2013.05.27. 15:34
Az aktuális májusi tennivalók
A kiskertek gazdáinak fontos, hogy szakértők segítsék a munkájukat, hiszen többségük nem szakképzett kertész, és elsősorban házi fogyasztásra termeszt zöldséget, gyümölcsöt.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakemberei arra hívták fel a figyelmünket, hogy májusban almán a varasodás és a lisztharmat, szőlőn a peronoszpóra és a lisztharmat érdemel figyelmet. Alma, körte esetében az április végén érkezett csapadékos, szeles idő kedvez a varasodást okozó gomba felszaporodásának, valamint az almafalisztharmatnak is.
Az ellenük való védekezést kezdetben kontakt, majd utána felszívódó szerekkel célszerű elvégezni. Csapadékos, párás időszakban a védekezést 7–10 naponta indokolt lehet megismételni. A szőlő már legalább arasznyi hajtással rendelkezik, a fürtmegnyúlás, a virágok elkülönülése időszakában van.
Szőlőnél védekezhetünk megelőző jelleggel a peronoszpóra ellen, valamint a hónap vége felé a lisztharmat ellen is. Több rovar is májusban kezdi meg a kártételét. A cseresznyelégy rajzása a gyümölcsnövekedés végén várható, a védekezést még a tojásrakás előtt kell elvégezni. Az elhúzódó rajzás miatt azonban többszöri védekezés szükséges.
Burgonyában a permetezéssel várjuk meg, míg a hajtások a talajfelszín közelébe érnek, így több héttel meghosszabbíthatjuk az alapkezelés hatását. Több rovar is májusban kezdi meg a kártételét (Fotó: Orosz Péter)
Az időjárástól függően számíthatunk a levéltetvek elszaporodására gyümölcsfáinkon, dísznövényeinken. Az almamoly lárvái ellen is májusban kell védekezni, mielőtt azok berágnak a gyümölcsbe. Az aknázómolyok rajzása április végén elkezdődött, és május elején láthatóvá váltak a kártételüket jelző aknák is. Az egyik legismertebb faj a vadgesztenyelevél- aknázómoly. Ebben a hónapban a pókhálós molyok lárváinak gyakori megjelenése és kártétele tapasztalható kecskerágón, almán, szilván, sajmeggyen, több csonthéjason. A hernyófészekben fejlődő lárvák tarrágást okozhatnak.
Kukoricában az évelő és sok nehezen irtható egyéves gyomnövény ellen is csak állománykezeléssel tudunk hatékonyan védekezni. Az alapkezelések utáni elgyomosodás esetén szintén állománykezelést kell végezni, a szerválasztásnál vegyük figyelembe a terület gyomviszonyait. Burgonyában egészen a másodlagos (szekunder) bakhát kialakításáig mechanikai úton, az addig végzett agrotechnikai eljárásokkal biztosíthatjuk a terület gyommentességét.
A permetezéssel várjuk meg, míg a burgonya hajtásai a talajfelszín közelébe érnek, így több héttel meg tudjuk hosszabbítani az alapkezelés tartamának a hatását. Szőlő- és gyümölcskultúrákban a gyomnövények 15– 25 centiméteres fejlettségénél permetezzük ki a levélen keresztül ható gyomirtó szereket. A permetezést megelőzően a kultúrnövényen végezzük el a törzstisztítást!
A lejtős, erősen lejtős területeken telepített ültetvényeknél (szőlő, gyümölcs), vetett kapás kultúráknál (kukorica, napraforgó) a talajerózió kialakulásának veszélye ilyenkor megnő. Megakadályozása ültetvényeknél – a lejtés mértékétől függően – a lejtőre merőleges irányú sorok kialakításával, a sorközök füvesítésével vagy gyomok kaszálásával, minimális talajműveléssel lehetséges.
A meredek, tizenhét százaléknál nagyobb lejtésű területeken a telepítést ültetőgödrök kialakításával célszerű elvégezni, a sorközök gyepesítése mellett. Nitrátérzékeny területeken tizenkét százaléknál meredekebb lejtés esetén műtrágya csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, tizenhét százaléknál meredekebb lejtésű területen trágya nem használható fel.