Kiszolgáltatva, megfenyegetve

A szociális tárca felülvizsgálja a családon belüli erőszak visszaszorításával foglalkozó összes törvényt, és javasolni fogja, hogy készüljön egy önálló jogszabály a témában - hangoztatta a minap a minisztérium főosztályvezető-helyettese. Ádámné Dunai Irén hozzátette, hogy várhatóan jövőre elkészül a tervezet. Azon reményének adott han- got, hogy 2008-ban a kríziskezelő hálózat jobb anyagi körülmények között dolgozhat, mint az elmúlt években, amikor a támogatás nagysága nem változott. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) Egyesület munkatársa szerint a családon belüli erőszak elleni fellépés szempontjából kedvező, hogy a Büntető törvénykönyvbe bekerült a zaklatás. (Az új tényállás beiktatásával a jogalkotó a magánélet zavartalanságát, a privát szféra sérthetetlenségét akarja biztosítani. Ez közelít az EU-s jogi megoldáshoz, hiszen a legtöbb országban a zaklató jellegű magatartásokat az állam a büntetőjog eszközeivel üldözi.) Civil szervezetek, többek között a NaNE korábban azért kritizálta a távoltartást, mert azt feltételezték - amit a gyakorlat bebizonyított -, hogy az nem alkalmas az áldozatok védelmére. Arra alapozták ezt, hogy a jogszabály nem nyújt lehetőséget azonnali rendőri beavatkozásra, további fogyatékossága, hogy a távoltartást tíz, legfeljebb harminc napra rendelheti el a bíró.) A fórum elhangzott, hogy míg Magyarországon tavaly alig másfél tucatszor rendelték el a távoltartást, addig a szomszédos Ausztriában kétezerszer. A rendőrség szakértőinek véleménye szerint - bár sokan ettől várták a megoldást - csak rövid távon és csak különö- sen súlyos esetekben nyújtott megoldást a távol tartás. Tavaly csaknem hétezer olyan bűncselekmény történt az országban, ami családon belüli erőszaknak minősül. Az ORFK elemzése szerint még a súlyos testi sértéssel járó eseteket is sokszor csak az orvosok jelentik, a sértett legtöbbször kitalál valamilyen indokot. Ennek oka a félelem, a fenyegetettség, az anyagi, testi és lelki kiszolgáltatottság. Emiatt jellemző, hogy gyakran élnek a Btk. által biztosított mentelmi joggal, és nem tesznek vallomást. Az adatokból kiderül az is, hogy a családon belüli erőszakos esetek zömét a férfiak követik el, öt és félszer több bűncselekmény róható terhükre, mint a nőkére. Tavaly 152-en vesztették életüket olyan bűncselekményben, ami családon belüli erőszaknak minősül.