Szemétgondok: két eset, egy tanulság

A Ház-Tek 90 Kft. építőipari kisvállalkozás tehergépkocsija június 5-én egy köbméternyi építési törmelékkel megérkezett a VKSZ hulladéklerakó telephelyére és ráállt a mázsára. Ám a telephely vezetője közölte, hogy nem veszi át a hulladékot.
 
- Egy családi ház átalakítását végeztük, mozaiklap-törmeléket és az alatta levő töltést vittük ki a telepre. A telepvezető azt mondta, a törmeléket darabonként kell szétválogatni, be kell vizsgáltatni, amiről én nem tudtam dokumentumot felmutatni. Szóváltásba keveredtünk, majd a történtekről jegyzőkönyv is készült - mondja E.J. a cég ügyvezetője, aki nem hagyta annyiban a dolgot és úgy gondolta, szívesen körülnézne a lerakóban, van-e még az övéhez hasonló "vegyes bontási hulladék". Rövidesen visszatért, hogy felvételeket készítsen a telephelyen. G.Z telephelyvezető ennek egyáltalán nem örült, közölte, hogy csak hulladéklerakás céljából mehet a területre, ám emberünk ennek ellenére bement és megörökítette a látottakat.
 
- A telephelyvezető rendőrséggel fenyegetőzött, én meg fotóztam a törmelékhalmokat, s nem meglepő módon közönséges építési hulladéknál sokkal durvább látvány fogadott - szögezi le az elszánt vállalkozó, aki a helyzet érzékeltetése céljából kattintott néhányat a Dugovich utcában is, egy konténerről (benne "az öreg ördög is"), amit természetesen leválogatás nélkül elszállít a VKSZ járműve. Ezután E. úr ügyvéd útján tájékoztatta a VKSZ Zrt.-t, hogy az általa elhelyezni kívánt mozaiktörmelék és a kavicsmorzsalék keveréke nem szétválogatható, aztán levelezett egy sort a közüzemi szolgáltatóval, ügyvéd útján is, mígnem kapott egy levelet a közép-dunántúli környezetvédelmi felügyelőségtől, amiben az áll, hogy 8 napon belül átvételi igazolással bizonyítsa, hova került "az át nem vett, visszafordított hulladék". Ellenkező esetben a bírság egymillió forintig terjedhet. E. úr azonban a "visszafordított" törmeléket már régen elvitette a közelben levő magánvállalkozás lerakójába  ahova ezután is járni fog (mert itt átveszik, mégpedig olcsóbban, mint a közüzemi lerakójában) - és a számlát továbbította a hatósághoz.

Dióhéjban ennyi az egyszerű történet. A komplikáltabb viszont annak a hatósági eljárásnak a tárgya, amelyet lakossági bejelentés alapján, hulladékkezelési ügyben, a veszprémi jegyző indított a veszprémi Bakony Szabadidő Sportjáért Alapítvánnyal szemben. Az alapítvány telke ugyanis egy gigantikus építési hulladéklerakó a Házgyári út és a Tüzér utca sarkán. Miközben a cégbírósági nyilvántartás szerint az alapítvány sporttevékenységgel foglalkozik - célja, a többi között, az egészségtudatos életvitel propagálása, a tulajdonában levő ingatlanon hulladékot tárol. Hogy jön össze ez a két tevékenység? - kérdeztük dr. Szigeti Józsefet, az alapítvány képviselőjét? A válasza közel sem egyszerű.

Elmondja, az alapítvány - továbbértékesítési céllal  egy DEEP-System nevű cégtől vásárolta a telket, amely vállalta a tereprendezést, 2014. augusztus végéig, amikor majd az alapítvány kifizeti a vételárat. Hogyan illik össze törmeléklerakó vásárlása az alapítvány alapcélkitűzéseivel? - kérdem.
 
Az alapítvány nevében szerepel a tevékenysége, próbálja magyarázni dr. Szigeti, úgymond turistautakat újít fel s táblákat helyez ki a Bakonyban. A telekvásárlás és hasznosítás körülményeiről megtudom, hogy az alapítvány bérbe adta az ingatlanon levő épületek egy részét az előző tulajdonosnak (a DEEP-Systemnek!), magát az ingatlant pedig egyéves szerződéssel a Practical építőipari cégnek, amely ideiglenes hulladék-lerakodóként használja.

 
- Jogosult ott tárolni és feldolgozni az építkezési törmeléket, veszélyes hulladékot nem visz az ingatlanra - mondja dr. Szigeti. Választ arra, hogy milyen feltételek mellett használja az ingatlant a Practical, nem kaptam. Szerződésbe belenézni nem lehet, pénzről van szó, világosít fel az alapítvány képviselője.
 
Akkor tehát az, amit ott látunk a Practical által ide szállított törmelék. A cég jelentős belvárosi építkezések főkivitelezője. Ügyvezető igazgatóját Szabó Imrét arról kérdezzük, milyen bontási anyagot szállít a cég az alapítvány ingatlanjára, vajon a belvárosi építkezések anyagát is? A válasz határozott: nem. Úgymond, a cég kamionjai csak egy rézsű kialakításához szükséges földet szállítottak. Amit a saját szememmel láttam, az építési hulladék ugyan, de Szabó úr szerint ezek az anyagok a helyszínen keletkeztek, egy épület elbontásából. Elmondja azt is, hogy egyéves bérleti szerződésük értelmében tereprendezést folytat az alapítvány ingatlanán.
  
- Akkor tehát építkezési hulladékot oda nem visznek? - kérdezem.
 
- Nem.
 
- Mikor vittek utoljára építési törmeléket?
 
- Nem vittünk, csak földet.
 
- Egy évre vették bérbe a telket, még fél év van hátra, addigra rendezett lesz az alapítvány ingatlanja?
 
- Valószínű.
 
- Valószínű, vagy ez áll a szerződésben?
 
- Rendezve lesz.

- Amit tehát ott látunk, nem a városból származik?
 
- Nem - állítja határozottan Szabó Imre, aki hivatkozik azokra az engedélyekre, amelyek lehetővé teszik, hogy a Practical az egész ország területén begyűjthesse és hasznosíthassa a nem veszélyes hulladékot. - Nem okozunk tájsebeket, nem szennyezzük a környezetünket, hasznosítjuk a hulladékot, környezetvédő munkát végzünk - tesz pontot a beszélgetés végére.
 
Időközben befejeződött az alapítvánnyal szemben indított hatósági eljárás. A végzésből kiderül, hogy a többtízezer köbméter törmelék és építési hulladék között néminemű "lom és hulladék" azért akadt, de miután az ügyfél (az alapítvány) elszállította, a hatóság megszüntette az eljárást.
 
A cégbírósági bejegyzésekből egyébként kiderül, hogy például a Bakony Szabadidős Sportjáért Alapítványt maga a Practical hozta létre. Eszerint az építőcég saját magával kötött egyéves szerződést a hulladék ideiglenes tárolásáról és a saját ingatlanjának tereprendezéséről.
 

Magyarországon az épületek, utak és egyéb építmények bontásából, átalakításából származó hulladékok hasznosítása lényegében megoldatlan. Másodnyersanyagként történő hasznosításuk aránya jelenleg mintegy 2-3 százalék. Ezek a hulladékok legtöbbször a települési hulladék-lerakókra kerülnek, rosszabb esetben illegálisan lerakva közvetlenül terhelik a környezetet.