A mitológiává vált regény

Az irodalomtörténész a városi könyvtár Őszi könyvtári napok című rendezvénysorozatán tartott nagy érdeklődéssel  kísért előadást Attilától Dobó Istvánig: Gárdonyi Géza történelmi regényei címmel.  A bevezetőben a hallgatók megismerhették a 150 éve Ziegler Géza néven született író életének néhány érdekes állomását. Így az újságíró éveket, a nem igazán jól sikerült házasságát, ami később is meghatározta a nőkről való gondolkodását, a velük való viszonyát.

- Tudjuk, úgy akart szabadulni a nincstelenségtől, a kilátástalanságtól, hogy megnősül, egy jó hozományú lányt vesz el. Egy pap ajánlott neki feleséget. Ma már tudjuk, ez annak a katolikus papnak a lánya volt, aki ajánlotta. Valahogy el kellett sütni - vázolta röviden a történetet az előadó.Megtudhattuk azt is, hogy Gárdonyinak a sikert és a pénzt a Göre Gábor történetek hozták meg neki.

Gárdonyi az Egri csillagokba beleírta minden tudását, a teljes lelkét, egy igazán halhatatlan művet alkotott - állítja Praznovszky Mihály (Fotó: Győrffy Árpád)

- Sokat vitatkoztak, hogy ez irodalom, vagy nem. Valóban kicsit sajátságos népi megfogalmazás, de ömlött hozzá a pénz. Nem győzött eleget írni belőlük. Így annyi pénzt hozott neki, hogy Egerbe el tudott költözni.Praznovszky nem tartotta megalapozottnak a Gárdonyira aggatott remete jelzőt. - Bejárta fél Európát, az országot, otthon szőlőt művelt, kitűnő bora volt. Igaz, a nőkhöz való közeledéshez nem volt bátorsága, pedig többször is szerelmes volt, de talán félt a visszautasítástól. Nem szerette azt sem, ha valaki dicséri, félt a közönséggel való kapcsolattól - mutatta be.

Röviden beszélt két korábbi időben játszódó történelmi regényéről, a Láthatatlan emberről, amit Gárdonyi a legkedvesebb könyvének és az Isten rabjairól, amit a legszebb könyvének tartott. De ígérete szerint bővebb helyet az író által legjobb Gárdonyi könyvnek tartott Egri csillagokhoz hagyott.

Ez egy olyan regény, amit mindenki gyerekkorában, vagy gyerekeknek olvasott, pedig nem ifjúsági irodalomnak készült, benne van Gárdonyi írói eszközeinek, gondolkodásának, egyéniségének minden darabja. Az író mindent megtett, hogy nagy regény legyen. A rendkívül jól szerkesztett a cselekmény. Az első három fejezetben sora feltűnnek a főbb szereplők, hogy aztán mindenkivel újra találkozzunk az ostromnál. Számtalan olyan motívumot alkalmaz, amik az emberiség nagy irodalmi műveinek kellékeihez tartoznak. Gárdonyi nem csak a témát előtte feldolgozó Tinódi, Csabai Mátyás, Zsámboki János, Balassi Bálint műveire támaszkodott, hanem jelentős saját történelmi kutatásokat is folytatott.

A pécsi és a bécsi levéltárban, Isztambulban járt, tanulmányozza az akkori fegyvereket a hitelesség kedvéért. De a műben nem a történelem a fontos, az igazán lényeges az ember, hogy egyszerre éljük át a személyek és a nemzet konfliktusát. A fő üzenet, hogy az egyén elveszhet, de a haza soha - fogalmazott az előadó.Gárdonyi a regénybe beleírta minden tudását, a teljes lelkét, egy igazán halhatatlan művet alkotott, ami nem csoda, hogy a magyar mitológia részévé vált. Az elmúlt évtizedekben óriási hatása volt ránk, beemelte a magyar közgondolkodásba Eger városát, az ostromot, az egri hősöket a hazaszeretetükkel.

Hatását tovább erősítette a Várkonyi Zoltán rendezésében készült kiváló film, ami jó alapanyagot kapott a regényben - mondta Praznovszky Mihály, aki arra biztat mindenkit, hogy olvassuk el újra az Egri csillagokat.   Az Egri csillagok nagyon sikeres volt Gárdonyi életében, több kiadást is megért, de halála után elfelejtették, inkább a novelláit vették elő. Igazi sikert a Rákosi-rendszer kultúrpolitikája hozott neki az 1950-es évek elejétől, amikor ebben találták meg a jó eszközt a szocialista hazafiság kialakításához. A regényből kiolvasható hazaszeretet csodáját beépítették a tananyagba. Innentől kezdve mindmáig ifjúsági regényként tartjuk számon, pedig igazán nem az - mutatta be a mű történetét Praznovszky.