Az állam vagy a gyermek viselje a felelősséget az idősekért?

A szülőtartás alapvetően nem új gondolat, hiszen korábban a családjogi törvény már rendelkezett arról, hogy az idős szülők rákényszeríthetik gyermekeiket az anyagi segítségnyújtásra. A parlament által elfogadott törvénymódosítás azonban már nem csupán kötelezi a nagykorú gyermekeket idős szüleik eltartására, de lehetőséget ad az idősotthonoknak és gondozóknak a perindításra. Tehát ezentúl bárki kötelezheti a gyermeket a fizetésre, aki önként segít boldogulni az idős szülőnek.

A törvénymódosítás az idősotthonoknak is kedvez, hiszen az ide kényszerülő idősektől maximum a nyugdíjuk 80 százalékát kérhetik el térítési díjként, amely gyakran nem fedezi az ellátásuk költségeit. Ez nagy megterhelést jelentett az intézményeknek, hiszen a gyermekek számos esetben önként nem fizették ki a különbözetet.

Három pszichológus véleménye. Prevics Erzsébet (balra) elmondta, nem biztos, hogy helyes lépés rákényszeríteni a gyermekeket a fizetésre. Igaz, bizonyíthatják, hogy a szülő nem méltó a támogatásra, ám ez a tortúra komoly lelki megrázkódtatást okozhat. Szilágyi Judit (középen) azt hangsúlyozta, azokban az esetekben, ahol nem volt jó a szülőkkel való viszony, sok perre számíthatunk. Bálint Bánk (jobbra) szerint a korábbi szabályozás lehetetlen helyzetet kívánt, nem vette figyelembe azt a pszichológiai gátat, amely a szülőt visszatartotta a saját gyermekével való pereskedéstől Fotó: archív

Az elfogadott törvényjavaslat nem vonatkozik az állami nyugellátásra. Az államot továbbra is jogszabály kötelezi a nyugellátásra és a szociális ellátásokra. Visszamenőleg nem büntethetik majd meg a nagykorú gyermekeket, csupán júliustól kötelezhetik őket fizetésre az intézmények. A perek során figyelembe veszik majd a gyermek anyagi helyzetét, valamint azt, hogy a szülő nem érdemtelen-e a szülőtartásra. Az intézmények egyébként nem kötelesek egyeztetni az ellátottakkal a perindításról.

- Kissé kétkedve fogadom a törvénymódosítást. Úgy vélem, azok a gyermekek, akik jó kapcsolatot ápoltak a szüleikkel, eddig is odafigyeltek rájuk. Sok esetben viszont azért nem gondoskodnak róluk, mert a szülők sem nevelték őket megfelelőképpen. Nem biztos, hogy helyes lépés rákényszeríteni őket a fizetésre. Bár a gyermekek bizonyíthatják, hogy a szülő nem méltó a támogatásra, ez a tortúra komoly lelki megrázkódtatást okozhat számukra - nyilatkozta Prevics Erzsébet pszichológus, pszichoterapeuta.

A szülők nehezen viselik, ha a gyermekeiknek kell gondoskodniuk róluk. Aki jó kapcsolatot ápolt a szülővel és megtehette, befizette a szülő helyett az ellátási díjat, tehát egy meglévő gyakorlatot öntöttek törvénybe. Azokban az esetekben, ahol nem volt jó a szülőkkel való viszony, sok perre számíthatunk. A jogszabály sok visszaélésre ad lehetőséget a szülő részéről, hiszen sokan évtizedekig nem tartották gyermekeikkel a kapcsolatot. Az ilyen esetekben a gyermeket feleslegesen egy hosszan tartó megalázó procedúrának teszik ki. Ha jó volt a viszonyuk, a gyermekek a bennük lévő erkölcsi parancsnak engedelmeskedve ezután is gondoskodni fognak a szüleikről, mondta el lapunknak Szilágyi Judit pszichológus.

A korábbi szabályozás lehetetlen helyzetet kívánt meg a szülőtől, hiszen nem vette figyelembe azt a pszichológiai gátat, amely a szülőt visszatartotta a saját gyermekével való pereskedéstől. Az új jogszabály bevezetése által alapvető erkölcsi kötelezettség válik jogi kötelezettséggé - nyilatkozta Bálint Bánk pszichológus.

A témáról Sindler Veronika ügyvéd elmondta, elsődlegesen az alaptörvény rögzíti a gyermekek szüleik iránti felelősségviselését, és előírja, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Ez az új jogi szabályozás alapja is.

Ez ma annyit jelent, hogy amennyiben egy szülő önhibáján kívül nem képes magát eltartani, kérheti a bíróságtól, hogy elsődlegesen nagykorú gyermekét, avagy több gyermek esetében gyermekeit egyenlő arányban kötelezze pénzbeni, rendszeres tartásdíj fizetésére. A tartás egyéb formája - például saját háztartásban történő ellátás, gondozás - is elrendelhető valamelyik fél kérelmére, de csak akkor, ha a felek körülményeire tekintettel ez indokolt, és az ellen a másik fél nem tiltakozik.

A tartásdíj mértékét ilyen esetben a szülő indokolt szükségletei és a gyermek teljesítőképessége alapján határozza meg a bíróság.

Fontos szabály, hogy a Ptk. szerint tartásra a szülő csak akkor jogosult, ha magát önhibáján kívül nem tudja eltartani és a tartásra nem érdemtelen.

A Ptk. módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a szülőtartást is tartalmazza, a korábbi szabályozáshoz képest lényegében azt rögzíti, hogy a nagykorú gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettsége kiemelt jelentőséggel bír az egyéb rokontartási kötelezettséghez képest, ezért egy speciális igényérvényesítési lehetőséget biztosít.

A törvényjavaslat a korábban hatályos szabályozást kiegészítette azzal, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni, és ennek elmulasztása esetére bevezet egy új igényérvényesítési lehetőséget - hangsúlyozta Sindler Veronika.