A balatoni iszap hasznosítható

A balatoni iszap elhelyezésének fő problémája, hogy mindezidáig tisztázatlan, hogy a kotrási meddő csak hulladék, vagy veszélyes hulladék-e!? Jó lenne mielőbb megtalálni a választ, mert a Balaton vízgyűjtő területére érkező nagyon kevés őszi eső egyre inkább azt vetíti előre, hogyha egyre intenzívebb formában nem érkezik kellő mennyiségű csapadék, a következő nyarat jelentős vízszintdeficittel kezdi  tavunk. Az alacsony vízszint miatt a felszíni hullámzás egyre nagyobb mennyiségű iszapot mozgathat meg és rakhat le a parti területeknél, strandokon, kikötőkben, ami jelentős meder karbantartási és kotrási feladatok elé állíthatja az önkormányzatokat, egyesületeket.

(Fotó: Gáspár Gábor)

Homonnay Zsombor Ábrahámhegyen élő agrármérnök is keresi a megoldást a lapunkban már többször felvetett problémára. A Naplónak kifejtette, a tóból kiemelt üledék (meddő) meglehetősen alacsony (1-2 százalékos) szervesanyag-tartalmú (szervetlen dominációjú), az áramlási viszonyoknak köszönhetően a déli partnál inkább homokos, az északi partnál kis szemcseméretű (0,002-0,063 milliméteres), iszapos, karbonátos és szilikátos anyag, amelynek kotrás utáni elhelyezése és továbbhasznosítása ma megoldatlan. A kikötők által beszerzett mederkarbantartást célzó kotrási árajánlatok hihetetlen magas költségekről tanúskodnak, ennek oka a kiemelt és uszályra rakott üledék medren kívüli elhelyezésében keresendő.

A mederkotrásból, mederkarbantartásból származó „iszap” kotrási meddőként szerepel a hatályos rendeletben. Láthatóan nem veszélyes hulladék, „csak” hulladék, és mint ilyet, csak hulladékátvételi engedéllyel rendelkező cég gyűjthet be, és a vállalkozásnak gondoskodnia kell a megfelelő elhelyezésről.

A Balaton-partján számos helyen, feltehetően sok ezer köbmétert tartalmazó, ma már földnedves állapotú, Balatonból származó iszappal feltöltött zagytározó található, és a települések közelébe kihordott zagy a szikkadását követően továbbhasznosítható lenne. Homonnay Zsombor úgy tapasztalta, a Balaton térségében több hulladéktelepen is rekultiváció zajlik. Szerinte a megtelt zagytározókból a környezetvédelmi rendeletnek megfelelően – akár komplettálással (keveréssel) - a hulladéktárolók rekultivációjához felhasználható lenne e több éve deponált üledéktömeg, az így felszabadított tározók pedig újratölthetőek és később (szikkadást követően) folyamatosan hasznosíthatóak lennének. Ennek gyors elbírálásához nincs szükség többre, mint hogy a szakemberek mielőbb elvégezzék a zagytározók meddőjének minőségi ellenőrzését.

A zagyterek felszabadításával megoldódhat és folyamatossá tehető a kotrási anyag szakszerű, és a kikötők, strandok számára többletköltséget nem jelentő part közeli elhelyezése. Ugyanakkor megoldást jelenthet a szemétlerakó terekre hordandó takaróanyag biztosításához is, amelyhez a jelenlegi gyakorlat szerint depókat, vagy talajkinyerő bányaterületeket szoktak kialakítani.