Hírek

2017.04.13. 10:35

Felmalmozódás – Megmentik a múltat a jelennek

Pápateszér – Az egykor két mázsa gabonát is megőrlő Birkásnak, majd későbbi tulajdonosáról Böginek nevezett, nehéz sorsot megért vízimalom önerőből létrejövő autentikus felújítása a finisbe érkezett.

Laskovics Márió

Pápateszér hajdanán a vízimalmok fellegvára volt, ugyanis nem akadt más település a mai Magyarország határain innen, amelyik ennyi malommal rendelkezett volna. Tudniillik huszonöt felülcsapott vízikerekű malom létezett a 18-19. században a Kisalföld és a Bakony találkozásánál fekvő község közigazgatási területein belül, melyek létéhez – s ezáltal jelentős vízimalomipar kialakulásához – a hegység lábánál eredő három patak biztosította a megfelelő és állandó vízfolyást. Sajnos mára teljesen megszűnt a malomipar, a gabona őrlésére szolgáló létesítmények az enyészet áldozatai lettek. Bár egy-két magánkézben lévő malom újjáépítésével éledni látszik a dicső múlt egy kis szelete.

Horváth Balázs, a felújítás vezetője az egyelőre még álló malomkerékkel

Utóbbi kategóriába esik az egykori Birkás-malom, melyről tudomásunkra jutott, hogy felújítják. Felkerestük hát a tulajdonos családot, akik kérésünkre készséggel megmutatták a ma már csak Bögi-malomként ismert építményt.

Horváthné Bögi Erzsébet beszámolt róla, hogy ő és nővére nagyszüleiktől, szüleiktől örökölték dédnagyapjuk, Bögi István molnármester vízimalmát. Ő volt az, aki a családból elsőként telepedett meg az 1860-as évek táján a gróf Esterházy Móric birtokában lévő területen, és évi bérösszeg fejében használatba vette a jó megélhetését biztosító munkahelyét, melynek pontos építési ideje ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy a falutól déli irányban, erdők és legelők között, a Körtvél-patak (Váncz-ér) nyugati oldalán kőből és szalmafedéllel, fölötte gyűjtőtóval kialakított malom 1797-ben már működött.

A Bögi-malom jelenlegi állapotában

Erzsébet elárulta, nagyapja az 1900-as évek körül a grófi családtól előbb megvásárolta a lakóhelyükként is funkcionáló építményt, majd a környező földeket is.

- Így tudtak igazán gazdálkodni, ugyanis nemcsak őröltek, de méhészkedek, állattartással is foglalkoztak, sok dologhoz kellett érteniük. A molnárok a faluban külön kasztot alkottak, nagy presztízzsel rendelkeztek, precízen működtek együtt. Mindenkinek megvolt a maga őrlető körzete. Ha kész volt a liszt, akkor befogták a lovakat, s házhoz víve értékesítették a portékát, ezt hívták csuvározásnak. A Bögi-malom fénykorában másfél-két mázsa gabonát őrölt meg, s az idősebbek visszaemlékezései nyomán rendkívül jó minőségű lisztet produkált – idézte fel a letűnt aranykort.

Balázs mutatja a pontos műszaki dokumentációt

A malmot az államosítás szerencsére elkerülte, de 1957-ben leállították. Egy évre rá a nagypapa meghalt, viszont felesége egészen 1983-ig élt az épületben. Mely csupán pár évvel „élte túl” utolsó lakóját, s a '80-as évek közepén összeomlott. Nagy szünet, az enyészet uralma következett a tönkrement Bögi-malom történetében.

Egészen 2012-ig, amikor is Erzsébet és férje, Horváth Balázs belevágott a régebb óta dédelgetett tervébe, a felújításba.

- A teljes rendbehozatalról álmodni sem mertünk a családi, egészség- és pénzügyi gondok közepette, illetve időnk sem nagyon volt rá. Aztán mégiscsak rászántuk magunkat a megvalósításra, mintegy öregkorunk előtti utolsó lehetőségként. Főleg férjem elhatározása, és édesapám Kanadában élő unokaöccse biztatása volt a végső lökés, így kicsinyenként elkezdtük a munkálatokat, melyben Balázs oroszlánrészt vállal – kanyarodott a múltról a malom jelenére a beszélgetés.

A konyha és a lakószoba is autentikusan van berendezve

Erzsébet rámutatott, teljesen önerőből, állami vagy bárminemű támogatás, illetve előírások nélkül, kezeiket nem megkötve, saját ütemben valósították meg az eddigi rekonstrukciót. Az első kapavágás 2012 nyarának elejére tehető, amikor Balázs téglát és kavicsot vett. Az omladékból is fel tudták használni a megmaradt köveket. Elsőként a leomlott falakat állították helyre, melyekbe elhelyezték az ajándékba kapott nyílászárókat, betonkoszorút készítettek rá, s az épület az év végére tető alá került.

A belső berendezések pontos kialakítása végett kikérték a műszaki dokumentációt, mégpedig a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumtól, amely intézmény még 1975-ben mérette fel a malmot egyetemistákkal.

- A felmérést végzők között nemcsak építészek lehettek, mert még Sebestyén Márta is itt volt Sebő Ferenc és Jordán Tamás mellett. A Kassák Klub táncházmozgalmában vettek részt, és a zirci telephelyről jöttek ide, hogy néhány malmot tanulmányozzanak - mesélték lelkesen.

2013-ban megkapták az akkori, nagyon pontos tervrajzokat, amik alapján a belső eszközöket, a kőpadot, a kereket, a garatot alakították ki, mint mondták, rengeteg segítő, dolgos kéz közreműködésével.

- Sokat jelent számunkra, hogy a felújítás során több jó barátra tettünk szert. Mindig szóltak, hogyha egy régi házból kipakoltak, vagy érdeklődésünkre számot tartó holmikat árultak valahol. Arra is volt példa, hogy lebontott cserepeket kaptunk. Mindenki segítőkészen állt a munkához – jegyezték meg hálatelt szívvel. Hozzátéve, a berendezési, kézműves tárgyakat hat-hét faluból kapták. Balázs édesanyja is kirámolta otthon az almáriumot, kézimunkákkal, edényekkel, fazekakkal, asztalterítőkkel gazdagítva a malom autentikus, folyamatosan bővülő gyűjteményét. A mintegy hatvan jóakaró rokon, barát, ismerős nevét kartonlapokra írták fel, s ki szeretnék tenni a falra.

- A körülbelül 95 százalékosan rekonstruált létesítményhez például egy ugodi esztergályos készítette el az összes vasszerkezetet, egy pesti fogorvos adta az egyik malomkövet. Látványelemként szeretnénk elindítani a malomkereket is – tette hozzá Balázs.

A falubeliek egyébként először arra gondoltak, hogy valamiféle szállásadó hely épül, de a Horváth házaspárnak esze ágában sincs ilyesmi. Azon túl, hogy jól érzik magukat, amikor ott tartózkodnak, a felújítással mindössze az a céljuk, hogy őseik emléke fennmaradjon, hiszen sokat küzdöttek és dolgoztak a malomért. Amit előzetes egyeztetés után szívesen megmutatnak bármely érdeklődő számára. Jártak már a múltat újrateremtő Bögi-malomban többek között falubeliek, kirándulócsoportok, például a pápateszéri iskolások, valamint a csóti óvodások, illetve táborozók is rendszeresen látogatják.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!