Befejeződött az aratás, készülnek a kenyérünnepre

Akkoriban a növénytermesztésben leginkább a betakarításra vettek fel embereket, akik a fizetségük zömét természetben kapták, és jó esetben megkeresték a család egész éves lisztrevalóját. Régen a kenyérgabona betakarításának a sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, melyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak. A munkát imádkozással, kalapemeléssel kezdték. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek.

Az aratáshoz hoz szükséges eszközöket a templom falához állították, a pap megszentelte őket. Egyes helyeken nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének, az elsőnek learatott búzaszálaknak. Ezekből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt a kévének, az arató a derekára kötötte, hogy később ne fájjon. A legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódott. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy a következő esztendőben is jó termés legyen. Az utolsó kévéhez is különféle hiedelmek kapcsolódtak, és ebből készült az aratókoszorú, amit általában a gazdának készítettek, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt és az őszi vetőmagba keverte. Az aratás befejezésekor aratóünnepet tartottak.

Ma már nem tart az aratás Péter, Pál napjától, azaz június 29-től augusztus 20-ig, hiszen nem kézzel végzik a munkát, hanem nagy teljesítményű gépekkel, de azért nyáron jobban figyelünk az aratásra. Nekünk is a kenyerünk múlik rajta, még ha tudjuk is, hogy akkor is lenne mit ennünk, ha nem termelnének a mezőgazdászok semmit. Az már kérdéses, hogy meg tudnánk-e fizetni az ennivalót, de az egészen biztos, hogy nem ízlene annyira a kenyér, mint az, amit az itt termett búzából sütnek.

Az időjárás idén ideális volt az aratáshoz, de már jó lenne, ha jönne egy kis eső, mert a kerti és a haszonnövények egyaránt kezdenek kókadozni. A betakarítást az utóbbi években mindig termésbecslés előzi meg. Idén azt mondták, hogy világszerte jó hozamok várhatók, nem csoda, hogy az aratás kezdetén drasztikusan csökkentek az árak, amit persze a fogyasztó nem érzékelt. A malmokban augusztus elején már elkezdik őrölni az új búzát, persze nem tisztán, hanem először a tavalyi készletekhez keverve, hiszen a régivel könnyebb dolgozni.

Sipőcz Istvántól, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége tagjától, aki elsősorban Balatonkenese környékén gazdálkodik, megtudtuk, hogy nagy szórásokkal, de viszonylag jó minőségű és a tavalyiénál nagyobb mennyiségű gabonát takarítottak be. Az őszi árpa a fehérjetartalma 10 százalék alatti, tehát sörárpa minőség. A búza aratását idén is Balatonfőkajár környékén fejezték be először ott előfordultak 6,5 tonnás hektáronkénti hozamok, de másutt az öttonnás hektáronkénti terméssel is nagyon elégedettek. A tavaszi árpából 3,5-4 tonnás hektáronkénti hozamokat mértek.

Repcéből hektáronként két tonnánál többet gyűjtöttek be, Boros Gábor, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága első számú vezetője az első idei aratási koordinációs értekezleten azt mondta el, hogy a felsoroltakon kívül a takarmányborsóból 1,8-2,2 tonnásak a hektáronkénti átlaghozamok. A szalma nagyobb részét közvetlenül az aratás után bálázták és a zömét a tábláról el is adták. A tarlóhántás mindenütt szinte azonnal követte a betakarítást. Ezt a munkát akkor a talaj megfelelő állapota miatt jó minőségben és átlagos energiafelhasználással lehetett elvégezni.

Az földügyi igazgatótól azt is megtudhattuk, hogy megyénkben idén 60916 hektárt foglalnak el a gabonafélék, valamint a repce és a magborsó. Repcéből a megszokottnál kevesebbet vetettek, ennek részben növényegészségügyi okai vannak, most 8500 hektárt foglal el. Az őszi árpa kerekítve hétezer hektárt foglalt el, a tavaszi kicsivel több mint ötezret, rozsból 1100 hektárnyit gondoznak, tritikáléból jó négyezret. A vetésterület felét, idén 31 ezer hektárt az őszi búza adja.

A koordinációs értekezleten Máhl József, a közútkezelő szakértője a járművek vizsgáztatásával kapcsolatos változásokról szólt. A mezőgazdasági vontatókra és pótkocsikra is öt év a műszaki alkalmassági érvényesség ideje. Csak egyetlen eltérő típus van, ezek az óránként 40 kilométeres sebességre alkalmas lassú járművek.

Megtudtuk, hogy érdemes a gazdáknak összefogniuk és egyszerre levizsgáztatniuk helyben a gépeiket a közútkezelővel, mert ezzel még költségeket is megtakarítanak. Dr. Radovits Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatósága vezetője a magyarok kenyere programra hívta fel a figyelmünket. Ez 2011-ben indult, melynek keretében az ország minden megyéjéből és a környező országok magyarlakta területeiről felajánlott búzát Pécsre szállítják, majd ezt követően az összeöntés ünnepén, augusztus 17-én a mohácsi Szent Miklós vízimalomban egy részét jelképesen megőrlik. Az augusztus 20-i ünnepség keretei között megrendezett magyarok kenyere ünnepen a megőrölt búzából sütött pékáruk kerülnek a középpontba a nemzet egységét, az összetartozást szimbolizálva.

A sütésen felül megmaradt lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, az erdélyi árva gyerekek étkeztetésére ajánlják fel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnökségi döntés alapján 25 tonna búza összegyűjtését határozta el, a nemes cél támogatása érdekében. Megyénkben három gyűjtőpont jelöltek ki, a Nemesszalóki Mezőgazdasági Zrt-t, Veszprémi Mezőgazdasági Zrt-t és a Gabért 2003 Szövetkezetet, ahol a felajánlásokat várják. A búzát legkésőbb augusztus 7-én lehet felajánlani. A szállítás időpontját külön, minden gyűjtőpontban egyeztetik. Augusztus 20-a nálunk soha nem veszítette el többes jelentését, évszázadok óta a legnagyobb nemzeti ünnepünk, melyben az új kenyér áldása és elfogadása mindig fontos szerepet játszott.

---

Nem csupán gazdaságosság
Jegyzet 

Megvallom csodálom azokat a gazdákat, akik éveken, évtizedeken át hajlandók dolgozni úgy, hogy a munkájuk eredményességét még a legkevésbé stabilnak mondható időjárás is befolyásolja. Ha nem használnak kiváló vetőmagot, rosszak a gépeik, sikertelen a gyomirtás, vagy éppen jön egy nyári vihar, máris oda a termés, nem térülnek meg a költségek, éhesek maradnak az állatok az istállóban. Az igazi gazda a rossz év után is feláll, szánt, vet, állatokat nevel, megtermeli az ország ennivalóját. A búzát, amit éltetnek is neveztek régen, és ami alapja a kenyérnek, mely szó szintén jelent megélhetést. Ha kenyerünk van, mindenünk van.