A Club Aliga új fejezete

Kevesen tudják, hogy az egyedülálló faunával rendelkező, csaknem ötvenhektáros területen a múlt század elejétől kezdődően félszáznál több gyönyörű villa épült, amelyekben pesti főtisztviselők, miniszterek, művészek, valamint iparosok és gyárosok éltek nyaranként, nyüzsgő éle- tet teremtve a fővároshoz legközelebb eső Balaton-parti településen. Az egykori üdülőtelep történetébe Heinrich Pál, a Balatonvilágoson született műkedvelő helytörténész, valamint Kovenczné Zsinka Sára és nővére, Horváthné Zsinka Erzsébet avat be. Henirich Pál rendelkezik a legnagyobb, Balatonaligáról készített eredeti és replika képeslapgyűjteménnyel, tervei között szerepel, hogy egyszer egy terepasztalon mutatják be, milyen virágzó és egyedülálló üdülőtelep volt Aliga. A nővérek jól ismerték a második világháború előtti és utáni üdülőt, hiszen az idősebbik testvér postamester volt ott, Sárika néni pedig a 70-es évek közepéig még a párttagok előtt is elzárt Aliga II-n dolgozott gazdaasszonyként.- A területet 1902-ben kezdték parcellázni, hamarosan felépültek az első nyaralók, villák és a Rákóczi szál- loda. Az egyedülálló magaspart és a jelentős fásítás miatt kialakult az Aligára jellemző mikroklíma. Ez tette kedveltté a helyet, de nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az akkor még Balatonfőkajárhoz tartozó terület volt a legközelebb Budapesthez - avat be a részletekbe Heinrich Pál.

Már a múlt század elején épültek itt fürdőházak, te- niszpályák és olyan létesít- mények, amelyek jelentősen emelték a színvonalat. Az biztos, hogy Aliga a két világháború között élte fénykorát, nyaranta a társasági élet központja volt. Az üdülőterület nem volt elzárva a külvilágtól, a villákkal övezett strandra mindenki lemehetett. A háború is megkímélte, bár itt húzódott a Margit-vonal, de mivel Kenesén és Balatonvilágoson csak olyan út volt, amelyen tankkal nem lehetett menni, ezért stratégiailag nem volt jelentősége. A legtöbb tulajdonos a háború miatt elmenekült, kevesen jöttek vissza, de a villáikat akkor sem tarthatták volna meg, mert a területet államosították és munkásfiatalok üdültetését kezdték el.

A következő évek történéseit homály fedi, sőt Heinrich Pál állítása szerint a megyei újságban egészen 1957-ig Aligáról és Balatonvilágosról mindössze a termelőszövetkezettel kapcsolatos híreket talált, egy biztos: 1948-49 körül sajátíthatták ki Rákosiék, és attól fogva lezárták a területet. Légvédelmi fényszórók, kutyás őrök, külön belépő: szinte katonai objektumként kezelték.

- Az üdülő területét két részre osztották: Aliga I-en nyaraltak a párttagok, Aliga II-re pedig a kormány és központi bizottság, azaz a felső pártvezetés mehetett.

Sárika néni Aliga II-n dolgozott, az ellátással foglalkozott, nővére pedig 1951-ig postamester volt ott.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

Már a múlt század elején épültek itt fürdőházak, te- niszpályák és olyan létesít- mények, amelyek jelentősen emelték a színvonalat. Az biztos, hogy Aliga a két világháború között élte fénykorát, nyaranta a társasági élet központja volt. Az üdülőterület nem volt elzárva a külvilágtól, a villákkal övezett strandra mindenki lemehetett. A háború is megkímélte, bár itt húzódott a Margit-vonal, de mivel Kenesén és Balatonvilágoson csak olyan út volt, amelyen tankkal nem lehetett menni, ezért stratégiailag nem volt jelentősége. A legtöbb tulajdonos a háború miatt elmenekült, kevesen jöttek vissza, de a villáikat akkor sem tarthatták volna meg, mert a területet államosították és munkásfiatalok üdültetését kezdték el.

A következő évek történéseit homály fedi, sőt Heinrich Pál állítása szerint a megyei újságban egészen 1957-ig Aligáról és Balatonvilágosról mindössze a termelőszövetkezettel kapcsolatos híreket talált, egy biztos: 1948-49 körül sajátíthatták ki Rákosiék, és attól fogva lezárták a területet. Légvédelmi fényszórók, kutyás őrök, külön belépő: szinte katonai objektumként kezelték.

- Az üdülő területét két részre osztották: Aliga I-en nyaraltak a párttagok, Aliga II-re pedig a kormány és központi bizottság, azaz a felső pártvezetés mehetett.

Sárika néni Aliga II-n dolgozott, az ellátással foglalkozott, nővére pedig 1951-ig postamester volt ott.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

Már a múlt század elején épültek itt fürdőházak, te- niszpályák és olyan létesít- mények, amelyek jelentősen emelték a színvonalat. Az biztos, hogy Aliga a két világháború között élte fénykorát, nyaranta a társasági élet központja volt. Az üdülőterület nem volt elzárva a külvilágtól, a villákkal övezett strandra mindenki lemehetett. A háború is megkímélte, bár itt húzódott a Margit-vonal, de mivel Kenesén és Balatonvilágoson csak olyan út volt, amelyen tankkal nem lehetett menni, ezért stratégiailag nem volt jelentősége. A legtöbb tulajdonos a háború miatt elmenekült, kevesen jöttek vissza, de a villáikat akkor sem tarthatták volna meg, mert a területet államosították és munkásfiatalok üdültetését kezdték el.

