Hírek

2014.01.02. 12:40

A változások szemtanúja

Veszprém - Megfelelő kapcsolatok nélkül nem lehet érdemi kamarai munkát cégezni, vallja dr. Molnár Ferenc, aki 17 év után hagyja el a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát: nyugdíjba megy.

Tremmer Tamás

Az állandóságot jelentette a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) életében dr. Molnár Ferenc, aki 1996-tól volt a kamarai munkaszervezet alkalmazottja, ahol különböző vezetői beosztásokat töltött be. 2001 decemberében a VKIK elnöksége tanácsosi címet adományozott részére. Utoljára gazdaságfejlesztési irodavezetőként, a főtitkár helyetteseként dolgozott. Januártól visszavonul, a megérdemelt nyugállományát tölti.

Amikor visszaidéztük az elmúlt 17 év eseményeit, kiderült, nagyon sok minden történt a szervezettel, aminek ő szemtanúja, átélője lehetett. A kamarai rendszer 1994-ben kötelező tagsággal indult. A 2000-es év jelentős horderejű változásokat hozott: tavasszal a kézműveskamarák beolvadtak a kereskedelmi és iparkamarákba, aminek a végrehajtása dr. Molnár Ferenc szerint sem volt egyszerű feladat. Sok megyében jelentős konfliktussal járt a változás, nálunk viszonylag jól kezelték a helyzetet.

Aztán még az év telén megszűnt a kötelező tagsági viszony is, ami merőben új helyzetet teremtett. A kamara addig közfeladatokat látott el, például ők adták ki a taxi engedélyeket, a vállalkozói igazolványokat. Minden városban volt kamarai irodájuk. Nagy trauma volt ezeket felszámolni, megszűntetni, a feladatokat átadni. A hatáskör csökkentését nehezen élték meg.

Kifejtette, szinte a nulláról kezdték ismét. Az önkéntes tagság mellett újra kellett értékelni a klasszikus kamarai feladatokat. Olyan szolgáltatásokat kellett bevezetni, kitalálni, amire a vállalkozó azt mondja: ez igen, érdemes a kamara tagjává válni. Ez nem ment egyik napról a másikra, a folyamat hosszú időt vett igénybe. Korábban nagyon sokan ostorozták a kötelező kamarai tagságot, de ennek okán nemcsak a kötelező tagságot, hanem magát a kamarát is!

A VKIK viszonylag jól lekezelte ezt a helyzetet is, pár év alatt elérték, hogy konszolidálódtak a viszonyok. Azt mindenképpen komoly eredmény, hogy a meghatározó, nagy vállalatok jelentős része kamarai tag maradt, vagy később belépett. Nyilvánvaló, ők úgy értékelték, valamit tud nyújtani számukra a szervezet.

Az újraépítkezés időszakától kezdve hihetetlen sok dolog valósult meg. Elkezdtek klasztereket alakítani, amiknek a legnagyobb hozadéka, hogy a tagok tudnak egymástól tanulni eljárásokat, módszereket, technológiákat egyaránt. Jó volt látni, hogy egymás között üzleti kapcsolatokat alakítottak ki.

Ebben az időszakban jöttek létre a szakmai klubjaik,a miknek a kamara teremti meg a működés feltételeit. Az elején még ők sem látták tisztán, mi lesz belőlük: életképesek-e, mekkora érdeklődés lesz irántuk? A könyvelő klub, a marketing klub, aztán most alakult humán klub iránt olyan a reményeiket felülmúló az érdeklődés. Ez egyfajta visszaigazolás arra, hogy jól gondolták, amikor ezeket alapították, mert van fogékonyság a vállalkozók részéről.

A változás tavaly folytatódott, 2012. a kötelező kamarai regisztráció éve volt, ami úgyszintén váltott ki indulatokat. A kamarai tanácsos szerint, ha mindenkiről tudja a kamara, konkrétan milyen tevékenységet végez, akkor a piacra jutásban nagyon sok segítséget tud nyújtani a kamara. A kamarát belföldi és külföldi üzleti lehetőségekkel, ajánlatokkal sűrűn keresik, s a jól működő regisztráció esetén egy billentyű megnyomásával meg lehetne találni az érintett cégeket.

Az idén tavasszal megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara újabb érvágást jelentett számukra, ugyanis elvitte az élelmiszer nagykereskedelmet folytató cégeket, s mindazokat, amelyeknek más tevékenysége mellett valamilyen szintű agrártevékenysége is volt, függetlenül attól, mekkora az árbevétel aránya. Ezt szintén kiheverték.

Dr. Molnár Ferenc szerint mindezt segítette, hogy kialakult egy potens munkaszervezet, amely minden területen (szakképzés, gazdaságfejlesztés, kamarai gazdálkodás) tudta, hogy mit kell csinálni.

Aminek külön örült, hogy láthatta, mikét alakult át a megye gazdasága; miként vált egy viszonylag korszerűtlen gazdasági szerkezetből a világban is értékelhető szerkezetté. Nyomon követhette a teljes autóalkatrész-gyártás létrejöttét, ami ma vezető ágazata a megyének. Példaként megemlítette az ITT, amelynek nem volt nagy súlya, de az ebből létrejött Valeo és a Continental a megye két vezető gazdasági ereje. Hasonló a története az MTD-nek is.

Olyan cégeket, kiváló vezetőket ismert meg, akikkel aztán nagyon jó személyes, mondhatni baráti kapcsolata alakult ki. A különféle hatóságok vezetőivel is együttműködő, partneri a viszony, ami segítette, hogy a vállalkozókat érdeklő rendezvényeket szervezni. Szerinte ez egy kamaránál elengedhetetlen. Ha valakinek nincsenek kapcsolatai, nem tud eredményes kamarai munkát végezni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!