A nagy testvér szeme mindent lát

Mindezeket Klausz Melinda közösségimédia-specialista mondta a közelmúltban tartott előadásában. Mint kifejtette, célja, hogy felhívja a figyelmet a közösségi média használatának veszélyeire, a felületein történő visszaélésékre, az adatvédelmi és személyiségi jogokat érintő problémákra, melyek minden felhasználót érinthetnek, holott könnyen megelőzhetőek lennének.

- Leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatnánk, a nagy testvér mindent lát. Egyes internetes oldalak, mint például a Google vagy a Facebook, megdöbbentő mennyiségű információt tárolnak és tudnak rólunk. Ezekről azonban leggyakrabban mi tehetünk, mert mi adjuk ki ezeket az információkat és adatokat meggondolatlanul - mondta.

Nem kell azonban minden esetben sok adatot megadnunk ahhoz, hogy könnyen lenyomozhatóakká váljunk. Az internetes szörfölés során a rendszer úgynevezett sütiket helyez ránk, felhasználókra, ami megfigyeli hol, melyik oldalakon járunk, mikre és milyen gyakorisággal keresünk rá, mi az érdeklődési körünk, egyszóval minden jelentős információt elraktároz rólunk.

Sokan nem tudják, bármi, amit feltöltenek a Facebookra - például egy családi fotót -, az onnantól kezdve már nem az ő tulajdonuk, hanem a Facebooké - magyarázza a hallgatóknak Klausz Melinda (Fotó: Gáspár Gábor)

- Ezt a marketingesek szépen ki is használják - mondja a szakértőnk. Ami persze erkölcsi aggályokat vet fel, de nem jogszerűtlen. A Facebook szintén számos információt gyűjt be rólunk. Elég például csak annyi, hogy ha lájkolunk (tetszik) valamit, máris újabb információt adunk ki magunkról. Ennek megfelelően kapjuk aztán kéretlenül a kis csomagokat, a célzott reklámokat, ajánlókat a hírfolyamban.

A Facebookról szólva az előadó elmondta, az Egyesült Államokban már leszálló ágban van. Ott csak az elmúlt három hónapban kétmillióval csökkent a felhasználók száma. A hazai tendencia viszont azt mutatja, hogy már a 40+-os generáció tagjai közül is egyre többen alkalmazzák. A legnépszerűbb közösségi oldal veszélyei minden felhasználót érintenek, de főként a legaktívabbakat, azaz a tizenéves korosztályt. Bár ők - mivel beleszülettek -, otthonosan mozognak az internet és a közösségi oldalak világában, egyáltalán nem ismerik személyiségi és adatvédelmi jogaikat és lehetőségeiket, ahogy az idősebb generáció sem. Részben mert nem tanultuk és nem ismerjük a védelem eszközeit, részben mert nem vagyunk még elég tudatos felhasználók.

- Sokszor hívnak középiskolákba előadást tartani, mert egyre nagyobb problémát okoznak a fiatalok körében a közösségi oldalakon, elsősorban a Facebookon való visszaélések. Előfordult például már az is, hogy az egyik tanuló elfelejtett kilépni a profiljából, mire egy másik tanuló ezt kihasználva társa nevében az oldalára obszcén, erkölcsi értelemben erősen megkérdőjelezhető dolgokat tett fel. Az eset sajnos nem egyedi, számos hasonló visszaélésre is akadt már példa, aminek az adott iskolában fegyelmi tárgyalás lett a következménye. Mivel a tizenévesek a legaktívabb felhasználók, ezért ők fokozott figyelmet igényelnek - mondta. Hozzátette, a középiskolában ezért kifejezetten tanácsos lenne, ha az informatikatanárok órán ezekről is beszélnének, hogy a diákok tanuljanak, tudjanak róluk.

Az egyik legveszélyesebb Facebook-alkalmazás az, ahol az egyes felhasználók megadják, pontosan mikor, hol tartózkodnak. Erre már egész bűnözői iparág épült. Hiszen aki rendszeresen közzéteszi tartózkodási helyét, annak a bűnözők könnyen kiismerhetik napi rutinját. Arról nem is beszélve, amikor valaki bejelenti, hogy elutaznak a családdal két hétre. Az ne csodálkozzon, ha hazaérve kirámolva találja a lakását.

- A fényképek közzététele is aggályos lehet - figyelmeztet az előadó. Azt például sokan nem tudják, hogy bármi, amit feltöltenek a Facebookra - például egy közös családi fotót -, az onnantól kezdve nem az ő tulajdonuk, hanem a Facebooké. A közösségi oldalra való regisztrációkor ugyanis, ha akartuk, ha nem, elfogadtuk ezt a feltételt. Azt is érdemes már a legelején meggondolni, hogy mit töltünk fel. Letörölni ugyan le lehet, de minden visszakereshető.

A közösségi média oldalain rendszeresen terjednek vírusok, álhírek, álinformációk, melyek mindenkit megtéveszthetnek. A vírus- és adatvédelemmel kapcsolatban az előadó figyelmeztetett, gyanús tartalmakat ne futtassunk, ne kattintsunk mindenféle ismeretlen tartalmakra, és győződjünk meg az információk hitelességéről. A közösségi oldalon ne adjunk meg minden információt magunkról, kerüljük a gyakori nyilvános posztolásokat, helyette inkább csak az ismerősök számára olvasható üzeneteket írjunk. Ha nem szeretnénk, hogy valaki hozzáférjen az adatlapunkhoz, használhatjuk a "zaklató" beállítást is. Ha valakit zaklatónak jelölünk, nem látja többé az adatainkat.

Kevesen tudják, de az oldalon a fogaskerék jelre kattintva, majd az "Adatvédelmi beállítások és eszközök"-ön belül számos adatvédelmi eljárást beállíthatunk. Többek között a régebbi bejegyzések korlátozását, ami a korábbi bejegyzéseinket korlátozza - tanácsolta hallgatóságának a szakember.

Mit tegyünk, ha már bekaptuk a vírust?

Gyanúsak a Nézd meg!, Kattints rá! üzenetek és az idegen nyelvű posztok szintén. Gyanakodjunk, amikor egy alkalmazás már túl sok mindenhez kér hozzáférést. Állítsuk be, hogy mit engedélyezünk az alkalmazásoknak és mit nem (privacy setting). S ha már "bekaptuk" a vírust: töröljük az alkalmazást! Futtassunk le egy vírusirtót! Töröljük le és telepítsük újra a böngészőnket! Futtassunk le ismét egy vírusirtót! Ha még mindig vírusokat küldünk, akkor sajnos valószínűleg az egész gépet újra kell telepíteni.

Klausz Melinda közösségimédia-specialista a Pannon Egyetemen műszaki menedzserként végzett, azóta marketinggel foglalkozik. A közösségi médiáról már két könyve jelent meg, azok elsősorban kis- és középvállalatoknak szólnak. Ezeket már több egyetemen kötelező irodalomként használják.