Az átlagnál rosszabb

Az adatok szerint 2008 első negyedévében az összes foglalkoztatott 94,5 százaléka közlekedett lakóhelyén belül vagy egy másik településre, hogy munkahelyére érjen. 

A foglalkoztatottak 60,3 százalékának ehhez nem kell átlépni lakóhelyének közigazgatási határát. Az eltérések nagyok, hisz egy budapesti több időt is tölthet utazással a fővároson belül, mint valaki megyénk két távoli települése között. Országosan a foglalkoztatottak 34,2 százaléka dolgozik a lakóhelytől eltérő településen. Ők az ingázók. 

A négyötödük napi rendszerességgel teszi meg a lakóhely és a munkahely közötti távolságot, a többiek ritkábban utaznak haza családjukhoz. Megyénkben a 140 ezer foglalkoztatott 95,8 százalékának kell utaznia munkahelyére, az összes foglalkoztatottnak csak fele talál lakóhelyén munkát az országos 60,3 százalékkal szemben. 

Naponta ingázik nálunk 38,3 százalék, 10,7 százalék pedig csak ritkábban megy haza.Választ kerestek arra is, hogy miért kényszerül arra valaki vagy mi ösztönzi abban, hogy máshol dolgozzon. A kutatók szerint az ingázás a többség esetében kényszer. 

Országosan közel 1,3 millió ember utazik naponta vagy ritkábban két település között, hogy dolgozzon. Többségük (53,8 százalék) ezt elsősorban azért vállalja, mert a lakóhelyén semmiféle munkalehetőséget nem talált. 

Az ingázók további több mint egynegyede azért jár más településre dolgozni, mert képzettségének megfelelő munkát szeretne végezni, további 10 százalék pedig azért, mert anyagi igényeinek megfelelő mun- kát nem talált a lakóhelyén. Megyénkben magasabb a kényszerből, a munkahely hiánya miatt ingázók aránya (57,7 százalék). 

A fontos okok közül a lakóhelyén képzettségének megfelelő munka hiánya miatt 23,1 százalék, anyagi igényeinek megfelelő munka miatt 7,6 százalék ingázik, 5,9 százalék pedig a lakóhelyének megtartása érdekében utazgat más helyre dolgozni. 

A foglalkoztatottak 84,5 százaléka közlekedik járművel. A munkába járáshoz leggyakrabban személykocsit használnak, több mint egyharmaduk ezzel jut el a munkahelyére. A második helyen a csak gyalog, illetve valamilyen más járművel is közlekedők állnak egynegyedes arányukkal. A harmadik leggyakoribb közlekedési mód a helyi tömegközlekedés használata. 

A kerékpárt használók 17 százaléknyi csoportja négy százalékkal nagyobb a távolsági busszal utazókénál. A munkáltató által biztosított szállítást is ide számítva is csak 20 százalékos a távolsági buszozók aránya. A foglalkoztatottak legkisebb arányban motorral, illetve vonattal - beleértve a helyiérdekű vasutat is - járnak dolgozni.

A KSH adatai szerint a 2,25 millió helyben lakó foglalkoztatottból 340 ezer fő kap teljes vagy részleges hozzájárulást munkáltatójától a közlekedési költségekhez, míg az 1 millió 69 ezer napi ingázó 77 százalékának, és a mintegy 188 ezer huzamos ingázó közel 60 százalékának közlekedését támogatja valamilyen mértékben a munkáltató.