Hírek

2017.02.27. 15:23

Kezdődik a nagyböjt – Hogy érinti ez a hívőket?

Pápa – Idén február 28-án van húshagyókedd, a farsangi időszak utolsó napja; egy nappal később, hamvazószerdával pedig kezdetét veszi a nagyböjt, amely a liturgiában, a fogyasztásban, s jobb esetben a lelkekben is tisztulással jár.

Laskovics Márió

A nagyböjt a keresztények legnagyobb, mozgó ünnepéhez, a húsvéthoz kapcsolódó, negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Jézus Krisztus gyakorlatára eredeztethető, amikor is nyilvános fellépése előtt negyven napig a pusztában tartózkodott, és magányában beszélt a Mennyei Atyával küldetésének teljesítéséről, és ekkor kísértette meg a Sátán is. A nagyböjt hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyvenhat napig tart, azonban a köztes hat vasárnap nem számít böjti napnak – tudtuk meg Mail József apát-plébánostól, akit a katolikus szertartásokról, szokásokról és előírásokról kérdeztünk.

Mint mondta, a katolikus egyház szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő, ekkor a 21 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint e napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri a 7 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.

A liturgiáról megosztotta, a nagyböjt idején színe a bűnbánatot jelképező viola, és teljesen leegyszerűsödik. A szentmiséken nem hangzik fel az örömöt, Isten dicsőítését kifejező alleluja, az orgona is csak kíséretre szólalhat meg. A templomokban az oltárt nem díszíti virág, a feszületeket és az oltárképeket leplekkel takarják le. A katolikus egyházban a böjti időszak egy sajátos szertartása péntekenként a tizennégy stációs keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

- A nagyböjt utolsó, nagyhetének három kiemelt napján – nagycsütörtökön, nagypénteken, és nagyszombaton – speciális szertartások történnek. Nincs harangozás, csak kereplőt használunk. Nagycsütörtök délelőttjén a püspöki székhelyeken a püspök szenteli meg a szentségeknél használt olajakat. Nagypénteken nincsen szentmise, ugyanis ekkor az Úr Jézus áldozatára emlékezünk. Csak úgynevezett csonka misét tartunk, elénekeljük a passiót, illetve ünnepélyes szertartás keretében leleplezzük a letakart kereszteket, és hódolunk előttük. Nagyszombaton nincs semmi, mert akkor Jézus a sírban volt. Azonban nagyszombat éjszakája már húsvétvasárnaphoz, a feltámadás ünnepéhez tartozik, ekkor tartjuk a feltámadási körmeneteket – közölte a húsvéti szent háromnappal kapcsolatban.

Mail József apát-plébános Fotó: a szerző

Mail József elmondta, a nagyböjt három legfontosabb lelki feladata az imádság, a böjt, illetve a másokon való segítés.

- A bennünk lévő érték nem a felszínen, a külsőnkön, hanem belül, a szívünkben van. Ezt tudatosan, az imádság útján érhetjük el. Önmagunk értékén keresztül találkozunk az Istennel. A böjti feladatok közé tartozik az embert körülvevő anyagi dolgokban való önkontroll. Ezenkívül, ha korlátozzuk az ételfogyasztást, megtisztul a testünk, így könnyebben eljutunk a lélekhez. A másokon, a szegényeken való segítés az alamizsnaosztáson túl azt jelenti, hogy tudomásul vesszük, mindent Istentől kapunk, s legalább valamit visszaadunk abból, amit birtoklunk. A karitászmunka is aktívabbá válik ebben az időszakban, tartós élelmiszert és ruhaneműt gyűjtünk a rászorulóknak, gyakrabban látogatjuk a betegeket, az ágyban fekvőket a papok szentségekkel látják el – fűzte hozzá.

- Az idei böjti időszakra azt üzenem a híveknek, hogy a sikernek nem titka van, hanem ára. Tehát azért valamit tenni kell, hogy jó emberek, jó keresztények legyünk, és Istennek tetsző életet éljünk – zárta gondolatait az apát-plébános.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!