Hírek

2012.11.26. 19:49

A magyar nők ötödét bántalmazzák

Veszprém - Számítások szerint egy tízmilliós országnak évente 400 millió eurós, vagyis csaknem ezermilliárd forintos kiadást jelentenek a kezeletlen, családon belüli erőszakos esetek.

Halmos György

Ez az összeg többek  között a bántalmazás következtében szükségessé vált egészségügyi ellátásra fordított pénzt, a munkahelyi kiesés vagy a büntetőeljárások miatt indított igazságszolgáltatási folyamatok költségeit tartalmazza. Erről a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) munkatársa beszélt a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület és a veszprémi kapitányság által rendezett fórumon.

Tóth Györgyi elmondta: az erőszakos légkörű családok többnyire problémás embereket nevelnek ki, a börtönben lévők 90-95 százaléka olyan családban nőtt fel, ahol mindennapos volt a bántalmazás. Ha ezen változtatni tudnánk, akkor kevesebben kerülnének börtönbe, vagyis kevesebbet kellene erre az államnak költeni - mutatott rá az összefüggésre. Beszélt arról is, hogy egy bántalmazott nő legnehezebb két éve akkor kezdődik, amikor elhatározza, hogy kilép a kapcsolatból. A hozzájuk forduló nőknek ezért azt tanácsolják, ha fizikai erőszaknak vannak kitéve, csak miután elhagyták élettársukat és biztonságban vannak, akkor közöljék a szakítást.

 




Tóth Györgyi előadásában kifejtette, az erőszakos légkörű családokban általában sérül a gyermekek érzelmi élete is. Az első sorban középen Arany Szilvia, a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület elnöke (Fotó: Penovác Károly) 


A családon belüli erőszak alapvetően a nők ellen irányul, az elkövetők többsége férfi. A szakértő beszélt arról az anomáliáról is, ami a családon belüli erőszak következtében életüket vesztett nők statisztikai adatai körül tapasztalható, ugyanis az ORFK adatai szerint tavaly 72 nőt öltek meg élettársi kapcsolatban, az ügyészség adatai már "csak" 36-ot mutatnak, míg a KSH 32 ilyen esetről tud. Hozzátette, ebben nincs benne a halált okozó súlyos testi sértés. Megemlítette, amíg az élettársukat meggyilkoló férfiak átlagosan két év börtönbüntetést kapnak, addig fordított esetben 10-11 év fegyházbüntetésről lehet beszélni a statisztika szerint. - Érthetetlen, hogy a hirtelen felindulás enyhítő körülményt milyen módon használják a bíróságok. Amikor egy férfi hosszabb időn keresztül ver egy nőt, azt nem lehet hirtelen felindulásnak tekinteni  jelentette ki. A másik nemnél azért szigorúbb az ítélkezés, mert a hosszan tartó erőszak után a nők, akik lényegesen gyengébbek bántalmazóiknál, valamilyen eszközt, például kést használnak, és ezt súlyosbító körülményként veszik figyelembe.

A NANE szakértője szólt arról is,  tévhit, miszerint az azonos neműek kapcsolatán belül ne lenne erőszak; az ügyészség adatai szerint arra is van példa, hogy férfi élettársa gyilkolt meg egy férfit. Tóth Györgyi elszomorítónak tartja, hogy Magyarországon utoljára a '90-es évek végén volt reprezentatív kutatás a családon belüli erőszakról, azt is egy külföldi alapítvány támogatta; az állam, amelynek tennie kellene valamit a megelőzésért, a védelemért, nem tartotta ezt olyan fontosnak. Az akkori kutatások megdöbbentőek, mert a magyar nők ötödének volt olyan kapcsolata, ahol rendszeresen és módszeresen bántalmazták.  A párkapcsolati erőszakos esetek általában "megállnak" a könnyű testi sértésnél, pofonoknál, lökdösésnél, más megalázásnál, amivel csak magánindítvány, feljelentés alapján foglalkozik a hatóság. 

A tapasztalat azt mutatja, hogy az elkövetők mindig mérlegelik, hogy meddig mehetnek el, tudják, "mi éri meg nekik". Pont ezért kellene már a könnyű testi sértés bizonyos eseteit is hivatalból üldözni - jelentette ki a szakember.  Az állam nem elég hatékony szerepével kapcsolatban Tóth Györgyi arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőszakos légkörű családokban felnövekvő gyerekek többsége saját tapasztalata alapján nem hisz a hatósági fellépésben, úgy vélik: ha magukon nem segítenek, akkor senki sem segít.

A rendezvényen jelen volt a veszprémi kapitány, aki elmondta, hogy a rendőrségnek mint jogalkalmazónak milyen lehetőségei vannak, így például megemlítette a 2009 óta létező ideiglenes megelőző távoltartást, amit a helyszínen három napra elrendelhet a rendőr, a bíróság pedig meghosszabbíthatja. Dr. Giczi Róbert beszélt arról is, hogy ezt eddig körülbelül tíz esetben rendelték el, a hosszabbításról körülbelül öt esetben döntött a bíróság.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!