Jutott is, maradt is?

Az Egészségügyi Minisztérium év végi összegzése alapján a háziorvosok eddig 5,3 milliárdos vizitdíjbevételt könyvelhetnek el, míg a járóbeteg-szakellátók 3,5 milliárd forintra tettek szert, a kórházak aktív fekvőbeteg-osztá-lyainak napidíjbevétele 1,2 milliárd forintot tett ki. A tervezett bevétel azért maradt el - véli a szaktárca -, mert több mint egy hónappal később, csak február közepén vezették be a vizit-, illetve a kórházi napidíj rendszert. A fizetési kötelezettség bevezetésének következtében a háziorvosi és a járóbeteg-szakellátásban az eset- és a betegszám egyaránt csökkent, ugyanez a tendencia figyelhető meg az egy betegre jutó orvos-beteg találkozásoknál is. A fekvőbeteg- ellátásban is csökkent az ápolási idő, s a kezelt, ellátott esetek száma is, ám ez utóbbi a szakemberek szerint vélhetően az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátok, vagyis a finanszírozott ellá- tások számának mesterséges korlátozásával magyarázható. Továbbra sem lehet pontosan tudni, hogy a díjrendszer miatt milyen beteglátogatások maradtak el. Szinte biztos, hogy az indokolatlan orvos-beteg találkozások visszaszorítása mellett olyanok is távol maradtak az ellátástól, akik egyébként jogosan vennék igénybe a szolgáltatást, de anyagi vagy szociális helyzetük miatt a vizitdíj, dacára a sok fizetési mentességet adó lehetőségnek, ebben megakadályozta őket. Az is világossá vált, hogy a díjrendszer szinte semmi változást nem eredményezett a paraszolvenciában, az ígéretekkel ellentétben nem csökkentek az egészségügyben kézről kézre járó hálapénzek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár folyamatos ellenőrzéseinek eredményeként ma már 9,6 millió állampolgárról tudni, hogy milyen jogviszony alapján veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Ez azt is jelenti, hogy nagyjából 400 ezer ember jogviszonyának tisztázása van még hátra. Mivel egyre többen fizetnek egészségbiztosítási járulékot, nőtt az OEP bevétele, jórészt ennek köszönhető az egészségbiztosítási alap 55-60 milliárdos többlete. A kórházakban kötelezően kiadandó elszámolási nyilatkozatok ellenőrzése alapján kijelenthető: tisztább viszonyok jöttek létre. Az egészségügyi intézmények nem csalnak, valóban elvégzik mindazon vizsgálatokat és beavatkozásokat, amelyek utólag megjelennek a bete-geknek átadott dokumentumokban. A statisztikák legalábbis ezt mutatják, hiszen mindössze 280 millió forintot kellett azért levonni a kórházaktól, mert el nem végzett vizsgálatot is szerepeltettek a nyilatkozatban, ami az évi kétmillió kórházi eset egy százalékát jelenti - áll a minisztérium anyagában. A krónikus kórházi ellátásban viszont már nagyobb ez a szám. Jövő januártól a járóbeteg-szakellátásban is bevezetik a számlahelyettesítő nyilatkozat kiadását. Az év elején hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény eredményeként né-mileg racionálisabb lett a gyógyszerrendelés, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy készítményből a nagyobb kiszerelést írják fel az orvosok. A kalkulációk szerint a gyógyszerkassza év végén 326 milliárd forintnál áll meg, s ezt további 20 milliárddal csökkentik majd a gyártók befizetései.