A kölcsönös megértés a cél

A tanácskozáson dr. Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete köszöntőjében kiemelte, a magyaroknak és a közép-európai népeknek fel kell dolgoznia a huszadik század traumáit, mindenkinek el kell mondania a saját történetét Trianonról, a holokausztról, és nem lehet más cél, mint egymás kölcsönös megértése. Hozzátette, a hatékony visegrádi együttműködésnek nem csak a szlovák-magyar kooperáció az alapja, hanem a magyar nemzet reintegrációja is.  Magyarországnak nem csak gazdasági, hanem mentális-szellemi kisugárzással kell lennie a környező magyarlakta területekre, jegyezte meg.

Dr. Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete beszél a tanácskozás második napján (Fotó: Nagy Lajos)

Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt kárpátaljai történésekről beszélt. A területen a magyar politikai elit autonómiát tervezett adni a ruszinoknak, azonban ez a katonai körök ellenállása, valamint a politikai körök megosztottsága miatt meghiúsult. Máig konfliktusforrás a magyar-ukrán kapcsolatokban a térségbe bevonuló magyar hadsereg ellen fellépő Szics-gárda tevékenysége.

Szarka László, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa kijelentette, a revízió alapvetései közül az első bécsi döntéssel egy sem teljesült: az európai nagyhatalmak közül csak a németek és az olaszok támogatták, és nem volt teljesen békés, kompromisszumos megoldás. A döntés az 1910-es népszámlálási adatokat vette figyelembe, ez azonban csak egy pillanatnyi képet rögzített, s azt sem teljesen objektíven. Az etnikai revíziót az is beárnyékolta, hogy a magyar tervet, amely szerint népszavazásokkal erősítették volna meg a döntést, a döntőbíróság lesöpörte az asztalról. A döntés következményeként megromlottak a Magyarország és Csehszlovákia közti államközi viszonyok, valamint az ország ezután nem maradhatott ki a világháborúból sem, húzta alá a történész.