Még harmincévnyi munka vár a bakonyi dinóvadászokra

Az expedíció vezetője immár 13 éve az ajkai származású dr. Ősi Attila paleontológus, aki elmondta: a feltárások folytatása mellett idén háromdimenziós térképet is készítenek a lelőhelyről. A főként egyetemistákból, biológus- és geológushallgatókból, valamint doktoranduszokból álló expedíció idén 24 taggal kezdte meg az ásatásokat, és már az első nap sikerült rálelniük egy páncélos dinoszaurusz részleges csontvázára.

Magyarország nemzetközi hírű, 85 millió éves lelőhelyén a lelkes fiatalok mintegy harmincféle gerinces állat: halak, kétéltűek, gyíkok, krokodilok, teknősök és főleg dinoszauruszok maradványait ásták ki az elmúlt több mint egy évtizedben.

A bakonyi dinóparadicsomban talált leletekből csontváz- és életnagyságú testrekonstrukciók készültek, ezek láthatóak voltak a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Dr. Ősi Attila vezetésével az ásatások pedig tovább folytatódnak, hiszen a különleges és világviszonylatban is ritka lelőhelyen legalább 25-30 évre elegendő munka vár rájuk.

Az idei feltárások egyik érdekessége, hogy az egymástól függetlenül elhelyezkedő csontokról, leletekről háromdimenziós térkép készül, amely tovább segítheti a lelőhelyről begyűjtött információk pontosítását. Így ahhoz a feltételezésükhöz is találhatnak esetleg bizonyítékokat a kutatók, hogy ez a terület egy nagyobb sziget részeként terült el a Tethys-óceánban és itt a Bakonyban a sziget egyik folyója kiöntött, majd áradás közben gyűjtötte össze az ősgerincesek maradványait. Ismernek a tudósok ennél idősebb és fiatalabb lelőhelyeket is Európában, de köztük van egy hézag és pont ezt tölti be az iharkúti leletanyag. A kréta időszak végén ugyanis a bakonyi térségnek egyedülálló élővilága volt. Azért is alakult így, mert ez a terület a szubtrópusi klíma alatt elszigetelődött, az itt élő állatoknak paradicsomi körülményeket jelentett. Ennek a kontinensnek az állatvilága sokkal változatosabb volt, mint eddig gondolták a szakemberek. Sőt, olyan állatok vándorlását is lehet bizonyítani, amelyekről eddig úgy tudták, csak Afrikában vagy Dél-Amerikába éltek. Mindezek miatt is érdekesnek tartja a bakonyi feltárást a magyar származású Vajda Vivi professzor, aki a svédországi Lund Egyetemen dolgozik paleontológusként is most részt vesz a bakonyi ásatásokon.

(A feltárásokról, eddigi felfedezésekről további érdekességeket hétvégén olvashatnak.)