Hírek

2013.05.27. 15:34

Az aktuális májusi tennivalók

A kiskertek gazdáinak fontos, hogy szakértők segítsék a munkájukat, hiszen többségük nem szakképzett kertész, és elsősorban házi fogyasztásra termeszt zöldséget, gyümölcsöt.

Varga Ibolya

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakemberei arra hívták fel a figyelmünket, hogy májusban almán a varasodás és a lisztharmat, szőlőn a peronoszpóra és a lisztharmat érdemel figyelmet. Alma, körte esetében az április végén érkezett csapadékos, szeles idő kedvez a varasodást okozó gomba felszaporodásának, valamint az almafalisztharmatnak is.

Az ellenük való védekezést kezdetben kontakt, majd utána felszívódó szerekkel célszerű elvégezni. Csapadékos, párás időszakban a védekezést 7–10 naponta indokolt lehet megismételni. A szőlő már legalább arasznyi hajtással rendelkezik, a fürtmegnyúlás, a virágok elkülönülése időszakában van.

Szőlőnél védekezhetünk megelőző jelleggel a peronoszpóra ellen, valamint a hónap vége felé a lisztharmat ellen is. Több rovar is májusban kezdi meg a kártételét. A cseresznyelégy rajzása a gyümölcsnövekedés végén várható, a védekezést még a tojásrakás előtt kell elvégezni. Az elhúzódó rajzás miatt azonban többszöri védekezés szükséges.

 

Burgonyában a permetezéssel várjuk meg, míg a hajtások a talajfelszín közelébe érnek, így több héttel meghosszabbíthatjuk az alapkezelés hatását. Több rovar is májusban kezdi meg a kártételét (Fotó: Orosz Péter)



Az időjárástól függően számíthatunk a levéltetvek elszaporodására gyümölcsfáinkon, dísznövényeinken. Az almamoly lárvái ellen is májusban kell védekezni, mielőtt azok berágnak a gyümölcsbe. Az aknázómolyok rajzása április végén elkezdődött, és május elején láthatóvá váltak a kártételüket jelző aknák is. Az egyik legismertebb faj a vadgesztenyelevél- aknázómoly. Ebben a hónapban a pókhálós molyok lárváinak gyakori megjelenése és kártétele tapasztalható kecskerágón, almán, szilván, sajmeggyen, több csonthéjason. A hernyófészekben fejlődő lárvák tarrágást okozhatnak.

Kukoricában az évelő és sok nehezen irtható egyéves gyomnövény ellen is csak állománykezeléssel tudunk hatékonyan védekezni. Az alapkezelések utáni elgyomosodás esetén szintén állománykezelést kell végezni, a szerválasztásnál vegyük figyelembe a terület gyomviszonyait. Burgonyában egészen a másodlagos (szekunder) bakhát kialakításáig mechanikai úton, az addig végzett agrotechnikai eljárásokkal biztosíthatjuk a terület gyommentességét.

A permetezéssel várjuk meg, míg a burgonya hajtásai a talajfelszín közelébe érnek, így több héttel meg tudjuk hosszabbítani az alapkezelés tartamának a hatását. Szőlő- és gyümölcskultúrákban a gyomnövények 15– 25 centiméteres fejlettségénél permetezzük ki a levélen keresztül ható gyomirtó szereket. A permetezést megelőzően a kultúrnövényen végezzük el a törzstisztítást!

A lejtős, erősen lejtős területeken telepített ültetvényeknél (szőlő, gyümölcs), vetett kapás kultúráknál (kukorica, napraforgó) a talajerózió kialakulásának veszélye ilyenkor megnő. Megakadályozása ültetvényeknél – a lejtés mértékétől függően – a lejtőre merőleges irányú sorok kialakításával, a sorközök füvesítésével vagy gyomok kaszálásával, minimális talajműveléssel lehetséges.

 

 

 

A meredek, tizenhét százaléknál nagyobb lejtésű területeken a telepítést ültetőgödrök kialakításával célszerű elvégezni, a sorközök gyepesítése mellett. Nitrátérzékeny területeken tizenkét százaléknál meredekebb lejtés esetén műtrágya csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, tizenhét százaléknál meredekebb lejtésű területen trágya nem használható fel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!