Hírek

2013.02.07. 11:53

Magyar nők a munkaerőpiacon

Stabil alapokat kell kialakítani a nők foglalkoztatásában ahhoz, hogy a fejlesztési programok tartós eredményeket hozhassanak, állítja Szalai Piroska.

Győrffy Árpád

A Nemzetgazdasági Minisztérium nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa a Magyar Népfőiskolai Társaság családmentori programja keretében tartott szerdán előadást a Balatonszepezdi Népfőiskolán.

A füredi kistérség településeiről érkezett hallgatóknak a szakember röviden bemutatta, hogy az 1980-as évek közepéig megfigyelhető teljes női foglalkoztatottság után hogyan alakult át a helyzet hazánkban. Amíg a 80-as évek közepén 2,4 millió nő dolgozott, az 1997-es minimum idején 1,6 millió volt, ráadásul kiterjesztett korosztályi határokkal. Ezzel a 44,5 százalékos női foglalkoztatottsággal öt százalékos volt az elmaradásunk a későbbi 27 uniós ország akkori átlagától. 2003-ra elértük az 50 százalékos szintet, de az öt százalékos lemaradásunk továbbra is megmaradt. Az uniós belépés után 2011-ig maradt az 50 százalék körüli ráta, miközben az unióban 2008-ig tovább nőtt a női foglalkoztatottság, így 2011-re 8,5 százalékra nőtt a lemaradásunk.

A legrosszabb helyzetben lévő közé tartoznak a 25 év alatti fiatalok, az 55 év felettiek, az érettségivel nem rendelkezők és azok a kisgyermekes anyák, akiknek a legfiatalabb gyermeke kisebb, mint hat éves.

 

Szalai Piroska a Balatonszepezdi Népfőiskolán tartott előadást (Fotó: Orosz Péter)

Ugyanakkor jól állunk az uniós átlaghoz képest a 40-49 éves korosztályhoz tartozók, a diplomások és a 12 évesnél idősebb gyerekeket nevelő anyák foglalkoztatásában.

A miniszteri biztos szerint 2003 és 2011 között nagyon sok munkaerőpiaci fejlesztés hozott pozitív eredményt, lettek új munkahelyek, de közben más területen elvesztettünk helyeket. Szalai Piroska úgy vélte, ezeket a folyamatokat akkor tudjuk pozitív irányba fordítani, ha megszilárdítjuk a munkaerőpiacunkat, ha mindent megteszünk a jelenleg foglalkoztatottak megtartásáért. Hisz a fejlesztések akkor bővíthetik ténylegesen is a foglalkoztatást, ha stabil alapra épülnek. Ennek egyik fontos eleme a munkaerőpiac szereplői közötti megfelelő együttműködés elősegítése állami ösztönzők, szabályzók segítségével.

A program másik előadója Váradi Gézáné, a Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ igazgatója volt, aki részletesen bemutatta intézményük működését. Köztük azokat a funkciókat is, amiket nemcsak a városban, hanem a kistérségben élők számára is biztosítani tudnak. Szólt arról is, hogy egyes szolgáltatások sorsa bizonytalan a finanszírozási változások miatt. Várhatóan lesznek olyanok, amelyeknél a helyi önkormányzatok segítségére lesz szükség a további működtetéshez. A kistérség egy-egy településéről érkezett hallgatóknak együttműködést ajánlott a szociális munkában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!