Bálint gazda újra dolgozik

Legutóbbi két órás előadását tiszteletből végigállta volna, ha felesége nem parancsol rá, üljön végre le.  

Két évvel ezelőtti súlyos balesete óta ismét kertészkedik, igaz, mint mondja, már jóval óvatosabb duhaj, mint volt. Az orvosok is óva intik, ennek ellenére azért most is felásott egy kisebb darabka földet - vallja be huncutul mosolyogva. Bálint György nemrég a dózsavárosi könyvtár meghívására érkezett Veszprémbe. 

- Nagyon köszönöm, hogy eljöttek, és itt vannak, ahelyett hogy most épp otthon a szilvafájukat metszenék - köszöntötte kedélyesen a megjelenteket Bálint György. Rövid bevezető után elmesélte, rengetegen keresik, hívják fel, kérnek tőle kertészeti, kertművelési tanácsokat.

Bálint György még ma is sokszor álmodik vele, hogy áll a balatonfüredi kertben és metszi a fákat, szüreteli a szőlőt (Fotó: Penovác Károly)

- Megpróbálok mindenkinek a lehető legjobb tudásom szerint segíteni. Előfordult, hogy egy ősz hajú hölgy kérdezte tőlem, mitől lehet az, hogy az egyik balkonládájában lévő három muskátli gyönyörű, a negyedik pedig nem? Ha fáradt vagyok is, vagy sietek, akkor is megpróbálok mindenkinek válaszolni. Mert ilyenkor eszembe jut, lehet hogy például ennek az asszonykának is ezek a virágok az egyetlen társai, akikhez szóltak, akikkel megoszthatja gondolatait. Mindig az volt a célom, hogy közérthető, világos módon, tudásom legjavát adjam. Majd azzal folytatta, ma világszerte megfigyelhető az a tendencia, ami azt mutatja, egyre nagyobb az érdeklődés a mezőgazdasági kistermelés iránt, ami részben a gazdasági válságnak köszönhető. 

- Ugyanígy megfigyelhető az is, hogy jövedelmünk egyre nagyobb részét fordítjuk egészséges élelmiszerekre. Ezért különösen fontos, hogy minden talpalatnyi földet megműveljünk, amiben sajnos nem járunk az élen. Az országot járva szomorúan látom a sok helyen elhanyagolt földeket, ahol derékig ér és boldogan virágzik a gaz, melynek spóráit aztán messze hordja a szél, megfertőzve más egészséges területeket.  

Hozzátette, ma másfél millió földművelésre alkalmas kisparcella található hazánkban, ideértve a kiskerteket, vagy - ami Veszprém megyére különösen jellemző - a külterületeken található szőlőhegyi birtokokat is, melyeket ön, vagy családi erőből művelnek meg. Ez a másfél millió kis parcella az összes megművelhető terület mindössze öt százalékát teszi ki. Ennek ellenére ugyanez a terület adja az összes forgalomba került zöldség és gyümölcs húsz százalékát.  

- Korábban az emberek kikapcsolódásnak tartották a kertészkedést és örömüket lelték abban, hogy megtermeltek maguknak ezt-azt. Jó lenne, ha ma is minél többen megművelnék földjeiket - fűzte hozzá.Bálint gazda szerint a kertek mindössze egyharmadát művelik ma szakszerűen, amihez a rendszeres trágyázás, a permetezés és a metszés is tartozik. Valamint az, hogy az arra alkalmas haszon- és gyógynövényeket termelnek benne. Hozzáfűzte, a kistermelők olyan sokoldalú tevékenységet folytatnak, melynek jóval nagyobb a társadalmi jelentősége, mint hinnénk. 

Bálint György példaként említette a Nyugat-Európában és szerte a világon oly elterjedt 200-250 négyzetméteres (családellátó) kiskert-modellt, melyeket Schreber-kerteknek neveztek el. Névadójuk a lipcsei egyetem ortopéd orvosa, aki nem kevesebbet állított, mint hogy a kertészkedés a mozgássérült gyermekek fejlődésének és gyógyításának kiváló eszköze. Németországban, a város belterületén, igaz kissé átalakulva, de még ma is megtalálhatóak ezek a kiskertek. Az előadó hozzátette, nagyon örülne, ha a magyarországi kertművelés magasabb színvonalra emelkedne és egyre többen kezdenék el művelni területeiket.

Bálint gazdával az előadás előtt is beszélgettünk kicsit. Mint mondja, szívesen emlékszik vissza régi veszprémi ténykedéseire, mikor még a városi kertszépségverseny zsűrijének elnöke volt. Három és fél évtizedig Balatonfüreden volt telkük és pincéjük, melyet nagy szeretettel gondozott, művelt akkori nejével, akinek lánya később eladta a birtokot. Sokáig nagyon hiányzott neki ez a telek, fájt látnia, hogy gazosodik el az egykor csodálatos terület.

Egy nap azonban jött a telefon. Egy, a telek történetét megismerő középkorú házaspár jelentkezett nála, hogy megvennék az ingatlant. Azóta a kertet ismét gondozzák, a fiatalok szinte hetente hívják, most épp mit kell tenni. Bálint gazda úgy érzi, az egykor virágzó telek sorsának rendeződésével végre egy nagy feszültség szűnt meg lelkében. Mert mint mondja: Ha az ember megalkot egy kertet, akkor annak minden négyzetméterét ismeri és minden darabjához emlék köti. Korábban nem is mertem ezt az érzést. Azt hittem felül tudok emelkedni rajta, de nem. Még ma is sokszor álmodom vele, hogy állok a kertben és metszem a fákat, szüretelem a szőlőt.

Természetesen Bálint György is kertészkedik, igaz a két évvel ezelőtti súlyos közlekedési balesete után már kevesebbet dolgozhat. Felépülésének két évében sem volt azonban tétlen. Továbbra is rengeteget ír, publikál és szerepel a médiában. Nemsokára pedig egy egyedülálló kiadvány jelenik meg, mely egy oktató DVD-t és egy rövid könyvet tartalmaz. A filmben négy szakember segítségével magyarázzák el ás mutatják be tíz gyümölcsfa szakszerű metszését. Az egyes fák történetét Bálint gazda meséli el.