Sólyom: odaveszett az alkotmányos kultúra, de van kiút

A korábbi köztársasági elnök nagy ívű, sok részletre kiterjedő beszédében, konkrét példákat hozva elemezte az ország állapotát és az uralkodó közhangulatot.

Az utóbbi két évben az alkotmányos kultúra a törvényhozásban és a kormányzásban odaveszett. A kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne. Az alaptörvény többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált a magyar alkotmány, majd a helyébe lépő Alaptörvény elvesztette szilárdságát, feltétlen érvényét. Elveit állandó, napi érdekű módosítások rombolják. Nyilvánvalóan alkotmányellenes szabályokat vesznek fel az alkotmányba azért, hogy ne lehessen megtámadni őket - mondta többek között Sólyom. Hasonlóan negatív véleményt fogalmazott meg a "megérdemelten hitelüket vesztett ellenzékiekről".

Sólyom a túlzott központosítással szemben a helyi önkormányzatokban, a civil szervezetekben és az egyéni cselekvésben lát megfelelő ellensúlyt.

Fel kell tehát térképeznünk, mennyiben számíthatunk magunkra, s mi a saját erőnk. Ahhoz, hogy eldöntsük, mennyi bizalmat adunk az egész rendszernek, elsősorban önbizalom kell. Nyugodtan építhetünk önbecsülésünkre, és bízhatunk abban, hogy az alkotmányos kultúrának sok hordozója maradt: intézmények, mint az ombudsman vagy az önkormányzatok, és főleg minden öntudatos ember, aki tudja, hogy ő maga is ellensúly a politikai rendszerben, sőt, hogy ő hatalom forrása - folytatta Sólyom László.

Ha az alkotmányos kultúra hanyatlását, az jelzi, hogy a kormányzati hatalom mértéktelenül központosít és igyekszik jelentéktelenné tenni ellensúlyait, akkor belátjuk annak a jelentőségét, hogy a helyi önkormányzatok is ellensúlyt képeznek. Ennek a szerepnek a megőrzéséért állandóan küzdeni kell, ugyanakkor természetesen együtt is kell működni a többi hatalommal - figyelmeztetett a korábbi köztársasági elnök.