Nem drágul az alapdíj

Mint arról már beszámoltunk, jelentős vita alakult ki arról, hogy a fűtőmű vagyonkezelői jogának átadása, illetve az ehhez kapcsolodó tízéves bérletijog-megváltás okozhatja-e az alapdíj meg-emelkedését. Ellenzéki oldalról úgy vélték, hogy a megváltáshoz szükséges 550 millió forintos hitel visszafizetése a távhőszolgáltatást igénybe vevőket fogja terhelni. Megkerestük Nagy Ottót, a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő Közüzemi Kft. ügyvezetőjét, aki szerint ettől nem kell tartani. Az általa is komplikáltnak nevezett pénzügytechnikai manőver a valóságban a jelenleginél tisztább gazdasági helyzetet teremt számukra, a változtatás egyik fő szempontja pedig éppen az volt, hogy az alapdíj ne emelkedjen. Elmondta, ők kezdeményezték a változtatást. Előzetesen azt szerették volna, ha az önkormányzati tulajdonban lévő fűtőművet megvásárolhatják, de ezt a törvényi szabályozás nem engedi. Így a távhőszolgáltatással kapcsolatos minden döntésbe továbbra is be kellett volna vonniuk a tulajdonos önkormányzatot, ami nehézkessé tenné a cég működését. Ezért kérték - és a legutóbbi képviselő-testületi ülésen meg is kapták - a fűtőmű vagyonkezelő jogát, s ezzel gyakorlatilag sajátjukként üzemeltethetik azt, csak el nem adhtják, illetve meg nem terhelhetik. A jog megszerzésével kapcsolatban vállaltak 568 milliós bérletidíj-megváltást, ami viszont 550 milliós hitel felvételét tette szükségessé. Nagy Ottó azonban hangsúlyozza, a kölcsön kamatai nem jelentenek többletterhet számukra. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a bérleti díj nem a 2008-ra esedékes összeg tízszerese, hanem a fűtőmű nyilvántartott értékét fizetik ki tíz év alatt. Ez pedig a kamatokkal együtt is kedvezőbb számukra, rá-adásul az idő haladtával a díj egyre alacsonyabb, hogy az egyre idősebb és így több karbantartást igénylő rendszerre mindig maradjon pénz.

A korábbi rendszer hibája volt az is, hogy a városi büdzsé állapotától függően esetleges volt az önkormányzati támogatás mértéke. Adódhat a kérdés, ha egyszer a cég - illetve elődje - bérleti díjat fizetett a városnak, akkor a város miért fizetett viszonttámogatást. Nagy Ottó szerint a válasz egyszerű. A bérleti díj azért járt, mert a vállalalat nem saját tulajdonát képező rendszert vett igénybe. A támogatásra viszont azért volt szükség, mert mivel a százmilliós értékű fűtőmű nem volt a cégé, ezért az évi több tízmilliós értékcsökkenést sem tudta leírni, márpedig ez lehetett volna alapja minden karbantartási, fejlesztési tartaléknak. Utóbbi célra tehát kaptak tavaly bruttó 60, idén 30 millió forintot a várostól. A vagyonkezelő jog megszerzésével ez a kettős pénzmozgás is megszűnt. Nagy Ottó úgy fogalmaz, a változás érdemben nem érinti a Köz-üzemi Kft. gazdálkodását, de a nagyobb mozgástér és az átláthatóbb viszonyok megteremtésével hozzájárul a sikeres működéshez. Jelentős vita alakult kia fűtőmű vagyonkezelőijogának átadásáról

A korábbi rendszer hibája volt az is, hogy a városi büdzsé állapotától függően esetleges volt az önkormányzati támogatás mértéke. Adódhat a kérdés, ha egyszer a cég - illetve elődje - bérleti díjat fizetett a városnak, akkor a város miért fizetett viszonttámogatást. Nagy Ottó szerint a válasz egyszerű. A bérleti díj azért járt, mert a vállalalat nem saját tulajdonát képező rendszert vett igénybe. A támogatásra viszont azért volt szükség, mert mivel a százmilliós értékű fűtőmű nem volt a cégé, ezért az évi több tízmilliós értékcsökkenést sem tudta leírni, márpedig ez lehetett volna alapja minden karbantartási, fejlesztési tartaléknak. Utóbbi célra tehát kaptak tavaly bruttó 60, idén 30 millió forintot a várostól. A vagyonkezelő jog megszerzésével ez a kettős pénzmozgás is megszűnt. Nagy Ottó úgy fogalmaz, a változás érdemben nem érinti a Köz-üzemi Kft. gazdálkodását, de a nagyobb mozgástér és az átláthatóbb viszonyok megteremtésével hozzájárul a sikeres működéshez. Jelentős vita alakult kia fűtőmű vagyonkezelőijogának átadásáról

A korábbi rendszer hibája volt az is, hogy a városi büdzsé állapotától függően esetleges volt az önkormányzati támogatás mértéke. Adódhat a kérdés, ha egyszer a cég - illetve elődje - bérleti díjat fizetett a városnak, akkor a város miért fizetett viszonttámogatást. Nagy Ottó szerint a válasz egyszerű. A bérleti díj azért járt, mert a vállalalat nem saját tulajdonát képező rendszert vett igénybe. A támogatásra viszont azért volt szükség, mert mivel a százmilliós értékű fűtőmű nem volt a cégé, ezért az évi több tízmilliós értékcsökkenést sem tudta leírni, márpedig ez lehetett volna alapja minden karbantartási, fejlesztési tartaléknak. Utóbbi célra tehát kaptak tavaly bruttó 60, idén 30 millió forintot a várostól. A vagyonkezelő jog megszerzésével ez a kettős pénzmozgás is megszűnt. Nagy Ottó úgy fogalmaz, a változás érdemben nem érinti a Köz-üzemi Kft. gazdálkodását, de a nagyobb mozgástér és az átláthatóbb viszonyok megteremtésével hozzájárul a sikeres működéshez. Jelentős vita alakult kia fűtőmű vagyonkezelőijogának átadásáról