A vízimadarak hordozhatják a vírust

A kisebb termetû, gyengébb fizikumu énekes madarak valószínûleg sokkal hamarabb elvesztik röpképességüket az egyes betegségek során, így nem játszhatnak jelentõs szerepet azok hordozásában. A szakember szerint különösen a vízimadarak lehetnek hordozói a madárinfluenzának - vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak-, amelyek többnyire vírushordozók, de a betegség tüneteitõl mentesek lehetnek. Ezeknek a madaraknak fõleg a bélcsatornájában szaporodik a vírus, amely az állatok bélsárjával fertõzheti a vizeket és az odajáró - fõleg vízibaromfi - fajok egyedeit.

Nagy valószínûséggel fõleg a vadon élõ és a vándormadarak terjesztik a fertõzést, ezt a feltételezést az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan (ipari körülmények között) tartott csirkeállományé.

 Az influenzavírussal fertõzött madarak ürülékükkel és minden testváladékukkal ürítik a vírusokat, amelyek a természetes vizekben rövid ideig életképesek maradnak. Az állatok fertõzõdése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével és ivóvízzel.

 A Magyarországra érkezõ vándormadarak - a fehér gólya, a füstifecske, a böjtiréce és a többi tavasszal érkezõ madár - elvben megfertõzõdhetnek a madárinfluenza vírusával, és elkaphatják a betegséget, ahogy a tõlünk távozó hattyúk is továbbvihetik a vírust - mondta Karcza Zsolt. A vándorlás alapján három nagy típust lehet megkülönböztetni: a hosszú távon vonuló madarak a telet szubtrópusi, trópusi területeken töltik, a vonulásuk idõzítése, dinamikája, útvonala évrõl évre hasonló módon zajlik le.

A rövid távú vonuló madárfajok nagy része nem is hagyja el az Európai kontinenst, leggyakrabban a Földközi-tenger partvidékén vészeli át a hideg évszakot, és viszonylag hamar, már a tél enyhülésének a kezdetén visszatér költõterületeire. Ilyen például a kendermagos réce és a fülemülesitke. A kóborló madárfajok, mint például a Magyarországon is költõ bütykös hattyú (Cygnus olor) téli mozgását elsõsorban az aktuális idõjárási helyzet, valamint a táplálék eloszlása szabja meg. Ott gyûlnek össze nagyobb csoportokban a tél folyamán, ahol jégmentes a vízfelület, vagy ahol etetik õket. A hazai állomány nagy része a téli hónapokban a Kárpát-medence déli részén lévõ tavakra, halastavakra vonul, ugyanakkor a Kárpát-medence fontos telelõhelye a tõlünk északra költõ bütykös hattyú állomány egy részének. Ezek a madarak november végén érkeznek a magyar vizekre, és február végén indulnak vissza az északabbi költõterületeikre.

A madárinfluenza esetében a lappangási idõ rövid, általában 1-3 nap. Ezalatt a madár még nem mutatja a betegség tüneteit, így akár a vonulásban, és a kóborlásban is részt vehet, táplálkozó, vagy pihenõ helyet válthat. A lappangási idõ utá, a megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenésük lesz és sokszor még a légzõszervi panaszok megjelenése elõtt elhullanak. A betegség ezen stádiumában az elvesztett röpképesség miatt már nem vihetik tovább a fertõzést.

Karcza Zsolt elmondta: madaraktól emberek csak extrém körülmények között kaphatják el a vírust, például ha valaki folyamatosan nagy mennyiségben találkozik fertõzött madár testváladékával, ürülékével. Ez vadon élõ madaraknál nem gyakori, így az eddigi emberi megbetegedések kivétel nélkül olyan személyeknél fordultak elõ, akik nem megfelelõ higiénés körülmények között dolgoztak, vagy éltek együtt baromfival.

Az Ázsiában észlelt madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azok körében jelentkeztek, akik a madarakkal nap mint nap érintkeztek, és a munkavégzés során nem használtak védõmaszkot. Az teljes bizonyossággal kimondható, hogy a madárinfluenza vírusa emberrõl emberre nem képes átterjedni - állítja a szakember.

 Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A testváladékok beszáradása, a különbözõ fertõtlenítõszerek, a 60 fok feletti hõmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja. A hazánkban általában alkalmazott konyhatechnológiai mûveletek (fõzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendõek.

Vadászati tilalom a vadmadarakra nincs Magyarországon, a terítékbõl õsz óta folyamatosan mintát vesznek és eddig egy esetben sem volt pozitív az eredmény - tudta meg az MTI. Karcza Zsolt elmondása szerint különösen figyelni kell a higiénés szabályok betartására, kerülni kell az állati eredetû ürülékkel, vagy az emberi eredetû hulladékkal való érintkezést. Ez függetlenül a madárinfluenzától, minden esetleges fertõzés esélyét nagyban csökkenti. (MTI-Panoráma)