Dr. Veress Gábor az Állami Szívkórház múltjáról és jelenéről

Hitvallását tavaly novemberben megerősítette két emlékezetes esemény. A közönség szavazatai alapján megkapta a Veszprém megyei Príma-díjat, továbbá az Anna Grand Hotelben bemutatták az általa és a kollégái közreműködésével írt, illetve szerkesztett Akkor és most (1913-2013) című kötetet.

Dr. Veress Gábor 1943-ban Munkácson született, majd 1945-ben Pápára költözött a család, ahol édesapja főorvosként dolgozott. Érettségi után a debreceni egyetemen tanult, és 1968-ban orvosi diplomát szerzett. Az alföldi városban a DEAC NB II-es labdarúgócsapatában játszott. 1979-től osztályvezető főorvos a balatonfüredi Állami Szívkórházban, 1996-tól pedig főigazgató főorvosként irányítja az intézetet. 2009-ben Balatonfüred Díszpolgára címet kapott.

– Mi inspirálta a gazdagon illusztrált kötet megjelentetését?

– 1911-ben Balatonfüred gyógyfürdő jellegű minősítést kapott. 1912-ben Hajdú Tibor pannonhalmi főapát elnökletével új fürdőigazgatóság alakult. 1913 végére hatalmas átalakításokat végeztek a fürdőtelepen. A Klotild- és az Erzsébet-udvar átépítésével elkészült a száz méter hosszú, kétemeletes új palota, modern központi fűtéssel (jelenleg a szívkórház főépülete), amely részben szálloda, részben szanatórium. A főépülettel összekötve 68 kabinnal és szellőztetőrendszerrel kialakították a szénsavas fürdőt, melyet Hajdú Tibor főapát után „Tibor-fürdőnek” neveztek el. Tavaly novemberben szívkórházunk elődjének, az Erzsébet Szanatórium és a hozzá kapcsolódó Tibor-fürdő megépülésének százéves évfordulóját ünnepelhettük. Az intézet orvosai és dolgozói hálás köszönettel gondolnak az akkori vezetőkre és orvosokra, akik hozzájárultak az intézet rangjának megalapozásához, további fejlődéséhez. Így született meg az ötlet, hogy a jeles, centenáriumi évfordulóra a szívkórház múltját és jelenét prezentáló Akkor és most című kötetet elkészítsük. A város önkormányzata dr. Bóka István polgármesterrel az élen, a Balatonfüred Városért Közalapítvány és a Balatonfüredi Szívkórház Alapítvány is erőteljesen támogatta a könyv megjelentetését. Tavaly novemberben, a szívkórház százéves évfordulójára rendezett ünnepségen mutattuk be. A résztvevő Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter méltatta az adósság nélkül működő intézet múltját és hangsúlyozta, hogy a szívkórház törekvései egybeesnek az egészségügyi kormányzat céljaival. Jól esett hallani, hogy Kontrát Károly országgyűlési képviselő, belügyi államtitkár az ország ékkövének nevezte a füredi intézetet. Dr. Bóka István pedig hangsúlyozta a város és a szívkórház zavartalan együttműködését.

– Milyen gyógyászati előzményei voltak a szanatórium megépítésének?

– A füredi szénsavas források vizét több mint háromszáz éven át fürdőzésre és ivókúraként hasznosították. Az egész fürdőtelepet a 19. század végéig „savanyúvíz” elnevezéssel illették. A település vízparti része a 18. század végére fürdőházzal, szállókkal, vendéglőkkel rendelkező gyógyfürdőhely. A fürdő nagy része a pannonhalmi bencések birtokában volt, akik arra törekedtek, hogy a gyorsan változó igényeknek megfelelően bővítsék a szolgáltatásokat. Történelmi, kulturális szerepe a reformkorban vált jelentőssé, a politikai és irodalmi élet egyik központja lett. Számos közismert külföldi és magyar beteg keresett Füreden gyógyulást, pihenést és kikapcsolódást. A gyógyfürdőzés, a szívgyógyászat, az első magyar nyelvű dunántúli kőszínház, a hajózás és vitorlázás, a híres Anna-bálok, a szőlő- és borkultúra emlékei tették a várost meghitté, közkedvelté és rangossá.

– Milyen körülmények között dolgoztak az orvosok és ápolók a kezdeti években?

