Kinizsi Bank: elutasították a részvényesek keresetét

A felperesek a keresetet annak érdekében kezdeményezték, hogy a pénzintézet kikerüljön a takarékszövetkezeti integrációból. A pert a részvényesek azon kisebbségi köre indította, akik nemmel szavaztak a takarékszövetkezeti integrációhoz való csatlakozáskor. Keresetükben azt kérték, a bíróság mondja ki semmisnek a közgyűlés csatlakozási határozatát, mondván: az igennel szavazó többség kényszer hatására szavazott az integráció mellett. A perben tanúként hallgatták meg Lakatos Antalt, a Kinizsi Bank korábbi elnökét, meghatározó részesedéssel bíró többségi tulajdonosát, aki kifejtette a kényszer lényegét. E szerint a pénzintézet elvesztette volna a működési engedélyét, ha a közgyűlés elutasítja az integrációs törvény rájuk erőszakolt elképzelését. Az igennel szavazók a bank életét beláthatatlan következményekkel fenyegető engedélymegvonás miatt mondtak igent a csatlakozásra, de ezt jogfenntartással tették.

A nemmel szavazók pedig kérték a közgyűlési határozat megsemmisítését. A részvényesek alkotmányjogi aggályokat is megfogalmaztak az általuk államosításnak nevezett folyamattal és az ezt lehetővé tevő törvényi szabályozással kapcsolatban. Az ügy megjárta az Alkotmánybíróságot, mely azonban – jelentős ellenvélemények ellenére – alkotmányjogi szempontból megfelelőnek találta a hivatkozott jogszabályokat, és úgy látta, a törvény nem sérti a tulajdonhoz, vállalkozáshoz, egyesüléshez fűződő alkotmányos jogokat. A Veszprémi Törvényszék elutasító határozatában azzal indokolta döntését, hogy a jogszabály – az Alkotmánybíróság döntése után – alkotmányos szempontból immár nem kifogásolható. A bíróság azt is rögzítette, hogy a nem szavazatot leadó felperesek nem hivatkozhatnak kényszerhelyzetre, hiszen ha még magukat kényszerhelyzetben is érezték a szavazat leadásakor, szavazatuk nem ezt tükrözte, hiszen a fenyegetésnek ellent tudtak állni. Jogellenes fenyegetettség csak a tanú, Lakatos Antalnál mint a bank befolyásoló részesedéssel rendelkező többségi tulajdonosánál állhatott fenn, ő azonban igen szavazatot adott le, így nem volt és nem is lehetett felperes, vagyis a kereset elbírálásakor az ő álláspontjának nem lehetett jelentősége. A részvényesek tovább harcolnak tulajdonosi jogaik érvényre juttatásáért.