A világ harmadik legjobb levelezője és jegyzőkönyvvezetője

Eszlinger Beáta a dobogó harmadik fokán végzett, levelezés és jegyzőkönyvvezetés kategóriában.

– Mióta foglalkozik gyors- és gépírással?

– A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában tanultam egy kétéves emelt szintű ügyintéző titkár képzés keretében, ahol tanárom, Virág Istvánné javaslatára 2003-ban indultam először egy országos versenyen, ekkor második lettem. Azóta eltelt tíz év, de a gyorsírás iránti szenvedélyem még mindig tart.

– A mindennapi munkában használja ezt a tudást?

– A végzettségem közgazdász, a Man at Work Kft. könyvelője vagyok, munkám során nem használom aktívan a gyorsírást.

– Hogy készült a világversenyre?

– Diktafonra felvett szövegeket vagy a tévében hallott híreket igyekeztem minél pontosabban gyorsírással rögzíteni. Speciális trükkünk is van, magunk is kitalálunk speciális rövidítéseket, ezért van az, hogy a gyorsírók nem mindig tudják elolvasni egymás írását. Azért különösen nehéz erre a versenyszámra „tréningezni”, mert Magyarországon nem rendeznek ilyen megmérettetést, így mindenkinek önállóan, kontroll és visszajelzés nélkül kell gyakorolnia, s csak kétévente a világbajnokságon derül ki, mennyire volt sikeres a felkészülés.

Eszlinger Bea: Arra koncentráltam, hogy a maximumot hozzam ki magamból (Fotó: Müller Anikó Hanga)

– Mennyi időt vett igénybe a felkészülés?

– Öt hónapot, az utolsó hónapban napi két órát gyakoroltam.

– Hogy zajlott a verseny?

– Mindenki a saját anyanyelvén készítette el a versenydolgozatát, ezt hazai zsűri javította, majd a külföldi zsűrielnökök is átnézték, ezek után alakult ki a hivatalos pontszám, a rangsor. Egy fokozódó sebességű hanganyagot – amely egy levélből és egy jegyzőkönyvből áll – kellett gyorsírással rögzítenünk, majd a leírt sztenogramból számítógépre felvinni a levelet szó szerint, a jegyzőkönyvből pedig a lényeges elemeket, úgy, hogy 50 százalékos kivonat legyen. A jegyzőkönyv címét, valamint öt alcímét szó szerint kell rögzíteni, mert ha valamelyik nem megfelelő, pontlevonás jár érte. Ez a feladat a gyorsírni tudás mellett jó lényegkiemelő képességet igényel. A zsűri által összeállított szöveget, melyet mindenkinek saját hazájában, hangstúdióban készítenek, a verseny során 10 percen keresztül egyre gyorsulva hallottuk. A gyorsírással történő rögzítést követően két órát kaptunk a dolgozat számítógépes elkészítésére.

– Milyen sebességgel dolgoznak a gyorsírók?

– Ebben a levelezés és jegyzőkönyvvezetés versenyszámban először percenként 120, majd a tizedik percben 210 szótagos sebességgel. A gyorsírás versenyszámban magyar nyelven a maximum a 460 szótag, ezt csak néhány parlamenti leíró közelíti meg.

– Mennyire izgult?

– Nagyon. Az országos versenyeken már nem annyira, de a világversenyen nagyon izgultam. Az első perc után elkezdett remegni a kezem, de tudtam, át kell lendül-ni ezen. Leküzdöttem a stresszt, erősen arra koncentráltam, hogy összeszedjem magam, és a maximumot hozzam ki magamból. A végén bizonytalan voltam az eredményt illetően. Az azonban sokat sejtető volt, hogy a magyar zsűrielnököt többször behívták és átellenőrizték az értékelését, mert ilyet csak dobogógyanús versenyzők esetében tesznek.

– Milyen eredményei voltak eddig?

– A diákkori sikereim után a 2009. évi főiskolai gyorsíróbajnok címemre is büszke vagyok. A genti volt a negyedik vb, melyen részt vettem, ezeken ez idáig a legjobb helyezésem az ötödik volt.

– A laikus számára kínainak tűnik egy gyorsíró notesze.

– Számomra viszont nagyon érdekes. Minden mássalhangzónak van külön jele, a magánhangzók a kötésmódban különböznek, de fontos „emelni vagy süllyeszteni a sorban”, és nem mindegy a vonalak, jelek vastagsága sem. Vannak kötelező rövidítések, ezeket, nincs mese, meg kell tanulni. Érdekesség, hogy egy-egy szóra is vannak jelek, ilyen a miniszterelnök szó, amit gyorsírással gyakorlatilag egyetlen hajlított vonallal a másodperc töredéke alatt tudunk rögzíteni.

– Mit csinál szívesen szabadidejében?

– Kertes családi házban lakunk, ahol mindig akad tennivaló. Nagy kertünk van, valamint két cicánk, emellett párommal szívesen kirándulunk, ha időnk engedi. Nagyon szeretek olvasni, a szépirodalomtól kezdve a közgazdasági témákon át mindent, az új, jó könyveket meg is vásárolom.

– A diktafonok, számítógépek világában hogy látja a szakma jövőjét?

– Bár én sem használom nap mint nap a gyorsírást, a versenyzést nem hagyom abba. Azt tapasztaltam, hogy a német nyelvtudásomat jobban elfelejtem, ha nem gyakorlom, mint a gyorsírást. Sajnos kihalófélben lévő szakma ez. Mindenki, aki ismeri, használja ezt a „titokzatos írásmódot”, különleges tudás birtokában van.

Az Intersteno, a Nemzetközi Gyorsíró és Gépíró Szervezet 125 éve fogja össze a világ gyorsíró-, gépíró-, szövegszerkesztő- társadalmát. A kétévente megrendezendő kongresszuson a világ ügyvitellel foglalkozó szakemberei mutatják be fejlesztéseiket, a világbajnokságon a különböző országok versenyzői mérik össze tudásukat.