– Balatonfüred éghajlati viszonyait részben a Balaton, részben a környező hegyvonulatok határozzák meg. Levegője tiszta, páratartalma közepes. A szél iránya főleg északi, de erejét felfogja az északi és északkeleti hegylánc. A Balaton hőszabályozó hatása, a szeleket nagyrészt visszatartó hegyek és az északon elterülő hatalmas erdőségek miatt Balatonfüreden a tél enyhébb, a nyári nagy meleg könnyebben elviselhető. A tavasz korábban kezdődik, az ősz hosszabb, mint az ország más, hasonló fekvésű helyén. A város mikroklímája a szívbetegeknek kedvező. Forrásaiból percenként hatvan liter 14-15 Celsius fokos víz tör fel, ezek közül négy a fürdő közvetlen közelében fakad.

– Ön neves elődökre tekinthet vissza. Kik alapozták meg a szanatórium hírnevét?

– Hiteles adatok szerint a fürdőtelepen 1741 óta praktizált orvos. Schuszter József, az első „savanyúvízi doktor” sebész volt. 1912 és 1949 között Schmidt Ferenc, az Erzsébet Szanatórium igazgatója a korábbi füredi orvosok, Mangold Henrik és Orzovenszky Károly szőlőgyógymódját, és a szénsavas fürdőket alkalmazta szívbetegeinél. Hosszú intézetvezetői ténykedése alatt több könyvet írt. Az 1920-as évektől rendszeresen tartottak orvosgyűléseket a városban. Az ő idejéből származik a mondás: „Balatonfüred a szívbetegek Mekkája”. Schmidt Ferenc főigazgató helyes utat jelölt ki a szanatórium jövőjét illetően. Hangsúlyozta, Füred speciális környezete, mikroklímája és a szénsavas források kedvező tényezők a szívbetegek gyógyításában. Debrőczy Tibor főigazgató A balatonfüredi Állami Kórház 20 éve. 1949–1969 című könyvében kifejti, hogy szükséges volt egy kardiológiai rehabilitációs központ létesítése, amely megfelelő szakemberekkel és műszerekkel biztosítja az akut szívinfarktust elszenvedett betegek számára a kórházi kezelések után a visszatérést a rendes élet- és munkakörülményekhez. A posztinfarktusos betegek komplett rehabilitációs programja a füredi orvosok irányításával idehaza elsőként Veszprém megyében indult meg. 1975-től prof. dr. Böszörményi Ernő egyetemi, klinikai szemléletet hozott magával. Ez idő tájt Füreden a kardiológiai diagnosztika lehetőségei is lendületesen fejlődtek. Ez a kardiológiai rehabilitáció fejlődését is magával hozta.

– A kötet párhuzamba állítja a múltat és a jelent. Kiemelne néhány jellemző momentumot az akkor és most időszakából?

– Az 1900-as években a kor színvonalának megfelelően a gyógyászat szerényebb lehetőségekkel rendelkezett, de Füred földrajzi, éghajlati adottságai és szénsavas forrásai alapján már akkor is határainkon túl ismert és kedvelt volt. Ma a kardiológiai rehabilitációt, vagyis a szívbetegek eredményes kezelésére alkalmazott másodlagos megelőzés (mozgásterápia, dietoterápia, gyógyszeres kezelés, pszichoterápia, életmódváltoztatás, stresszmenedzsment, dohányzásról leszoktatás stb.) a napi rutinmunka részévé vált, és ezt számos tudományos közlemény publikálásával és tudományos előadással népszerűsítettük. Szakmai, szervezői, intézetvezetői és tudományos munkámban az intézet kollektívája mindvégig támogatott. Munkatársaimmal (a teljesség igénye nélkül) Berényi István, Szeles Éva, Endersz Frigyes, Pintér István, Erdélyi Kálmán, Tihanyi László, Apró Dezső, Faluközy József, Masszi József, Simon Attila, Fogarassy György, Bujáky Csaba az utóbbi 16 évben jelentősen fejlesztettük a gyógyító és tudományos munka színvonalát. A koszorúér tágítás rutinszerű bevezetése, a szívkoszorúérbe ültetett hálók (stentek) megvalósítása, a szívelektrofiziológia kiterjesztése, a katéteres hőterápia (abláció) alkalmazása, a modern pacemaker terápia és a korszerűen kialakított ikerműtőblokk új és régi szakemberek bevonásával európai szintű, nonstop sürgősségi kardiológiai ellátást biztosít a megye és a régió szívbetegeinek. Ekképpen speciális szakkórházunkban az akut szívizominfarktust elszenvedett betegek – a sürgősségi szívkatéteres ellátás után – helyben, és azonnal megkezdhetik a rehabilitációt.

