2013.11.14. 09:51
Geszti Péter: Hosszú út vezet a sikerhez
Az általános vélekedéssel ellentétben ma Magyarországon nem könnyű megélni a zenészeknek, a zenéből, még azoknak sem, akik ismertebbek, dalaikat viszonylag sokszor játsszák.
Erről Geszti Péter zeneszerző-szövegíró, előadó beszélt a napokban a Snétberger Zenei Tehetség Központban, ahol a fiataloknak az érvényesülésről, a siker összetevőiről tartott előadást. Az őszi kurzuson tanuló tehetséges, főleg roma fiataloknak a zenei képzés mellett angol és német nyelvet is oktatnak, de tanulnak marketing és menedzseri ismereteket is, ennek keretében volt Geszti Péter a központ vendége.
Geszti Péter úgy vélekedett, önmagában a tehetség nem elég a sikerhez, kell az ötlet, amit megvalósítanak, illetve kellenek olyanok, akik segítenek ebben. Példaként a Rapülők nevű zenekarát említette; a 80-as évek végén gyűrűzött be a rapzene Magyarországra, ezért kitalálta, hogy kellene egy ilyen formációt csinálni. Sokan lebeszélték erről a tervéről azzal, hogy magyarul úgy sem lehet rappelni. Kitartott az elhatározása mellett, mivel azonban nem találtak olyan együttest, akik megfeleltek volna az elvárásoknak, így két barátjával (Berkes Gáborral és Szentmihályi Gáborral) ő adta elő a számokat, ami óriási siker lett.
Az előadó szerint a tehetség mellett rengeteg munka, inspiráló társak, elhatározás és kitartás kell a sikerhez.
- Régebben úgy gondoltam, hogy a sikeremhez 80 százalékban a szerencse járult hozzá, ma viszont úgy látom, hogy ez a 80 százalék én voltam, a többi pedig a szerencse – mondta Geszti Péter.
Beszélt arról is, hogy mindig olyan személyek, zenésztársak voltak körülötte, akik inspirálták. A legfontosabb korszakának például a Dés Lászlóval eltöltött időszakot nevezte, akitől rengeteget tanult, például azt, hogy minden egyes mondat, amit a szövegíró leír, az a szerzőről tesz tanúbizonyságot.
- Soha nem csináltam olyan zenét, amit ne hallgattam volna meg - közölte, ugyanakkor hozzátette: legfontosabb dalai számára nem azok, amelyek leginkább tetszenek a közönségnek.
Úgy vélekedett egy kérdés kapcsán: a zenész felelőssége, hogy megtalálja a pontos arányokat a közönségízlés, illetve saját zenéje között. Játszhatod saját dalaidat, ha arra a tükrön kívül senki nem kíváncsi – fogalmazott. Megtehetjük persze, hogy saját zenénket játsszuk, akkor viszont csak reménykedhetünk, hogy szeretni fogja a közönség.
