A német nemzetiségi önkormányzat Deutschclubot indít Zircen

Erről Hédl József, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke beszélt lapunknak. Elmondta, abban nincs vita, hogy minél többen tanuljanak nyelvet – Zirc környékén a sváb lakosság és a hasznosíthatóság miatt ez egyértelműen a német –, abban oszlanak meg a vélemények, hogy ezt mikor kell elkezdeni. Sokan szeretnék, hogy már az óvodáskorúak tanuljanak németül, mások azt mondják, ilyen fiatalon ne terheljék még ezzel a gyerekeket, örüljenek, ha a magyar nyelvet jól elsajátítják.

A német önkormányzat álláspontja – és személy szerint az övé is – az, hogy a kisgyerekeknek nemhogy ártana, hanem inkább használ, ha egyszerre kettő vagy akár több nyelven tanulnak meg beszélni. Ő maga is sváb származású, gyerekkorában megismerte, megszokta a német szó hangzásvilágát, dallamát, ez később sokat segített neki a nyelv jobb elsajátításában. A szülei ugyan sajnos már nem beszélték németül, de a nagyszülei a mindennapi életben csak ezt használták.

Hédl József megmutatta, a német nemzetiségi önkormányzat a klub beindításához alkalmas helyiséggel is rendelkezik (Fotó: Varga Domokos Péter)

A német önkormányzat támogatja az óvodai német nyelvtanulást, anyagilag is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Benedek Elek Napköziotthonos Óvodában német tagozatos csoportok is működjenek. Hogy szándékuk egybeesik a szülők igényével, azt igazolja, hogy az óvodának két német tagozatos csoportot is kellett indítania. Az itt dolgozó egyik óvónő, Vajcsné Győri Éva német nemzetiségi tagozaton végzett, a másik óvónő képzésének költségeit pedig a nemzetiségi önkormányzat vállalta magára. Támogatják emellett a rendezvényeiket, segédanyagokat adnak nyelvtanításhoz, fizetik az az óvodapedagógusok németországi képzését.

Jónak tartják az óvodai nyelvtanítás módszerét is. Játékos formában zajlik, énekeket, mondókákat, dallamokat tanulnak meg a gyerekek, az sem baj, ha még nem értenek meg belőle szó szerint mindent. Így, ennek segítségével tanulják meg érteni a nyelvet, és megtanulnak beszélni is. Ebben a korban nem a nyelvtan és a nyelvhelyesség a lényeg.Mindezt Hédl József saját példájával tudja alátámasztani. Őt a munkahelye, a székesfehérvári Ikarus küldte ki Németországba, Lipcsébe. Első feladata az volt, hogy az ottani egyetemen megtanuljon németül. Ugyanazt az intenzív kurzust csinálta végig, amit a külföldről érkező egyetemisták. Egy fél évig csak szavakat tanítottak nekik, azt mondta a tanáruk, az fontos, értsék meg mit akarnak tőlük, és – mindegy, nyelvileg mennyire hibás módon – tudjuk megértetni is magukat. Egy fél év alatt így körülbelül 2000–2500 szót tanultak meg. Ekkor a tanáruk így szólt hozzájuk: – Van a kezetekben egy csiszolatlan gyémánt, most az elkezdjük azt csiszolgatni.

A második félévben erre építették rá a nyelvtant. Év végére úgy beszélt németül, hogy a szakmában mindent megértett és megértetett.

A német önkormányzat azt is szorgalmazza, hogy a helyi általános iskolában is kerüljön előtérbe a német nyelv oktatása. Itt nyitott kapukat döngetnek, mert egy tavalyi törvénymódosítás értelmében az iskoláknak úgy kellett megváltoztatni az intézmény nevét, hogy az tükrözze az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és ellátott feladatot. A két egységből összevont általános iskola akkor vette fel a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola nevet. Erről akkor az iskola megkérdezte a német önkormányzat véleményét is, akik egyetértettek a névhasználattal.

Lapunknak Lingl Zoltán igazgató elmondta, az iskolában 1996–1997-es tanév óta folyik német nemzetiségi nyelvoktatás. Azok a tanulók, akik ezt a képzési programot választják, első osztálytól tanulhatják a német nyelvet, heti öt órában. A 2013/2014-es tanévtől ehhez még hetente egy nemzetiségi hon- és népismeret is hozzájön az első és ötödik osztálytól kezdődően felmenő rendszerben. Az első évfolyamban bábjáték (Kaspertheater) keretében, játékos formában ismerkednek a német nyelvvel és kultúrával, majd második osztálytól kezdik az írás-olvasás tanulását is. A nyolcadik osztályra legjobbjaik elérik az alapfokú nyelvvizsga szintjét, a 2007–2008-as tanévben például 28 tanuló tette le ezt a vizsgát. Minden tanévben részt vesznek az országos német nyelvű tanulmányi versenyen, ahol tanulóik szép eredményeket érnek el. A nemzetiségi nyelvoktató programban nemcsak a nyelv tanításával, hanem a nemzetiségi kultúra ápolásával is foglalkoznak.