– Az intézet országos kardiológiai szakkórházként és rehabilitációs központként működik. Milyen eredményeket értek el, és milyen más feladatokat végeznek?

– A hat kardiológiai rehabilitációs osztályon (ez összesen 393 ágyat jelent) 38 orvos és 190 szakdolgozó végzi munkáját. A kardiológiai és intenzív osztályon jelenleg nyolc szakorvos, négy rezidens orvos, 23 ápoló, tíz műtős szakasszisztens, két betegkísérő és négy orvosírnok dolgozik. Rehabilitációs kapacitásaink messze túlmutatnak a területi ellátási kötelezettségen, az egész országból, különösen a fővárosból sok beteget veszünk fel. Évente hét-nyolcezer szívbeteg kardiológiai rehabilitációját végezzük el. Betegeink csaknem fele korai rehabilitációs kezelésre érkezik, ami meghaladja a magyar átlagot. Az akut eseményt követően a betegeket közvetlenül, várakoztatás nélkül vesszük fel, ezzel nagymértékben segítjük a hazai szívsebészeti és sürgősségi kardiológiai osztályok zavartalan működését. Az a célunk, hogy a szívkórház továbbra is országos hatókörű, nagytérségi rehabilitációs központ maradjon. Tevékenységünk „A” minősítésú. A régió egészségügyi gyengeségét jellemezte, hogy 2003-ig a fekvőbetegek ellátásában számos terület hiányzott, így a szívsebészet és a sürgősségi kardiológiai ellátás. Ezért Veszprém megyéből sok szívbeteg került más kórházakba. Szívkórházunk 2003-ban vállalta, hogy megszervezi a megyei sürgősségi kardiológiai ellátást. Most intézetünkben mind a járó-, mind a fekvőbetegek kardiológiai ellátását magas színvonalú diagnosztikai háttér, nagyszámú, speciálisan képzett és akkreditált kardiológus, és szakmai személyzet teszi lehetővé. Kardiológiai osztályunkon évente két-három-ezer szívbeteg aktív ellátását biztosítjuk. Sürgősségi kardiológiai tevékenységünket jellemzi, hogy 250-300 ritmusszabályozó készüléket ültetünk be évente, csaknem kétezer katéteres koszorúérvizsgálatot, hét-nyolcszáz koszorúértágítást és koszorúérháló-beültetést végzünk. Szívinfarktus miatt évente közel 400-500 beteg sürgős szívgyógyászati ellátását biztosítjuk. A szívkórház jól illeszkedik és integrálódik a regionális és országos ellátó struktúrába. Meghatározott kapacitással és OEP-finanszírozási szerződésekkel biztosított gyógyító és rehabilitációs tevékenységét szakszerűen végzi. Kapacitásaink a hazai betegellátást szolgálják. Külföldi betegeink száma nem számottevő.

– A Príma-díj mire ösztönzi? Milyen célok foglalkoztatják?

– Mi, a balatonfüredi Állami Szívkórház vezetői és orvosai is valljuk, hogy a lakosság – betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül – jusson hozzá a korszerű és hatékony szívgyógyászati kezelésekhez, és rehabilitációhoz. Megfelelő, komfortos gyógyító környezetben kell biztosítani és érvényesíteni a betegjogokat, és csökkenteni a betegek kiszolgáltatottságát. Keresnünk kell az egészségügyi struktúra fenntarthatóságának lehetőségeit. Az intézetben felhalmozódott szakmai tudás, a rehabilitációban nélkülözhetetlen speciális ismereteink, a régióban egyedülállóan kialakított szívgyógyászati tevékenység, és a kapcsolódó programok továbbra is garantálják a balatonfüredi intézet magas színvonalú szakmai munkáját. Intézetünk vezető orvosai tagjai a különböző szakmai kollégiumok és tudományos társaságok vezetőségének. Emellett aktív szereplői vagyunk a hazai és külföldi szakmai rendezvényeknek. Jelenleg öt PhD fokozattal minősített kolléga dolgozik az intézetben. Orvosaink és szakdolgozóink aktívan részt vesznek az orvostanhallgatók oktatásában és a posztgraduális orvos- és szakápoló képzésben. Szerteágazó hazai és külföldi szakmai kapcsolatrendszerünk, az intézetben végzett gyógyító munka színvonala, az oktatás, a tudományos tevékenység mind-mind meghatározzák az Állami Szívkórház helyét és elismertségét az országos egészségügyi palettán, és Európában is.