Kötéltánc a húsiparban

A húsipari helyzet alól Veszprém megye vállalkozásai sem tudják kivonni magukat. A megye zászlóshajójának számító Pápai Hús 1913. Kft. megsegítését már a kormányzat is célkitűzésnek tekinti.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Budai Gyula még a decemberi 28-i, pápai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a helyi önkormányzat nagyobb szerepvállalásával hosszú távon biztosított lesz a húsgyár működése, anyagi helyzete. E terv része, hogy a pápai önkormányzat jelenlegi nyolcszázalékos tulajdoni hányada ötven százalék fölé emelkedjen. Szerinte az önkormányzat nagyobb szerepvállalásával biztosított lesz a termelők és beszállítók folyamatos, pontos kifizetése, és a megfelelő alapanyag finanszírozása.

A Pápai Hús ügyében a legközelebbi taggyűlés február 27-én lesz, talán akkor sikerül dönteni

Az önkormányzat fő törekvése a tőkeemelés, ezzel többségi tulajdon szerzés, amely azt szolgálja, hogy forráshoz juttassa a társaságot. Ez azonban hosszabb távú folyamat. A januári taggyűlésen ez ügyben nem is sikerült határozni, a legközelebbi taggyűlés február 27-én lesz, talán akkor sikerül a tőkeemelési javaslatról dönteni.

Az élet azonban addig sem áll meg, a gyárnak a közelgő húsvét miatt rövid távú segítségre szüksége van. Ezért a pápai önkormányzat 650 millió forint tagi kölcsönt nyújt a Pápai Hús 1913 Kft-nek, ennek módját dr. Áldozó Tamás sajtótájékoztató keretében ismertette.

A húsipar jelenlegi helyzetét nagyon rossznak ítélte Pethő Zoltán, a pápai Böllér Kft. ügyvezető igazgatója. A cég bélfeldolgozással foglalkozik. A forgalmuk egy év alatt 5-10 százalék között csökkent, ami nem szerencsére nem jelentős. Pethő Zoltán ugyanakkor megemlítette, a fizetési morál, hajlandóság viszont látványosan romlott: a partnereik nem akarnak, vagy már nem is tudnak fizetni. Ennek következtében a kintlévőségük jelentősen megnőtt.

Azt tapasztalta, hogy nagyon sok húsipari cég kötéltáncot jár, egyre több a veszteséges közülük. Egyeseknek már az alkalmazottak kifizetése is gondot jelent. Éppen ezért a húsipar helyzetét borúlátóan ítélte meg.

Üdítő kivétel a piacon a Táncsics Mezőgazdasági Zrt., amely a termőföldtől az asztalig az egész palettát átfogja. A részvénytársaság 3,5 ezer hektáron gazdálkodik, emellett két állattartó teleppel rendelkezik. A sertéseket és a szarvasmarhákat teljes egészében házon belül, a devecseri húsüzemükben dolgozzák fel. Szalai József üzemvezető elmondta, vágóállat ellátási gondjaik nincsenek, amekkora az állattartó telepek kibocsátása, ők annyit dolgoznak fel: tavaly tízezer sertésből és majd 300 szarvasmarhából lett húsáru, illetve késztermék.

Az üzemvezető arról is beszélt, milyen nehéz elérni, hogy egy húsgyár, vagy húsüzem termékei megjelenjenek az élelmiszerkereskedelmi láncok kínálatában. Szerencsére ők ma már mentesülnek ezektől a harcoktól. 2009-ben a gyárkapu mellett megnyitották saját húsboltjukat. A fogyasztók megtalálják őket, a teljes termelésüket itt értékesítik. Mi több, készleteik sincsenek, a termékek egyből a boltban landolnak.

Magas az áfa

A magas áfamérték miatt elveszíti belföldi piacait a magyar élelmiszeripar és versenyképtelenné válik az alacsonyabb áfával működő országok importtermékeivel, illetve az áfaelkerülő szereplők termékeivel szemben. Éppen ezért a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – két másik terméktanáccsal egyetemben – egyes élelmiszeri termékkörök áfájának csökkentésére tett javaslatot. Ezzel megelőzhető lenne az élelmiszer-gazdaság szereplőinek tömeges tönkremenetele, illetve termelési színvonaluk csökkenése, és javulnának a piacra jutásuk feltételei.

Úgy vélik, a kérdés az, hogy a mostani kilátástalan helyzetben megér-e a magyar agrárium fennmaradása, munkahelyek tízezreinek megtartása, egy legális piaci környezet kialakítása és az ágazat versenyképességének javítása a GDP 0,2 százalékával megegyező, középtávon megtérülő állami beavatkozást, vagy sem.