Utolsó harc előtt a verespatakiak – Kocsis Tibor pápai filmrendező 10 év munka után befejezheti mozifilmjét

Kocsis Tibor Balázs Béla-díjas pápai származású filmrendező szerint ez már az utolsó harcok egyikét jelentheti a helyiek számára. Ő a tervek szerint tavasszal indulna, hogy kamerájával dokumentálja a történteket, s befejezze az Új Eldorádó folytatását, a Verespatak 300 tonna aranya című dokumentumfilmjét.

Verespatak húsz éve került a világ érdeklődésének a középpontjába. Ehhez nagymértékben hozzájárult Kocsis Tibor pápai filmrendező, aki ráirányította a figyelmet a kis erdélyi falura, a legrégebbi román településre. Új Eldorádó című 2004-ben készült dokumentumfilmjét 16 ország 32 fesztiválján mutatták be, s 19 díjat, illetve elismerést kapott. A világ számos táján tucatnyi televízió tűzte műsorára, s még az USA köztévéje, a PBS is főműsoridőben adta.

A történet szerint van egy meseszép falu Romániában, Verespatak (Rosia Montana). Sok száz éves épületek, földjükhöz, házaikhoz, templomaikhoz, temetőikhez ragaszkodó emberek. A kanadai-román cég, a Rosia Montana Gold Corporation külszíni fejtésű aranybányát akar nyitni itt. Világszínvonalú technológiát ígérnek. Az embereket a közeli városokba új, modern otthonokba költöztetik. Régi házaikat megveszik és többnyire lebontják. Lenne arany. Lenne ezüst. Lenne egy több száz hektáros cianidos zagytározó is, 180 méter magas gáttal. Mindehhez naponta 20 tonna dinamitot és 40 tonna cianidot használnának fel.

A Rosia Poieni-i kráter Verespatak közelében, az erdélyi Érchegységben

A befektető 20 éves bérleti jogot szerzett a területre, amely 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. Ennek kitermelésének pedig nagy ára van. Az, hogy eltűnjön a föld színéről Románia legrégebbi települése, a 2000 esztendős Verespatak és azzal együtt még két másik falu is. Az RMGC a becslések szerint eddig mintegy félmilliárd dollárt költött a projekt előkészítésére.

Eugen David és családjának története szimbóluma mindannak, ami Verespatakon történik. Ő a kezdetektől a tiltakozások élére állt, rengeteget tett azért, hogy a külvilág megismerje, mi az arany ára Verespatakon

Modern, környezetbarát bányászati módszereket ígérnek és munkahelyeket. Mellé pedig azt, hogy újjáépítik a területet. Az eddig napvilágra került információk szerint olyan technikával robbantanának, ami szerintük a házakban, az utakban, a műemlék jellegű épületekben nem tesz kárt. Módosítottak az eredeti terveken. Kisebb lett a cianidos tározó, 350 hektár, de ez még mindig ötvenszer nagyobb, mint ami 2000-ben a tiszai cianid katasztrófát okozta. Állításaik szerint a zagytározó cianid tartalmát is csökkentik és Verespatak belvárosát is megőrzik majd. Skanzent terveznek oda, lehet hotelt nyitni és éttermeket, miközben zakatolnak mellettük a bányagépek. Négy külszíni tározót terveznek a falucentrum körül.

Verespatak főtere

A kanadai többségi tőkével és 20 százaléknyi román állami részesedéssel létrehozott cég főrészvényese, a Gabriel Resources továbbra sem adja fel a bányanyitás tervét. Sőt, akár nemzetközi bíróságig is képesek elmenni ezért.

A film az elmúlt évtizedben hatalmas összefogást és tiltakozáshullámot indított el. Civil szervezetek, magánemberek, környezetvédők, régészek álltak a Mentsük meg Verespatakot! kampány mellé. A Román Tudományos Akadémia, a történelmi egyházak és Magyarország is ellenezte a beruházást. Az Európai Parlament pedig Áder János EP képviselő javaslatára cianid bányászatban történő felhasználásának betiltását szavazta meg 2010-ben. A lakosság egyik fele azért harcol Verespatakon, hogy ne valósuljon meg a beruházás, a másik része pedig a bányanyitás mellett kardoskodik.

Az Alburnus Maior nevű civil szervezet több éve szervezi a beruházás ellen tiltakozó Széna Fesztivál nevű környezetvédelmi és zenei rendezvényt. Ennek vezetője Eugen David, akinek sorsa lesz a Verespatak 300 tonna aranya középpontjába.

