Oltással megelőzhető az agyhártyagyulladás

Zsuzsa kamaszként kétszer is átesett a fertőző agyhártyagyulladáson, csak a gyors felismerés és a kórházi ellátás mentette meg mindkétszer az életét. A tinilánynak hirtelen támadt iszonyú fejfájása és fényérzékenysége volt, a kórházban a gerinccsapolás után napi háromszor vénába kapott injekciókat egy hónapon át. Ma, felnőttként a saját példája nyomán inkább oltáspárti. Ám mások oltáskritikusok, a kevés hazai esetre és mortalitásra hivatkozva inkább kerülik a fertőző agyhártyagyulladás elleni védőoltásokat (is), mint az álláspontjuk szerint a szervezetet feleslegesen terhelőt. Hogy ki hogyan dönt, azt ma már nemcsak ez, de a pénztárca vastagsága is befolyásolhatja.

Hajdu László veszprémi gyermekorvos védőoltást ad Csomay Rékának. A lakosság egy része inkább oltáspárti, ám mások oltáskritikusokó Fotó: Penovác Károly

Az agyhártyagyulladás tulajdonképpen egy tünet, baktériumok okozzák, és ezernyi oka lehet - mondja a Budai Oltóközpont járványügyi orvosa, Béres Zsuzsanna. 2015-ben a 36 megbetegedésből kilenc végződött halállal, 2016. december 12-éig összesen 
47 esetet jelentettek be az ÁNTSZ-hez, ebből az év végéig nyolc halálesetet regisztráltak, a legutolsó egy karácsonykor elhunyt budapesti bölcsődés volt. Az elsődleges, nem hivatalos laboreredmények szerint a gennyes agyhártyagyulladást (meningococcus) okozó Neisseria meningitidis baktérium B típusa volt a szervezetében. A kicsi egy nappal a tünetek jelentkezése után hunyt el, s megdöbbentő gyorsasággal terített le a kórokozó nem sokkal korábban egy szintén budapesti gimnazistát. Nála éjszaka jelentkezett az erős fejfájás és nagyon magas láz, amire lázcsillapítót kapott, majd hajnalban átment a szüleihez, hogy nagyon rosszul van. A család elmondása szerint a fiú innentől fél órán belül, még az otthonukban elhunyt.

Bár a teljes népességet tekintve kevés esettel találkozni, a tünetek jelentkezése gyorsan drámaivá forduló betegség lefolyása indít sok szülőt arra, hogy megelőzésként beadassa gyermekének a szabadon választható védőoltást. (Egy másik baktérium, a pneomococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen 2014-től a csecsemőknél viszont kötelező a védőoltás.) Dóráék kislányuk születésekor kis táblázatot kaptak a védőnőtől a kötelező és ajánlott védőoltásokról, orvosuk is javasolta, így a kislány egyévesen megkapta a meningococcus C (Men C) oltást is. A meningococcus másik variánsa, a B elleni oltás viszont nem szerepelt a listán. A C oltás 2017. január 1-jétől minden kétéves kor alatti kisgyermeknek ingyenes (korábban mintegy 6400 forint volt oltásonként, a kétévesnél idősebbeknél 300 forintot kell fizetni, s náluk elég egyetlen oltás az ötéves védettség kialakulásához).

Hajdu László veszprémi házi gyermekorvos elmondta, az agyhártyagyulladás B és C típusú törzsei elleni oltás beadását egyaránt javasolja a szülőknek. Míg utóbbival a praxisába tartozó szinte valamennyi kisgyereket beolt, a B törzs elleni oltóanyagot kevesen engedhetik meg maguknak, mert oltásonként mintegy 28 ezer forintba kerül, ráadásul a vakcinából kétéves kor alatt négy, kétévesnél idősebbeknek két oltást kell beadni. Az általános iskolába vagy középiskolába készülő, valamint külföldön továbbtanulást, vagy trópusi országba utazást tervező gyerekek szüleinek a meningococcus négy törzse elleni kombinált védőoltást ajánlja. A 13-14 ezer forint árú vakcinából egy oltás elegendő. A szakember hozzáfűzte, a halálos kimenetelű agyhártyagyulladásos esetek többségét a B típus okozza, ezért azt tartaná szerencsésnek, ha minél több gyermek megkapná ezt az oltást, például a jelenlegi árat mérséklő állami támogatással.

Mint Béres Zsuzsanna mondja, az import oltóanyag (a Men-B elleni szérum itthon Bexsero néven ismert) január második hetében már hiánycikk lesz. A doktornő szerint ez máskor is előfordult, de a külföldi gyártó várhatóan hamarosan ismét feltölti a hazai készleteket.