mindehhez a társadalmi támogatottság, illetve 2. kimutathatóan szakmai érv, hogy a quotminihivatalokbanquot nagyon nehéz folyamatosan komoly, valamennyi törvényi elõírásnak megfelelõ szak- mai szinvonalat produkálni.A KÖSZ-közgyûlésen a tudósító kezébe nyomták a szövetség elnöke, Wekler Ferenc írását, ami több mint röpirat. Ebbõl idézzük quotA rendszerváltás hajnalán azzal, hogy a legkisebb település is megkapta a lehetõséget saját sor- sának igazgatására, mindenki számára átélhetõ személyes élmény lett a demokrácia gyakorlása. Milyen alapon kérdõjelezi meg bárki vidéken élõ honfitársaink jogát a demokráciához, az önkormányzathoz?quot A továbblépés érdekében rögzítenénk - véletlenül sem egy Lamperth-Wekler vitát generálva -, hogy a te- lepülési önkormányzat az ott élõ választópolgárok összes- sége. Ami nem keverendõ össze sem a választók szavazataival megbízott képviselõk testületével, de fõleg nem a polgármesteri hivatallal.A politikai akarat valamennyi települési önkormányzatot a kistérségi társulásokba vinné. Törvény szól errõl, hogy elvileg menni kell, egyébként pedig, ha a jogszabály által meghatározott kistérséghez rendelt települések kétharmada úgy döntött, na, akkor tényleg legyen kistérség, ebben az esetben a ma- radék quotrenegátokquot kénytelen-kelletlen csatlakoznak. Ami tény marad önkormányzati és államigazgatási feladatokat egy községházán, egy körjegyzõségben változatlanul el kell majd látni, legyen bármi is kiírva a bejárat melletti címer köré. Egy belügymi- nisztériumi kimutatás szerint 1998-ban egy települési önkormányzat jegyzõjének 1339 feladata és hatásköre volt. Mára ez a szám kétezer fölé emelkedett. Ám többségükben nem önkormányzati, hanem állami feladat. Amit jobb híján a helyhatóság lát el, nevezhetjük ezt köztisztviselõi karnak, de mondhatjuk nyugodtan, õk a községházi ügyeket intézõ apparátus - ha gyakorta csak ketten-hárman- négyen, de akkor is.Felvetettük a miniszternek, a törvény úgy fogalmaz, hogy a települési önkormányzat képviselõ-testületének polgármesteri hivatala. A birtokos szerkezet logikus. S akkor a jövõben a képviselõ-testületnek nem lesz hivatala, nem áll mögötte a döntéseket elõkészítõ, azok meghozatalát segítendõn információt adó szakértõi csapat? Lampert Mónika kifejtette, szerinte semmi gond, a körjegyzõségnek kell majd quotszolgáltatniquot. Ki tudja, hányadszor, de csökönyösen visszatérõn idézem Gyõrffy Árpád kollégám mértékadó kijelentését Faluról minden másként látszik. Ezt a kérdést próbáltam feszegetni a KÖSZ-közgyûlésen Lamperth Mónikával is. A kistelepülésen élõk megszokták, hogy bármikor bemehetnek ügyes-bajos dolgaikkal a községházára, ahol mindenki ismer mindenkit, ott nem ragaszkodnak szigorúan a fogadóórákhoz. Ez most megszûnik. A körjegyzõségtõl majd valaki hetente néhányszor quotkijönquot, és nagyjából ennyi. A miniszter asszony álláspontja quotHa azt várják tõlünk a választók, hogy a közpénzekkel takarékoskodjunk, akkor nem érv a megszokás. Egyébként lehet, hogy két napig senki nem megy be, a hivatalnokok pedig várják az ügyfeleket. A településen élõ emberek ér- dekeltek abban, hogy jó színvonalú államigazgatási szolgáltatást kapjanak.quot