- Eugen David és családjának története szimbóluma mindannak, ami Verespatakon történik. Ő a kezdetektől a tiltakozások élére állt, rengeteget tett, azért hogy a külvilág megismerje, mi az arany ára Verespatakon. A lánya, Diana ötéves volt amikor megismertem, ma már 17. Az elmúlt tíz esztendőben több mint 200 napot forgattunk a településen és környékén. Hat városban voltunk lakossági fórumokon, elmentünk rendezvényekre, megszólaltattunk helyi embereket, hogy dokumentálhassuk, ki miért ellenzi, illetve támogatja a bányanyitást. Az Új Eldorádó folytatása része 110-120 perces egészestés mozifilm lesz. A címe VERESPATAK 300 tonna ARANYA, s szerepet játszik majd benne Románia uniós csatlakozása is, ennek következményei Verespatakra. Most, hogy a román kulturális miniszter műemlékvédelmi területté nyilvánította a települést, mindez az elmúlt 15 év legnagyobb mérföldköve és elmozdulása ebben a történetben. A falut 2 kilométeres körzetben nyilvánították védetté azaz felkerült az "A" kategóriás műemlékvédelmi listára, s tilos lesz ott bányászati tevékenységet folytatni - mondta Kocsis Tibor, aki szerint ezzel valószínűleg nem ér véget a harc, hiszen ebbe nem nyugszik majd bele a kanadai fél és nem kizárt, hogy peres úton igyekszik érvényt szerezni a román állammal kötött szerződéseinek.

Kocsis Tibor bízik abban, hogy őszig befejezheti a filmet

Ami még befolyásolhatja még az ügyet: nagy esélye van annak, hogy Románia UNESCO Világörökségi listájára felkerülhet Verespatak az ott található 2000 éves római tárnarendszer miatt. Egyes szakértők szerint ehhez azonban 30 kilométernyi régi tárnát kellene megőrizni és 120 épületet restaurálni.

Kocsis Tibor azt mondta: ő azért is követi másfél évtizede nyomon a verespatakiak történetét, mert fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy az ottani emberek harca nemcsak egy kis erdélyi település sorsát mutatja meg, hanem azt is, mit teszünk a Kárpát-medencével, Európával, a bolygónkkal. Hová vezet az, ha a tőke erejét és a gazdagságot szembe állítjuk természeti, kincseinkkel, tájainkkal, értékeinkkel.

Az Új Eldorádó folytatása után több külföldi filmcsatorna is érdeklődik. A verespataki aranyláz tanulságaként.

Objektíven keresztül

Kocsis Tibor producer, rendező, operatőr 1993-ban diplomázott a Magyar Filmművészeti Főiskolán, rendező-operatőr szakon. Dr. Kárpáti György- Vagyóczky Tibor dokumentumfilmes osztályába járt, de olyan mesterektől is tanult, mint Szőcs István, Fábri Zoltán, Bereményi Géza vagy az operatőri mesterkurzusokat tartó nemrégiben eltávozott Oscar-díjas operatőr Zsigmond Vilmos, Haskell Wexler és Kovács László. Már diplomafilmjével a Wapra Jelentés című áldokumentum-filmjével felhívta magára a figyelmet. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2008-ban Balázs Béla-díjas lett. Húsz évig készítette a Duna Televíziónak a Talpalatnyi zöld című ökológiai magazinműsort.

Munkáiban szívén viseli a környezetvédelmi szemléletformálást, de számos egyéb ismeretterjesztő, dokumentum- és portréfilmet tudhat maga mögött. A Magyarok a Barcáért című filmjét, amely Kocsis Sándor, Kubala László és Czibor Zoltán spanyolországi karrierjét meséli el, hatalmas siker övezi. Március elején az FC Barcelona stadionjában, a Camp Nou-ban mutatják be. Legfrissebb alkotása a Jelenetek egy operatőr életéből – Hildebrand István legendáriuma címet viseli és az ikonikus magyar filmes életét mutatja be. A film január 29-én 18.05-kor a Duna World műsorán látható.

Új Eldorádó díjeső
Az Új Eldorádó az elmúlt 15 év egyik legtöbb díjat nyert magyar dokumentumfilmje. Íme néhány fontos elismerés, amit megkapott:

Amerikai Dokumentumfilm Szövetség (IDA) – A Legjobb Dokumentumfilm, Pare Lorentz Díj jelölés, 2005
Trentói Filmfesztivál, a RAI Különdíja , 2005
Envirofilm Fesztivál, Banska Bystrica, Grand Prix, 2005
36. Magyar Filmszemle, Budapest, A Legjobb Dokumentumfilm, 2005
Magyar Filmkritikusok Díja, A Legjobb Dokumentumfilm, 2005
Trieszti Filmfesztivál, A Legjobb Dokumentumfilm, Közönségdíj, 2005
Amszterdami Nemzetközi Film Fesztivál (IDFA), 2004
ÖKOMEDIA Filmfesztivál A FŐEGYHÁZMEGYE FŐDÍJA 2004
ANONIMUL Filmfesztivál A ZSŰRI KÜLÖNDÍJA 2004
Kamera Hungária, A legjobb dokumentumfilm, 2007
Aster Fest BRONZ PATKÓ DÍJ 2006