Bányásznapon avatják fel Bálint József fafaragó szobrát Csinger központjában

Az alapot az egyesület tagjai készítik, a további munkálatokban az önkormányzat is segít.

Gerencsér Hilda, a Csingervölgyért Egyesület elnöke elmondta, hogy az ismeretség két tag, Baranyai Ferenc és Beitl János által jött létre. Ők látták Bálint Józsefet alkotni Velemben. Baranyai Ferenc, aki maga is grafikus, érdeklődött a faragás iránt. A két alkotó hamar barátságot kötött, telefonszámot cserélt, amire hamarosan szükség is lett.

Miután a csingeri bányász-hagyományőrző közösség elhatározta, hogy bányásznapra szobrot állíttat, felkérte Bálint Józsefet, majd ők ketten és Áment János egyesületi tag felkereste őt a műtermében. Már az első beszélgetéskor kiderült, hogy egyeznek az elképzeléseik. Az egyesület elszállíttatta a fát és kezdődött a munka. Az alkotóval Áment János tartja a kapcsolatot, aki rendszeresen megnézi, hol tart a munkálat. A faanyagot a Verga Zrt. ajánlotta fel.

Az egyesület elnöke, Gerencsér Hilda és két tag augusztus elején kereste fel műtermében az alkotót, hogy megnézze a már majdnem kész szobrot. Gerencsér Hilda elmondta, örül az eredménynek, a szobor szépen kidolgozott, minden oldalról körüljárható. Az alkotót meghívta az avatási ünnepségre, ahol a megrendelők köszönetet mondanak neki.

Bálint József a szoborral, amelyet szeptember 2-án avat fel a bányászközösség Csinger központjában Fotó: A szerző

Bálint Józseftől megtudtuk, hogy ma már az ország számos településén állnak szobrai. Huszonöt alkotást készített ingyen, támogatásként. Örömmel ad az olyan településeknek, közösségeknek, amelyek egy szobor elkészítését megfizetni nem tudnák, de van igényük a szépre, és vállalják, hogy gondozzák azt és olyan helyen állítják fel, ahol sokan láthatják. Bálint József megtiszteltetésnek érez minden felkérést, valamint szeret a nagy nyilvánosság előtt, közterületen dolgozni. Ő nem a műterme magányában szeret alkotni, hanem már a folyamatot, ami által a farönkből szobor lesz, is szereti bemutatni. Örül, ha körbeállják, kérdezik, érdeklődnek. Mint elmondta, mindig sokan nézik, amint dolgozik. Reméli, ha a közösség tagjai, akiknek készül, láthatják, hogy a fafaragás milyen nagy figyelmet igénylő, néha fizikailag is megterhelő tevékenység, jobban megbecsülik azt.

Ő maga is szeret visszatérni azokra a helyekre, ahol állnak szobrai. Ha arra jár, mindig megtekinti azokat. A témaválasztásában is a magyarságtudatot szeretné erősíteni, a hétköznapi, egyszerű dolgozó emberek életének, munkájának a bemutatása áll hozzá a legközelebb. A bányászat, mivel ahhoz maga is kötődött, a kedvenc témái egyike. Nem messze tőle, Bakonycsernyén szintén áll egy bányászszobra. Az két, munkába induló bányászt ábrázol. A csingeri egy szenet fejtőt örökít meg. A vallási témákban is több alkotása született. Nemrég Pápán, a Szent Benedek-templom udvarára készített egyet. Ez volt az első Veszprém megyei munkája, a csingeri a második felkérése.

Bálint József gyermekként kezdett érdeklődni a fa iránt, tízesztendősen ismerkedett meg a fafaragással. Maga tapasztalta ki azt, hogy milyen módszerrel tud a legjobban kifejezni. Az elmúlt csaknem fél évszázadban végigkísérte az alkotás. A szobroknak fontos, hogy időtállók legyenek. Ma már leginkább a kemény tölgyfával dolgozik. Szívesen adja át a tudását azoknak, akik érdeklődnek, a fafaragás ugyanis az egyik nemzeti kincsünk, egy művészeti ág, amely sok minden kifejezésére alkalmas.