A következő évek történéseit homály fedi, sőt Heinrich Pál állítása szerint a megyei újságban egészen 1957-ig Aligáról és Balatonvilágosról mindössze a termelőszövetkezettel kapcsolatos híreket talált, egy biztos: 1948-49 körül sajátíthatták ki Rákosiék, és attól fogva lezárták a területet. Légvédelmi fényszórók, kutyás őrök, külön belépő: szinte katonai objektumként kezelték.

- Az üdülő területét két részre osztották: Aliga I-en nyaraltak a párttagok, Aliga II-re pedig a kormány és központi bizottság, azaz a felső pártvezetés mehetett.

Sárika néni Aliga II-n dolgozott, az ellátással foglalkozott, nővére pedig 1951-ig postamester volt ott.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

A következő évek történéseit homály fedi, sőt Heinrich Pál állítása szerint a megyei újságban egészen 1957-ig Aligáról és Balatonvilágosról mindössze a termelőszövetkezettel kapcsolatos híreket talált, egy biztos: 1948-49 körül sajátíthatták ki Rákosiék, és attól fogva lezárták a területet. Légvédelmi fényszórók, kutyás őrök, külön belépő: szinte katonai objektumként kezelték.

- Az üdülő területét két részre osztották: Aliga I-en nyaraltak a párttagok, Aliga II-re pedig a kormány és központi bizottság, azaz a felső pártvezetés mehetett.

Sárika néni Aliga II-n dolgozott, az ellátással foglalkozott, nővére pedig 1951-ig postamester volt ott.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

A következő évek történéseit homály fedi, sőt Heinrich Pál állítása szerint a megyei újságban egészen 1957-ig Aligáról és Balatonvilágosról mindössze a termelőszövetkezettel kapcsolatos híreket talált, egy biztos: 1948-49 körül sajátíthatták ki Rákosiék, és attól fogva lezárták a területet. Légvédelmi fényszórók, kutyás őrök, külön belépő: szinte katonai objektumként kezelték.

- Az üdülő területét két részre osztották: Aliga I-en nyaraltak a párttagok, Aliga II-re pedig a kormány és központi bizottság, azaz a felső pártvezetés mehetett.

Sárika néni Aliga II-n dolgozott, az ellátással foglalkozott, nővére pedig 1951-ig postamester volt ott.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

- Az üdülő területét két részre osztották: Aliga I-en nyaraltak a párttagok, Aliga II-re pedig a kormány és központi bizottság, azaz a felső pártvezetés mehetett.

Sárika néni Aliga II-n dolgozott, az ellátással foglalkozott, nővére pedig 1951-ig postamester volt ott.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

- Az üdülő területét két részre osztották: Aliga I-en nyaraltak a párttagok, Aliga II-re pedig a kormány és központi bizottság, azaz a felső pártvezetés mehetett.

Sárika néni Aliga II-n dolgozott, az ellátással foglalkozott, nővére pedig 1951-ig postamester volt ott.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

Sárika néni Aliga II-n dolgozott, az ellátással foglalkozott, nővére pedig 1951-ig postamester volt ott.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

Sárika néni Aliga II-n dolgozott, az ellátással foglalkozott, nővére pedig 1951-ig postamester volt ott.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.

- Nem beszéltünk egymás között a benti dolgokról, egyrészt tilos volt, másrészt az ember nem is tudta, kinek beszélhet, különben is, mi csak dolgoztunk - összegzik az idős hölgyek. Az biztos, hogy az ötvenes években, amikor sok minden hiányzott a boltokból, Aliga II-n nem kellett banánért sorba állni, hiszen a legkülönbözőbb párt- és állami delegációkat, a világpolitikát meghatározó személyeket hozták ide reprezentációs célokból. - Az itt dolgozók nem kerestek jobban, annyi előnyük mégis származott, hogy Aliga I-en volt egy párttagok számára fenntartott bolt, ahol vásárolhattak. Kevesen tudják, de például Aligán volt az ország legnagyobb kertmozija, természetesen még a pesti premier előtt mutatták be itt a filmeket. Az villák elbontása a 60-70-es évekre tehető; egyrészt az épületek jelentős részét az évek során nem újították fel, így lepusztultak, másrészt kellett a hely az új építésű panzióknak.Az ingatlankomplexum újkori történetéről sok momentum ismert, így az is, hogyan hánykolódott egyik állami kézből a másikba, miniszté- riumokhoz, háttérszervezetekhez, miként próbálták meg kht.-ba szervezni, kik és miért pereskedtek. A nyilvánosság sok információt szerzett az elmúlt évek négy sikertelen privatizációs kísérletéről is, az épületek állapotának romlásáról. Ezzel kapcsolatban Fekete Barnabás, a település polgármestere azt jegyezte meg, hogy a Club Aliga számára rosszul jött a rendszerváltás, ugyanis a többségében a 60-70-as években épített épületeket 1989 környékén akarták felújítani, azonban ez pénzhiány miatt elmaradt. Az ingatlankomplexum eladásának ügyében a legújabb információ az, hogy - bár március végéig van lehetőség a leendő tulajdonossal aláírni a szer- ződést -, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szeretné ezt már február közepén megtenni. Aliga virágkora a múlt század 20-30-as éveire tehető, második virágzása a 70-80-as évekre. Utóbbi azonban már össze sem hasonlítható az elsővel, hiszen akkor már egész más közönség vette birtokba a botanikus kertté varázsolt és a nagyközönség elől elzárt területet. A település vezetése és a helyiek azt remélik, hogy hamarosan megkezdődhet az újabb aranykor.