Az internetezés megkeserítői

Asztalosok, biztosítási ügynökök, utazási irodák hirdetik magukat vagy mások szolgáltatásait levelükben. Legtöbb végén jogszabályokkal megtűzdelt hivatkozás olvasható arról, hogy címünket nyilvános adatbázisban találták, vagy mástól kapták, s így szerintük küldeményük nem sérti jogainkat.Pedig hamisak az ilyen hivatkozások, hisz az elektro- nikus kereskedelemről szóló törvény szerint azzal még senki sem kap felhatalmazást hirdetés küldésére, hogy címünket megtalálta, megszerezte valahol. A törvény szerint elektronikus levélben vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján - például sms-ben vagy mms-ben - kizárólag az érintett egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus hirdetés.Ezért nem tiszták azok a levélszemétküldők sem, akik első ránézésre jogszerűen járnak el. Ezúton kérjük engedélyét, hogy reklámlevelünket eljuttassuk az Ön e-mail címére. Reklámlevelünkben az x internetes oldal (pontos cím élő linkkel) által kínált ingyenes kötelező biztosítás váltásról, továbbá az ezzel járó garantált ajándékokról és pénzmegtakarításról adnánk részletes tájékoztatást. Ha engedélyezi számunkra, hogy elküldjük reklámlevelünket, kérjük kattintson az alábbi linkre - írja például az egyik cég, amelyik nagyüzemileg, más vállalkozásoknak végzi el az ilyen piszkos munkát.Ezek a levelek ugyanúgy sértik a törvényt s ezzel jo- gainkat, mint azok, amelyek meg sem kíséreltek engedélyt kérni. Ugyanis a törvény szerint már az ilyen engedélykérő levelek is kéretlen elektronikus hirdetésnek minősülnek. Hisz ezek is kéretlenül érkeznek, ha közvetve is, valamely szolgáltatást vagy terméket hirdetnek, s az ilyen levelek esetében sem rendelkezik a küldő a címzett előzetes hozzájárulásával. A jogszabály szerint a hirdetések küldéséhez adott előzetes hozzájárulás akkor tekinthető törvényesnek, ha az érintett maga kéri a reklámlevél küldését például egy honlapon történő feliratkozással, nyomtatott hozzájáruló nyilatkozat vagy ilyen tartalmú szórólap visszaküldésével, illetve közvetlenül erre vonatkozó írásos kérés megküldésével.Az egyik lehetőség, hogy az ilyen leveleket szó nélkül töröljük. Ha több ilyen azonos tartalmú, tárgyú vagy feladójú üzenetet kapunk, akkor levelező programunk beállításával automatikussá is tehetjük a levélszemét törlését gé- pünkről. Persze, így is terhelik az internetet, s nem eléggé pontos beállítás esetén fennáll annak is a veszélye, hogy fontos küldeményeket is kitöröltetünk a programmal.Ha a nyugodtabb internetezés érdekében el szeretnénk venni a kedvét az érintetteknek a jogsértéstől, akkor kicsit körülményesebb, ráadásul nem is ingyenes módszert választ- hattuk. Kétezer-kétszáz forintos állam- igazgatási eljárási illeték lefizetése ellenében eljárást kezdeményezhetünk a kéretlen hirdetések küldői, illetve az őket megbízók ellen a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) informatikai szabályozási igazgatóságánál. A kérelmet akár személyesen vagy elektronikus levélben is benyújthatjuk. A hatóság akkor illetékes az ügyben, ha Magyarországról nyújtott vagy oda irányuló szolgáltatásról van szó. Az NHH illetékes igazgatóságának vezetője, dr. Sylvester Nóra elmondta, hogy ezt az elektronikus hirdetés feladójának, tárgyának, tartalmának és nyelvé- nek együttes vizsgálatával tisztázzák. A legfontosabb a levél nyelve, illetve tartalma.Az NHH akár már az eljárás során is megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását. A jogsértés megállapítása esetén elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését és 50-500 ezer forintig terjedő elektronikus kereskedelmi bírságot szab- hat ki. Mint dr. Syl- vester Nóra elmondta, a hazai kéretlen rek- lámok számának növekedésével párhuzamosan egyre többen próbálnak jogi úton is fellépni a levélszemét ellen. Amíg 2005-ben még csak 94 ilyen eljárás indult, az elmúlt évben 300 ügyről döntöttek, közülük tizenkettőben 1,2 millió forint bírságot szabtak ki. Az idén már most jóval ezer fölött van az ügyek száma. Pontos adatokkal az első háromnegyed évről rendelkeznek. Szeptember végéig 795 ügyet zártak le, közülük 347-nél elmarasztaló határozat született, bírságot 32 esetben szabtak ki hárommillió forintos összértékben.A hírközlési hatóságnál indított eljárás csak az egyik lehetőség a kéretlen hirdetések ellen. Amennyiben a küldemény sérti a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályokat - például megtévesztő, pornográf vagy dohányáru reklámja -, akkor a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség reklámfelügyeleti eljárását is kérhetjük. Felléphetünk személyes adataink védelmében is az adatvédelmi biztosnál, de akár bíróságon kezdeményezett eljárással is - hisz e-mail címünk személyes adatnak számít.Sokaknak talán túlságosan súlyosnak tűnnek ezek a lehetőségek egy-egy kéretlen hirdetés kapcsán. A kérdéssel foglalkozó kutatók azonban úgy vélik, hogy ilyenkor, az első időszakban kell elvenni a jogsértéstől a tilosban járók kedvét, mert egy idő után el- lehetetleníthetik az internet használatát.Ha eljárást nem is indítunk, annyit mindenesetre jó tisztázni magunkban, hogy annak a cégnek szolgáltatásában, termékében sem nagyon érdemes bízni, amelyik a reklámjánál jogsértő eszközökkel él. S erre az sem mentség, ha mindezt tudatlanul teszi, hisz a tudatlanság a szakmai munkában ugyanúgy megjelenhet.