Hírek

2014.07.09. 17:35

A kedvezőtlen időjárás a felelős a levegő minőségének romlásáért

Veszprém - Nem a szennyezés, hanem a kedvezőtlen időjárás a felelős a levegő minőségének romlásáért, tudtuk meg dr. Gelencsér András vegyészmérnöktől. A kijelentés az Időjárási szélsőségek és szociális attitűd címmel szervezett konferencián, a Pannon Egyetemen hangzott el.

Szám Dorottya

Az esemény célja a különböző tudományterületek képviselői közötti párbeszéd elősegítése volt. Dr. Gelencsér András vegyészmérnök, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára, az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője elmondta, hogy ha az éghajlatváltozás hatásainak kommunikációjáról van szó, akkor a pedagógus társadalom az, amely leginkább befolyással van a közvéleményre. Beszédében ismertette a Pannon Egyetemen zajló kutatást, amelynek keretében az éghajlatváltozás társadalmi, gazdasági és szociális hatásait vizsgálják. A téma több szakterületet átölelő volta miatt négy egyetemi kar részvételével dolgoznak.

Dr. Gelencsér András vegyészmérnök az Időjárási szélsőségek és szociális attitűd címmel szervezett konferencián tartott előadást a Veszprémi Pannon Egyetemen. Fotó: archív

Gelencsér András ezt követően Szélsőséges időjárás, romló levegőminőség című előadásában szakterületének problémáit ismertette. Elmondta, hogy az éghajlatváltozás egy olyan globális természeti probléma, amelyben a múlt, a jelen és a jövő generációi egyaránt érintettek. Ennek megfelelően pedig a megoldásokat sem szabad az utánunk jövőkre hagyni, hiszen az éghajlatváltozás következményei már ma tapasztalhatóak, hatásával még a mi életünkben szükséges foglalkozni. Gelencsér András kitért az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb tévhitekre is. Egy ilyen téves vélekedés szerint hajlamosak vagyunk a levegőminőség romlását a légszennyezésnek tulajdonítani. Holott az emberi tevékenységre, a szennyezésre, csupán évszakos változások jellemzőek, míg a kibocsátás szintje jellemzően állandó. Valójában a meteorológiai tényezők, egyebek mellett az erős napsugárzás, a gyenge légáramlás és a magas hőmérséklet az, amely a szennyezési folyamatra hatással van.

Egy másik tévhit, hogy a légszennyezést közvetlenül a kibocsátott szennyezőanyagok okozzák, miközben az igazság az, hogy a sokszor ártalmatlan szennyezőanyagokból légköri folyamatok során keletkeznek csak a valóban ártalmas másodlagos anyagok. Ezen szennyezők kibocsátásának külön-külön határértékekben való korlátozása sokszor nem vezet eredményre, hiszen a szennyezők egymás hatását is erősíthetik. Egy harmadik tévhitet is eloszlatva az egyetemi tanár elmondta: a szennyezés nem korlátozódik a kibocsátás helyére, a képződés idejéből és jellegéből adódóan a nagyvárosok esetében az-az agglomerációkra is kiterjed.

Gelencsér András érdekességként hangsúlyozta, hogy a 2003-as esztendő a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb volt. Olyan hőmérsékleti adatok jellemezték ezt az évet, amelyet a klímamodellek csak 2070 és 2100 közé vetítenek előre. Az ennek betudható 2003-as többlethalálozások számát 70 ezer főre becslik, melynek 20-38 százaléka nem a hőhullámoknak, hanem az extrém mértékű szmognak tulajdonítható. – Felelőtlenek vagyunk a hőhullámok elleni védekezésben, holott a légszennyezéssel szemben ez ellen lehetne védekezni. Míg az egészséges táplálkozás fontosságát gyakran hangsúlyozzuk, addig hajlamosak vagyunk elmenni a légszennyezés problémája mellett, miközben tudjuk: nincsen közvetlen ráhatásunk arra, hogy milyen levegőt vegyünk magunkhoz – zárta érdekes veszprémi előadását Gelencsér András.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!